OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. január 28.
» Hozzászólások (0)

Filmek felnőtteknek gyerekekről

(OFOE Filmklub)1

A mai gyerekek, fiatalok világának változásairól rengeteg szó esik, a felnőttek sok esetben értetlenül, gyakran riadtan szembesülnek korábban ismeretlen, de mára egyre sűrűben jelentkező gondokkal. Ezek megértésében is segíthetnek a megfelelően megválasztott filmek. Szeretnénk, ha szélesebb körben is élnének a kollégák a mozi által nyújtott pedagógiai lehetőségekkel, ezért hívjuk fel a figyelmet az eddig közösen látott filmekre. Az írás végén megtalálhatók azok a linkek, amelyek a kapcsolódó ismertetőkre, ajánlásokra mutatnak.

A filmek, az igazán jó filmek különösen alkalmasak arra, hogy révükön tapasztalatokat szerezzünk közeli és távoli világokról, mások történetein keresztül rálássunk saját dolgainkra, több dimenzióban tudjuk értelmezni azokat a problémákat, amelyek bennünket is foglalkoztatnak, olykor a mi életünkben is előfordulnak. A mai gyerekek, fiatalok világának változásairól rengeteg szó esik, a felnőttek sok esetben értetlenül, gyakran riadtan szembesülnek korábban ismeretlen, de mára egyre sűrűben jelentkező gondokkal. Ezek megértésében is segíthetnek a megfelelően megválasztott filmek.

Ez a gondolat ösztönzött minket arra, hogy a Budapest Film Zrt nyújtotta lehetőséget filmklubot indítsunk a budapesti Kino Caféban pedagógusok és szülők, illetve valamennyi a téma iránt érdeklődő felnőtt számára.

A kiválasztott filmek központi szereplői minden esetben gyerekek és fiatalok, a legfiatalabb 11, a legidősebb 20 esztendős. Az ő szocializálódásuk, egymással és a felnőttekkel alakuló kapcsolataik, konfliktusaik, érzelemviláguk megismerése segíthet számos olyan probléma azonosításában, értelmezésében, esetleg megoldásában, amely bennünket is foglalkoztat, olykor közvetlenül érint. A közös filmnézés és a hozzá kapcsolódó beszélgetés pedig elmélyítheti az élményt, a felvetődő kérdések továbbgondolására késztethetik a résztvevőket.

A filmklub sajnos csak a fővárosiak számára elérhető, de nagyon szeretnénk, ha szélesebb körben is élnének a kollégák a mozi nyújtotta pedagógiai lehetőséggel. Mivel valamennyi közösen látott film elérhető videótékában, interneten, DVD-n, bárhol sor kerülhet hasonló filmklubok létrehozására. Ezek a filmek – nyilván figyelembe véve a megadott korhatárt – a diákokkal együtt is megtekinthetők és megvitathatók.

A következőkben tematikus elrendezésben mutatjuk be azokat a filmeket, amelyek a filmklub műsorán szerepeltek. Az ismertető végén megadjuk azokat a linkeket, amelyeken elérhetők a kapcsolódó ismertetők, ajánlások, elemzések.

1. Tanárok – diákok – iskola

Lazhar tanár úr (Monsieur Lazhar), kanadai filmdráma, 94 perc, 2011, rendezte Philippe Falardeau.

Egy montreali általános iskola alsós osztályának mindennapjait szeretett tanárnőjük öngyilkossága a feje tetejére állítja. A gyerekek egymás között próbálják meg feldolgozni az őket ért tragédiát, s eleinte nem fogadják el az iskolába helyettesítő tanárként jelentkező emigráns algériai pedagógus segítségét. Lazhar tanár úr és kiskamasz osztálya a film végére egymást kölcsönösen segítve képesekké válnak ledönteni a tabukat, és kimondani a kimondhatatlant. 

Az osztály (Entre les murs), francia filmdráma, 2008, rendezte: Laurent Cantet

A film egy osztály, egy osztályfőnök, egy tucat kolléga, pár szülő és az őket egybemarkoló párizsi külvárosi középiskola egy tanévéből készít kivonatot. Az első percekben valaki iszik egy kávét, a tanári kar tagjai röviden bemutatkoznak egymásnak, majd kezdetét veszi a tanév. Közel megyünk az adott osztályhoz – a gyerekekhez és osztályfőnökükhöz – és végig ott is maradunk. Az ő közelségükben lehetünk tanúi az év bizonyos óráinak, eseményeinek, párbeszédeinek, fordulópontjainak. Két órával később pedig eljön a június, befejeződik a tanítás. A film tömény felsorolás arról, hogy társadalmi beidegződéseink hogyan tesznek minket egymás esküdt ellenségeivé.

2. A gyerekkor vége – keserű eszmélés

Srác a biciklivel (Le gamin au vélo), belga-francia-olasz filmdráma, 2011, rendezték: Jean-Pierre Dardenne, Luc Dardenne

Egy kisfiú apa/szülőkereső kálváriája a 2011-es Cannes-i nagydíjas mű. A 11 éves Cyril, anyjáról nincs információnk, az őt nevelő nagymama nemrégen halt meg, az apja pedig nem tudja/nem meri, vagy nem akarja a fiát felnevelni. Előbbi tények külön-külön is súlyos traumának számítanak egy tizenéves gyerek életében, de így együtt a biztos elkallódásra kárhoztatnak egy fejlődő jellemet. Mit tehet egy gyerek, akinek az apja – igaz nem kis vívódás után, de - gyereke szemébe mondja: „nem kellesz, nem tudok veled mit kezdeni”?

Ébredés (Broken), angol filmdráma, 2012, rendezte: Rufus Norris

Észak-Londonban játszódó filmben a tizenegy éves Skunk a nyári szünet első napján szemtanúja lesz annak, ahogy az egyik szomszéd egy vélt sérelem miatt kis híján agyonveri a kedves, kicsit zavarodott Ricket. Az otthon, a környék, az iskola álnok tereppé válik a kislány számára. Hiába próbálja őt apja megvédeni csalódásoktól, a naív gyermekkori bizonyosság helyét átveszi a kétely, a bonyolult, meghasadt világban széttörnek az álmok. Az eredeti cím (Broken: hasadt, törött) erre a kiábrándulásra utal.

Nader és Simin – egy elválás története (Jodaeiye Nader az Simin), irán filmdráma, 2011, rendezte: Asghar Farhadi

Nader és Simin egy középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Simin válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot és Alzheimer - kóros édesapját. Simin elköltözik, lányuk, a 11 éves Termeh Naderrel és az állandó gondozásra szoruló nagyapával marad. rendező bizonyos szempontból Nader és Simin kislányát, a tizenegy éves Termehet teszi meg a film főszereplőjévé: rajta keresztül modellezi a (nemcsak) gyermeki, naiv egyszerűség-eszmény összeomlását.

3. Előítélet – diszkrimináció – agresszió

Ben X, belga-holland filmdráma, 2007, rendezte: Nic Balthazar

Megindító történet egy Asperger-szindrómában szenvedő középiskolás fiúról, egy lánnyal való különleges kapcsolatáról, valamint egy apáról és egy anyáról, akik bármire képesek, hogy gyermeküket megóvják a kegyetlen világtól. Ben életét furcsa rituálék szerint éli, saját zárt világa egyben egy internetes szerepjáték közege. Valódi élete valóságos pokol: az osztálytársai zaklatása szinte halálos fenyegetést jelent a számára. Ben ezért gyilkosságot tervez. Az interneten megismerkedik azonban egy lánnyal, aki megváltoztatja eredeti elképzeléseit.

A vadászat (Jagten), dán filmdráma, 2012, rendezte: Thomas Vinterberg

Lucas, a film főhőse életterének kis közösségében értékelt, kedvelt és elfogadott ember. Baráti köre a helyi vadásztársaság, mely hagyományőrző összejövetelek és fesztelen italozások köré összpontosul. Egy ötéves kislány dacból származó füllentése azonban a pedofília gyanúját tereli rá, és Lucas egyik pillanatról a másikra törvényen kívüli páriává válik. A kisközösség igazságszolgáltatási repertoárja kimeríthetetlen. A ki nem mondottság, a nyílt szembesítés hiánya mérhetetlen feszültségeket gerjeszt, kis híján a halálba üldözi a vétlen áldozatot.

Beszélnünk kell Kevinről (We Need to Talk About Kevin), angol-amerikai filmdráma, 2011, rendezte: Lynne Ramsay

Kevin történetében az a különös, hogy a történetet a gyilkossá vált kamasz anyjának a szemszögéből ismerjük meg. A film erejének bizonyítéka, hogy egy olyan lélekkel kényszerít azonosulásra, aki maga is felelős a fia által elkövetett tömeggyilkosságért. Magára veszi Kevin vétkét, helyette is megéli a bűntudatot, vállalja a büntetést, miközben ugyanúgy képtelen emberi gesztusok érzékelésére, a segítség kérésére és elfogadására, mint a rá oly fájóan hasonlító fia. A film súlyos élmény, amelynek a végéről elmarad a feloldó katarzis. (Nagyon meggondolandó, hogy megtekintsük-e diákokkal.)

Hasta la Vista! Belga filmdráma, 2011, rendezte Geoffrey Enthoven

A Hasta la Vista! képes az Amerikai pite-mozikra jellemző humort és élethelyzeteket valóságossá tenni, és hihetően és szórakoztatóan bemutatni azokat a problémákat, amikkel egy testi fogyatékosnak nap mint nap meg kell küzdenie. A rendező ráadásul azt is eléri, hogy főhőseire ne betegekként, hanem valódi személyiségekként gondoljunk. A film végére garantáljuk, hogy a három srácra nem a fogyatékossága, hanem az egyéb tulajdonságai alapján fogunk emlékezni, és ez nagy szó. A végkifejlet is pompás és felemelő, és a szüzességelvesztős téma ellenére a film egy percre sem válik közönségessé, sőt a végére biztosan rájövünk: ez a film valójában soha nem is a szüzesség elvesztéséről szólt.

4. Higgyünk a csodában!

Szesztolvajok (The Angels´ Share), angol-francia-belga-olasz vígjáték, 2012, rendezte: Ken Loach

A mese egy furfangos legényről szól, akinek az az ötlete támad, hogy megszerzi az „angyalok jussát” (a film eredeti angol címe: The Angels´ Share), ami nem más, mint néhány üveg a világ legdrágább whiskyjéből. Terve megvalósításában elkíséri Robbie-t három valóságos angyal, pontosabban három kilátástalan sorsú, elesett de mégis nagyon szerethető figura. A terv beválik. Robbie és családja elindulhat egy boldogabb jövő felé, minden kisszerűség és gonoszság elmarad mögöttük. Hogy milyen sorsra jutott volna a főszereplő a mesebeli fordulat nélkül? Abba jobb nem belegondolni.

Holdfény királyság (Moonrise Kingdom), amerikai film, 2012, rendezte: Wes Anderson

A Holdfény királyságban Bill Murray, Frances McDormand és Bruce Willis alakítja a rövidnadrágos felnőtteket, míg a gyerekek - megelégelve a nagyok gügyögését - önálló életet kezdenek. Sam és Suzy, akik életükben eddig csak egyszer találkoztak, hosszas levelezés után eszement tervet találnak ki. Együtt megszöknek, maguk mögött hagyják az unalmas és szeretet nélküli közeget, majd nyakukba veszik a környéket, s jutnak, ameddig jutnak. Nem törődnek a felettes hatalom támasztotta korlátokkal, nevezzük azt családnak vagy cserkészetnek, csak együtt akarnak lenni egy kis időt, mert egyik a másikát meghallgatja és megérti, ez pedig új tapasztalat mindkettejüknek.

A következő linkeken ismertetőket, ajánlásokat találtok a felsorolt filmekhez:

Lazhar Tanár úr (Elbeszéletlen történetek)
Gondolataim Az osztály című filmről
Falak között
OFOE Filmklub – Srác a biciklivel
OFOE Filmklub – Ébredés
OFOE Filmklub – Nader és Simin – Egy elválás története
Egy különleges filmélmény – Ben X
OFOE Filmklub – A vadászat
Vadászat – egy ártatlan emberre
OFOE filmklub – Beszélnünk kell Kevinről
Valóban beszélnünk kell Kevinről? És kell-e Kevinről beszélnünk egyáltalán?
OFOE Filmklub – Hasta la Vista
Szesztolvajok – Mese a furfangos legényről
Ajánlás a Holdfény királyság című film feldolgozására

Szekszárdi Júlia

1Az írás a Modern Iskola 2013/6. számában megjelent cikk kicsit átdolgozott változata.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.02.20.
Az Átlátszó Oktatás 7. heti hírösszefoglalója
Perre mentünk a Debreceni Egyetemmel, Antall Péter perli kirúgott alkalmazottját, magyar fiatalok tömegei telepednének le külföldön, és 30.000 szakgimnazistának kell felkészülnie egy jogs...
(Forrás: Átlátszó Oktatás)
--
2017.02.20.
A gyerek nem számít - Knausz Imre az oktatási rendszerről - hnaganyag
Az a részletesen, aprólékosan leírt tananyag, mely az általános iskola közvetíteni próbál és az a pedagógiai kultúra, mely ezt közvetíteni próbálja, nagyon távol van attól a világt...
(Forrás: Klubrádió)
--
2017.02.20.
Alternatív iskolák és új oktatási „formák” Magyarországon a XXI. század elején. Dobos Orsolya írása
Az alternatív iskola kifejezésről a neveléstudományban kétféle megközelítés terjedt el. Alternatív iskolaként tekintenek az ún. reformpedagógiai irányzatokhoz csatlakozó iskolákra , illetve...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2017.02.20.
MÁSSZUNK KI A GÖDÖRBŐL!
A meghívottak között ott voltak az oktatás állami vezetését képviselők is, de természetesen számukra ez a szakmai fórum, nem terep. Ők még most is egy elefántcsonttoronyból szemlélik...
(Forrás: Nagylátószög)
--
2017.02.20.
Menekítik a gyerekeket
Néhány éve megfigyelhető tendencia, hogy megnőtt az alternatív- és magániskola-alapítási kedv. Horn Györgyöt, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatóját egyre többen keresik...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2017.02.20.
Amig egy terhességi teszt értelmezése problémát okoz, addig nehéz felvenni a harcot az abortusszal
Nem hiszek abban, hogy a szexuális felvilágosítást a mai magyar közoktatás keretein belül jól lehet csinálni. Az intézményekben uralkodó hierarchikus struktúrában a szexualitással kapcsolatos...
(Forrás: 24.hu)
--
2017.02.20.
Nem érdekli az iskolákat az internetes zaklatás
A tanároknak se idejük, se tudásuk, se kedvük nincs foglalkozni a problémával. A legtöbb szülő vagy tanár úgy érzi, nem tud mit kezdeni a helyzettel, mert nem ismeri és nem használja a fel...
(Forrás: abcug.hu)
--
2017.02.20.
Polihisztorok helyett együttműködés
A természettudományokat oktatók között a vita nem arról folyik, hogy szakmailag megalapozott igény van-e az integrált oktatásra, hanem hogy azt hogyan lehet megvalósítani – írja Horányi...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2017.02.20.
Egy forintnyi munkabért kaptak a tanárok, a KLIK nem reagált
Egy forint értékben kaptak munkabér-átutalást tanárok február elején, az óraadói megbízási díjak helyett csupán ennyit utalt az illetékes Közép-Budai Tankerületi Központ. A megbízá...
(Forrás: Átlátszó Oktatás)
Utolsó üzenetek:
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
  gyönytyúk

1. Össze kéne ereszteni Ludát az egykori Péterrel. Luda itt azt mondja: "nem vizsgáljuk meg, hogy milyen rövid volt a hölgy szoknyája". Péter viszont kikelt a "jó illemű" öltözködés mellett Sulyok Blanka cikke után, szintén elég vehemensen... Az egyesületnek szép elegánsan, egy-egy frappáns mondaton túl hagyni kéne, hogy ők ketten kidühöngjék magukat.

2. Egyik hasonló vehemenciájú tanulómnak felajánlottam, hogy strigulázza az összes tévedésemet, hibámat, aljasságomat, ha jó sokat talál, Balaton szeletet kap. Ludának is felajánlhatom ezt, küldje az ímélemre az eredményt, kapja a Balaton szeletet.

3. Luda lehet, hogy Pecina embere: olcsóbban szeretné megszerezni a honlapot, hogy aztán "szüneteltethesse". Ez csak kicsit vicces: az országbeli eljárásokat egyre kevésbé tudom viccként felfogni, lassan elérjük a "korlátlan lehetőségek hazája" címet (Ludának erdélyi tapasztalatai alapján ismerős lehet a szlogen.)
Üdv. gy.

--
  Luda

Kedves Peer Krisztina
Tisztelettel választ kérnék a következőkre
"A bántalmazás gyakran a bántalmazó tehetetlenségéből,eszköztelenségéből fakad" - ha halálbüntetéssel büntetnék a bántalmazót, nem gondolnák-e meg az ön egyesületének tagjai, mielőtt a bántalmazás eszközéhez nyúlnak?
Miért kell a felnőtt, diplomás, egyesületi háttérrel rendelkező bántalmazónak a szerencsétlen, megalázott, megvert bántalmazott diákkal azonos, sőt azt meghaladó mértékben védeni? Miért nem abban segítettek, hogy a bántalmazó végre börtönbe jusson? Miért állnak ki a gyermekbántalmazók mellett?
"Segíteni tudjunk mind az áldozatnak, mind pedig a bántalmazónak, hogy ez többé ne fordulhasson elő" - ha önök elmondják az áldozatnak, hogy ha jól viselkedik, többé nem fogják bántalmazni, de a bántalmazó továbbra is szabadlábon marad, az elegendő önök szerint, hogy egyesületi tagjaik ne bántalmazzák továbbra is gyerekeket?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Kiss Andrea:] Kedves Petra! Ha egy gyakornok sikeresen leteszi a minősítő vizsgát, akkor mikor változik meg az óraszáma? Megemelheti az igazgató év közben vagy következő tanévtől vagy csak az átsoroláskor? A törvényben az szerepel, hogy a gyakornoki idő a sikeres minősítő vizsga napjáig […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Pfeifer Erzsébet:] Kedves Natália! Félreértett. Nem azt állítottam, hogy egy osztályon belül nem volt probléma néhány gyerekkel, hanem azt, hogy évtizedekkel ezelőtt nem is volt kérdés az, hogy integrálnunk kell. Ha megengedi, megosztok egy személyes példát: 1984-ben egy "sötét" […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Zsanett:] Fogalmam sincs ki ez a hölgy. Vajon mi jogosítja fel erre az írásra. De úgy is mint integrált iskolában tanító pedagógus, és úgy is mint egy magasan funkcionáló autista gyermek édesanyja kikérem magmnak az összes idióta megnyilvánulását.Tele van tévedésekkel, és sértő […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Natália:] "évtizedekkel ezelőtt ez nem is volt kérdés, nem is volt probléma. Illetve ha probléma volt, az megoldandó probléma volt" Az én tapasztalatom az, hogy de, probléma volt. Nekem is volt hiperaktív osztálytársam, hozzánk is bukott, aztán bukott tovább, volt magántanuló is. […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Pfeifer Erzsébet:] Nem tudom,hogy az itt kommentelők közül olvasta-e mindenki Pribránszki Marianna blogbejegyzéseit, vagy csak csípőből tüzel dr. Földes Petra és Peer Krisztina írására. Vettem a fáradságot, én végigolvastam a hölgy blogbejegyzéseit. Megrökönyödve olvastam, hogy az ágál az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[kamala:] Pedig a kommunikáció lenne a kulcs. Nyugodtan elmondhatná egy ideális világban. Amikor egy szülő nem tud semmit a miértekről és a hogyanokról, természetes hogy aggódik...
ARRÓL a gyerekről »

--

[Tamás:] Ez a problémakör nem enged meg ilyen fekete fehér leegyszerűsítést. Rengeteg szakember, és szülő véleménye az, hogy a tömegoktatás nem alkalmas közeg a gyermekek tanítására több okból sem. Sőt, ez a közeg generál magatartászavarokat pl. azáltal, hogy elzárja az életkori […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Petra:] Kedves L.Walker, Amiről mi beszélünk, az nem „sajnálgatás”, sőt. A magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztésének, integrálásának a kulcsa éppen a (megfelelő) követelésben van. A világos viselkedési szabályok és azonnali (szükség szerint pozitív!!! és negatív) […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[L.Walker:] Sok olyan szülõ van itt Angliában, aki addig nem nyugszik, amíg nincs papírja arról, hogy a gyereke autista vagy hiperaktív vagy egyeb magatartási zavarral küszködik. Ha van papír, akkor plusz segélyt kapnak és az iskola is több pénzt kap a kormanytól, hogy ezeknek a gyerekeknek […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--

[Pfeifer Erzsébet.:] Végignéztem a hölgy blogbejegyzéseit, olvastam írásait. Nos, nem kispályás, már ami az önmenedzselést illeti. A többi összeollózott termésnek tűnik számomra. A tarifája pedig enyhén szólva is kicsapja a biztosítékot.
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek