OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. március 10.
» Hozzászólások (2)

SZÉLLEL SZEMBEN

4. Tanulj tinó...!

Pfeifer Erzsébet tanító – gyógypedagógus. A pedagógus hivatás – mert mondhat bárki amit akar, ez nem munkakör, hanem hivatás - örökségem. Akkor kezdtem, amikor még tele voltak az iskolák képesítés nélküliekkel, lasszóval fogták a fiatalokat. A szamárlétrát tisztességgel végigjártam. A kezdeti lelkes világmegváltóból a realitás talaján járó, majd kritikusan szemlélődő emberré váltam. A mostani állapotomat leginkább a döbbenet és kiábrándultság jellemzi. Már csak azt remélem, hogy nem kell eljutnom a fásultság állapotáig is. Most portfóliót kéne éppen feltöltenem. Miről is? Hogy mit csináltam eddig? Ha megtenném is az én portfólióm csupán néhány szóból állna: elkezdtem, maradtam, és még itt vagyok. Magamról nincs sok mondanivalóm.

Nemrég írtam néhány gondolatot arról, milyen nehézségek adódnak a speciális szakiskolában, pl. nem megfelelő tankönyvek, motiválatlanság, stb. Az írást olvasva feltette nekem valaki a kérdést: na és miért nem tanulnak, mi az oka a motiváció hiányának?

Kezdtem összeszedni a gondolataimat. Írtam. Majd töröltem. Újrafogalmaztam. Töröltem. Majd rájöttem az okára: csak a felszínt kaparászom. A motiválatlanság oka nem a jelenben keresendő.

A speciális szakiskolák létrejötte és elterjedése az 1980-as évek elején- derekán történt. Azzal a nem titkolt céllal, hogy a gyógypedagógiai 8. osztályokból kikerülő gyerekeket segítsék felkészíteni a munkába állásra. Ennek megfelelően a diákok zömmel enyhe fokban értelmi fogyatékosok voltak, illetve ép értelmű, de – mára ez is nyílt titokká vált – a szocializációs hátrányokból adódóan áldebil jegyeket mutató cigány gyerekek. Aztán később bővült a kör a más szakiskolákból, szakmunkásképzőkből lemorzsolódott, illetve magatartászavaros ifjoncokkal.

A szakmakínálat valamelyest mindig követte a helyi és régiós igényeket és lehetőségeket. Az ipar ha nem is fejlődött, de legalább rá lehetett fogni, hogy van ilyen is, ahogy a mezőgazdaság és építőipar is elvegetált még és fölszívta az alulképzett munkaerőt, az erdőgazdaság, vasút, bányák szintén potenciális lehetőségek voltak. Anno.

Majd jött a rendszerváltás. Tudjuk mi történt. A privatizációba és profitorientált szemléletbe nem fértek bele az alulképzettek. Nagy vesztesei azok a települések, főleg városok voltak, ahol egy bizonyos tevékenységre alapoztak, pl. Ajka, Almásfüzitő, Tatabánya, Ózd... A munka nélkül maradt emberek egy ideig próbálkoztak még, aztán föladták. Depresszió, alkoholizmus, fásultság...

Felnőtt egy generáció, amelynek a tagjai megtanulták, hogy szüleiket egy dolog motiválja: életben maradni máról holnapra. Ha úgy adódik hát munka nélkül is. Mindegy milyen áron. A szegénységből mára nyomor lett. A zárt telepek elkezdtek gettósodni. Külön morállal. Nincs valamid? Szerezd meg! Kirakatot be, kolbászt ki...

Mi is volt az eredeti kérdés? Miért nem tanulnak a speciális szakiskolában a gyerekek? Akkor visszakérdezek.

  • Ha te 2 szakma közül választhatnál, két olyan szakma közül ami eleve nem érdekel, tanulnál?
  • Ha te olyan szakmát tanulsz, amiről tudod – mert elmondta az izé is, aki ide járt - hogy a büdös életben nem tudsz vele elhelyezkedni 100 km-es körzetben, tanulnál?
  • Ha te 50 négyzetméteren osztoznál 9 testvéreddel, hol tanulnál?
  • Ha a haverok szerint ciki tanulni miért pont te tanulnál?
  • Ha anyád azt sem tudja hányadikba jársz, apádat fél éve nem láttad, kinek tanulnál?
  • Ha olvasni sem tudsz, hogyan tanulnál?
  • Ha úgyis „eltart” majd a pasid, minek tanulnál?
  • Ha...

Azért a suli nem rossz, a többség bejár. Az összes haver itt van. A rokonok is. Még kaja is. Meleg is, meg a foci is, amit rendesen neki lehet döngölni a falnak. Aztán a családi pótlék miatt se lehet még itt hagyni...

Általánosítottam? Igen. MOST arról az iskoláról írtam, ahol most dolgozom. Volt bányászváros. A gyerekek zömmel cigány gyerekek. 90%-ban csonka, de nagy családból jönnek. Elképesztő nyomorból. Ahol a vasárnap ebédhez sem kerül mindig hús az asztalra. A szülők közül alig valaki dolgozik. Öntörvényűek, aki közeledik, azt nehezen fogadják el – 10 körömmel védik magukat, megtanulták, hogy ez a világ nem az a világ, amiben a kondásfiú elnyeri a fele királylányt meg az egész trónt. Célok? Vannak. Lányoknál alig, fiúk még bíznak benne, hogy majd itt-ott, culágerként... mert bírják ők, majd meglátom... Erőnlét nem sok. Mitől lenne? De első sérelemre már ökölharc. Önfegyelem szinte nulla, önismeret ennyi se. Reális énkép? Ugyan már!

A jövő évtől még cifrább lesz a kép. Közismereti tárgyak alig. 1-1 matek és magyar hetente.

Ott, ahol a szorzótáblát nem ismerik 12. osztályban, ott, ahol a 23 + 42 csak írásban vagy számológéppel megy, ott, ahol nem tud írni-olvasni, ott, ahol nem tudja, hogy ő az ország melyik felén él... De elvárják majd tőle, hogy tanuljon szakmát, olyan szakmát, amiről tudja, hogy semmit nem tud majd vele kezdeni. De legalább az erőnlétét majd fejlesztjük még, mert a heti 5 tesi marad. Na és a lelkét is megmentjük az erkölcstanórán.

Káosz a fejekben, káosz az oktatásban, káosz a városban... Káosz az országban?

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Leiner Károly | 2014. március 10. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Mindennel egyetértek, tökéletesen megerősíti (sajnos) a tapasztalataimat. Amikor a 15 éves szakiskolás a szemedbe mondja: "Minek tanuljak, úgyse lesz állásom, munkám..." - akkor én mit mondhatnék neki! Látja otthon szüleit, nagyszüleit, éli a nyomort, a szegénységet minden nap. Iskolája az utca, a tér, ahol elsősorban életben kell maradni, agresszióval, érzéketlenséggel, sokszor droggal, piával, cigivel. Azt szoktam felelni, hogy magadnak tanulsz, de ez annyira "demagóg" duma, néha magam is szégyellem magam. Nem elsősorban az oktatási rendszer hibája, hogy fokozza a hátrányokat, ahelyett, hogy csökkentené, mert a jelenség mögötti okok pokolian összetettek és legkevésbé az iskola, a pedagógus tehet róla. Van-e ebből kiút? Ha lesz rá pénz, mi odamegy és oda is jut, ahol valóban hasznosul, ha lesz rá politikai akarat és sok-sok év, akkor talán túlél egy olyan generáció, amelyik megtörheti ezt a pokoli kört.Addig meg? Tesszük a legtöbbet, mit tehetünk - egyre kisebb reménnyel, sikerrel - magunkra hagyva és hagyatva...
Fekete Hajni | 2014. március 10.
Jaj, de nagyon ismerős...pedig itt az általánosban,még reménykednek, még vannak célok is. Tőlem most ketten mennek tovább. Talán bekerülhetnek "rendes" szakiskolába is, de tudom, csak azért veszik fel őket, mert lasszóval fognak tanítványt. Leginkább azok jutnak el a szakmáig, akiket még alsóban megkapok, a később áthelyezettekkel már majdnem esélytelen bármiféle tanulási motivációt kialakítani. Vicces különben ha összehasonlítunk egy nyolcadikos EÉF földrajz könyvet, a frissen készült mindentbele kiadvánnyal...
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.13.
„A gyerekeket tényleg nem érdekli Petőfi meg Arany” (Beszélgetés Csovcsics Erikával)
A fiatalok jól tudják, hogy melyik pálya milyen egzisztenciát ígér. Tudják, hogy a versenyszférában a kétszázezer forintos nettó pedagógusbérnél sokkal többet lehet keresni. Ma azokban...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.13.
Kovács Zoltán: A Közép-európai Egyetem továbbra is működik
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete eleinte próbálta kompromisszumra bírni Magyarországot, Orbán Viktor azonban elutasította próbálkozásait, miután David B. Cornstein egyszerűen csak...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.12.13.
Államkincstár: a fiatalok pénzügyi tudatosságát fejleszti a videópályázat
Borbély László András elmondta: a pályázat elsődleges célja az volt, hogy a fiatalok figyelmét felhívják a megtakarítások és a pénzügyi ismeretek fontosságára. A Magyar Államkincstá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.13.
A történelemhamisítás neohorthysta iskolája: értelmiség a hatalom árnyékában
Divatok jönnek-mennek, a történész oknyomozó küldetése marad – véli Krausz Tamás történész, aki szerint a régiónkban létrejött egy olyan új értelmiség, amelynek egyetlen célja, hogy...
(Forrás: mérce)
--
2018.12.13.
A szegénység és a szegregáció ellen harcol az idei Prima Primissima Közönségdíjas Infostart / InfoRádió
Az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője azt is elárulta, hogy az alapítvány ötlete akkor jött, amikor olyan állami iskolában tanított, ahol magas volt a hátrányos helyzetű diákok ará...
(Forrás: Infostart)
--
2018.12.13.
Az ombudsman Kásler Miklóshoz fordult a kaotikus iskolaérettségi vizsgálatok ügyében
Székely László jelentésében több ajánlást is megfogalmazott a szaktárca és a hatóságok számára is. A biztos a gyámhatósági eljárások kapcsán szintén visszásságot tárt fel, ugyanis...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.12.13.
A felvidéki magyarok kértek Orbántól egy iskolát, stadiont kaptak
Az Átlátszó újságírói kikérték az összes vonatkozó szerződést a támogatások elosztásában közreműködő szervezetektől, a kapott információt pedig egy cikksorozatban dolgozzák fel...
(Forrás: index)
--
2018.12.13.
Visszavonhatta plagizált pályázatát a szigetszentmiklósi igazgatójelölt
a tüntetésen bejelentették, hogy Adorján Botond a botrány kitörése után visszavonhatta pályázatát. Ugyanígy tett a másik pályázó is. A város megbecsült pedagógusának számító Nagyn...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.13.
Szomorú a CEU miatt az amerikai nagykövet, de ez az ügy nem vezethet szakításhoz
Kérdésre kifejtette, CEU-kérdésben azt látja, a barátok néha nem értenek egyet bizonyos kérdésben, szomorú a kialakult helyzetért, de ez nem vezet szakításhoz a felek között. Az ukrán...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek