OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. december 9.
» Hozzászólások (3)

Értjük egymást? Értsük egymást! – konferencia-megnyitó

Nagy öröm számomra, hogy egy olyan konferenciát nyithatok meg, amely az iskola és a szülők közötti együttműködés helyzetéről, lehetőségeiről formáiról szól. Különösen örülök annak, hogy szakemberek, kutatók, érintettek fontosnak tartják ezt a témát akkor is, ha a környezet, a hivatalos politika ezzel ellenséges. Ne feledjük, a mostani beszélgetés kontextusát az oktatásért felelős államtitkár azon kijelentése adja, mely szerint vége annak az időnek, amikor laikusok, jelesül a szülők, beleszólhatnak abba, ami az iskolában történik. Közben Európa összes többi országában arról folyik a diskurzus, hogy a széleskörű iskolai autonómia keretei és a megosztott felelőséggel működő vezetés milyen feladatokat és döntési jogköröket ad át a szülőknek.

A konferencia témáját éppen ezért indokolt alaposabban körüljárni. Elsőként nézzük meg, miért van szükség a család és az iskola együttműködésére. Don Davies amerikai professzor egy 2002-ben megjelent tanulmánykötetben röviden összefoglalja a szülők bevonásának fontosságát. Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy a szülők bevonása függetlenül szociokulturális státuszuktól, iskolázottságuktól, javítja az iskolai eredményeket, növeli a továbbtanulási arányt, csökkenti a hiányzásokat (ami hazánkon kívül az iskolába járási hajlandóság növelését jelenti, hiszen máshol nem szankcionálják a hiányzást, a szülők döntését nem bírálják felül, pláne nem hurcolja iskolába a diákokat a rendőr). A szülők bevonása segíti továbbá a diákok beilleszkedését, hatékonyabbá teszi szociális készségeik fejlesztését, miközben az alacsonyabb státuszú szülők szociális készségei is fejlődnek.

Fontos figyelembe venni a szülői részvétel formának kialakításához azt is, hogy számos körülmény befolyásolja a részvétel mértékét, intenzitását. Charles Deforges egy 2003-as kötetében hívja fel a figyelmet arra, hogy a szülő részvételnek számos formája van, nem csak a szülői értekezleteken vagy fogadóórákon való megjelenésről van tehát szó. Kutatások támasztják alá, hogy a kapcsolat intenzitását és formáját befolyásolja a szülők szocio-kulturális helyzete, egészségi állapota, az iskola és az otthon közötti távolság, a szülők napirendje, időbeosztása. A kutatások és a napi tapasztalatok is igazolják, hogy a szülői részvétel mértéke a gyermek életkorának növekedésével csökken, ideális esetben a serdülőkorra egyfajta egyensúlyi állapot jön létre. Ez természetes folyamat, hiszen az életkor növekedésével számos tevékenység fokozatosan a szülőjéből a diák felelősségi körébe kerül át. A szülők sikeres bevonásának kulcsa azonban minden esetben az, hogy a gyermek is aktív részese legyen a folyamatnak. Sokkal nagyobb hajlandósággal aktivizálódnak a szülők, ha a meghívást, a felkérést a gyermek közvetíti. Ugyanilyen fontos lenne, hogy a gyermek mindig részese legyen a család és iskola közötti interakciónak. Ne legyenek például gyerekek nélküli szülői értekezletek sem. A szülők bevonásának kezdeményezésekor azt is figyelembe kell venni, hogy számos szülő, különösen az alacsonyabb iskolázottságúak nem feltétlenül érzik magukat komfortosan az iskolában, érdemes kerülni az olyan szülő-tanár helyzeteket, amelyek korábbi kellemetlen tanár-diák élményeket idézhetnek fel.

Bár az új, ún. köznevelési törvény minden jogot igyekszik megvonni a szülőktől és közösségeitől, fontos felidéznünk, hogy a gyermekek, ezen belül a diákok és szüleik jogait a hazánk által 1992-ben a jogrendbe illesztett nemzetközi egyezmény, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye biztosítja, így azokat alacsonyabb rendű jogszabály, például nemzeti törvény nem korlátozhatja. Az Egyezmény a világ legszélesebb körben elfogadott emberi jogi dokumentuma, ahhoz az USA és Dél-Szudán kivételével a Föld valamennyi országa csatlakozott. Az Egyezmény rögzíti a gyermekek alapvető jogait, és a szülőket hatalmazza fel arra, hogy segítsék ezek érvényre juttatását a nevelés valamennyi kérdésében. Ennek megfelelően a 150 millió európai szülőt képviselő EPA, amelynek az elnöke vagyok, hangsúlyozza: a szülői jogok a gyermeki jogokban gyökereznek, ahhoz szorosan kötődnek. Alap-paradigmaként deklaráljuk, hogy a szülők gyermekeik elsődleges – első és egyben legnagyobb hatású - nevelői, oktatói. Ennek elismerését minden államtól elvárjuk. Természetesen nem minden szülő elég felkészült ennek a feladatnak a megfelelő megoldására, de hisszük és valljuk, hogy minden szülő rendelkezik az ehhez szükséges potenciállal.

Ennek szellemében azonban elengedhetetlennek tartjuk, hogy a szülők vegyenek részt a közoktatás folyamataiban, kapjanak elegendő és megfelelő minőségű információt, legyen lehetőségük a véleménynyilvánításra, álljanak rendelkezésükre ezek hatékony formái és fórumai. Elvárjuk tehát, hogy az intézmények vezetői, a közoktatás-politika alakítói vonják be őket a döntéshozatalba annak valamennyi szintjén. Számos szülőnek azonban bíztatásra, segítségre, támogatásra van szüksége ahhoz, hogy meg tudjon felelni a kapcsolódó feladatoknak. Úgy vélem, szülőknek, pedagógusoknak, kutatóknak, és természetesen a diákoknak is törekedniük kell arra, hogy beleszólásuk legyen a család-, szociál- és oktatáspolitikai döntésekbe. Ezt a törekvés – ha itthon nem is – külföldön sok esetben sikerrel jár.

Nem csak a szülőknek van szükségük komoly segítségre a sikeres együttműködéshez. Sajnos a pedagógusok képzéséből és továbbképzéséből általában hiányzik (kül- és belföldön is) a szülőkkel való együttműködéshez szükséges készségek fejlesztése. A sikeres együttműködés érdekében szükséges a szülők felkészítése az egyenrangú kommunikációra és ezzel párhuzamosan a pedagógusok megtanítása az egyenrangú partnerségre. Szélesebb kontextusban kell áttekinteni, és tapasztalataink birtokában közösen megtölteni valódi tartalommal a XXI. század kihívásainak megfelelő pedagógus-, diák- és szülői szerepeket. Valamennyi szereplőnek el kell azonban fogadnia, hogy tanulóként is jelen van a folyamatban. Hiszen az iskolai partnerségre való felkészülés a szülők és a pedagógusok esetében is az élethosszig tartó tanulási folyamat része.

Szükség van arra, hogy a partnerség kialakításához szükséges kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzés és -továbbképzés szerves részévé váljon. A szülői szervezetekre is számos feladat hárul. Az ő dolguk – többek között –, hogy a szülők számára online és offline képzéseket szervezzenek. A hatékonyságot mindenképpen fokozza, ha szülők és pedagógusok közös képzéseken vesznek részt. Bevált formája a képzésnek a „peer learning”, az egymástól való tanulás.

Sokat lendíthetnek az ügyön a folyamatosan megjelenő információs füzetek, az egyre változatosabb és egyre látogatottabb weboldalak, valamint a már országokban már sikeresen működő segítő szolgálatok. A partnerségi programok azokban az országokban működnek igazán jól, ahol a pedagógusok ezekkel járó többletfeladatait dotálja az állam, illetve ahol a siker érdekében a szülői szervezetek is kapnak anyagi támogatást.

Probléma?
1969: Mégis mi a magyarázat ezekre a rossz jegyekre?
Ma: Mégis mi a magyarázat ezekre a rossz jegyekre?

Végül három nemzetközi példát említek a szülők és pedagógusok sikeres partneri kapcsolatára.

1. A szülők felkészítésében és bevonásában Európa mintaországa Írország. Az ír nemzeti szülői szervezet széleskörű segítséget nyújt a szülőknek és együttműködik az iskolákkal. Programjaikról részletesebb tájékoztatást találhatnak a NPC-p weboldalán.

2. Korábban már jelent meg cikk az OFOE oldalán Joyce Epstein iskolai partnerségi programjáról. Az elmúlt években nemzetközivé vált hálózathoz egyre több európai iskola csatlakozik. Részletes információk a schoolpartnership.org oldalon.

3. A katalán szülői szervezetek nemrégiben indítottak közös programot a szülők bevonásának segítésére, amelyet egy nagyszabású kutatással indítottak el. Erről, az ún. Families with Voice programról itt tájékozódhatnak.

Remélem, az Érjük egymást? konferencia egy olyan hasonlóképpen sikeres program kiindulópontja lesz, amely segíti a szülőket a gyermekeik érdekében való sikeres iskolai közreműködésben, még ebben az ellenséges közegben is.

Salamon Eszter
europaiszulok@gmail.com
szulok.eu
euparents.eu
europeanparents.blogspot.com

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Laura | 2013. december 10.
Ezt még idemásolom a szeptember 11-i cikkből.
"Joyce Epstein professzor legfontosabb üzenete a szülőknek, a tanároknak és a döntéshozóknak: tudományos kutatások tömege bizonyítja, hogy szoros összefüggés van az iskolai siker és a szülők napi iskolai életbe, döntéshozatalba való bevonása között. Azt üzeni személyesen Hoffmann Rózsának – a hazai változások ismeretében -, hogy az általa laikusoknak titulált szülőknek igenis kell legyen beleszólásuk az iskola életébe, a tanítás tartalmát és gyakorlatát is beleértve. Don Davies professzor pedig a záróelőadásban arra hívta fel a figyelmet, hogy minden olyan iskola sikertelennek tekinthető, amely nem arra készíti fel a diákokat, hogyan legyenek sikeres emberek egy demokráciában".
Meggyőződésem, hogy Hoffmann Rózsának fogalma sincs, mi történik az iskolákban. Ha el is jut hozzá néhány foszlány, azt több szűrőn átpréselődve, önigazolással megfűszerezve kapja kézhez. Az érintettek még hallgatnak, és várnak a csodára, de egyre kevesebb gyerek születik (ide, minek?)... Pedig hamarosan azok munkahelye is veszélybe kerül, akik most nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek...
Laura | 2013. december 10. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Ha lehet, ez a cikk maradjon sokáig elől, szem előtt, hátha többen is elolvassák, és egyszer hatni kezd a mindennapokban...
Laura | 2013. december 10. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Nem vagyok nagy konferencia-barát, de ez a megnyitó nagyon a helyén van (köszi a "kihangosítást"). A hatalom érdemben aligha reagál rá, hiszen semmi nem készteti, kényszeríti arra, hogy egyáltalán foglalkozzon a kérdéssel. Pedig szükség lenne rá! Más országok is megszenvedték a gyerek-szülő-tanár párbeszéd hiányát, mire kialakították az együttműködés módszereit? Mi nem ugorhatnánk át néhány lépcsőfokot? Nálunk jelenleg nincs közös megoldás botrány nélkül. Sokszor még akkor sem. A hatalom, az hatalom, az államtitkárság alattvalója a KLIK, neki a tankerületek, alattuk a szintén kiszolgáltatott igazgatók, akik saját iskolájukban élet-halál urai, miközben saját szakterületüket sem ismerik, félrevezetett tanárok a megmondhatói. A végén csattan az ostor, és dúl a harc azok között, akik mindannyian kiszolgáltatottak - egymásnak is. Legutóbb egy szülő email-ben adott be egy kérvényt az igazgatónak. Igazgató visszaírt, hogy ezt nem fogadja el, kézzel írva, személyesen megjelenve, aláírva, vagy postán keresztül fogad el bármilyen iratot. Szülő utánajárt, a KLIK területi igazgatója megnyugtatta, de, email-ben is el kell fogadni, ha kell, később is aláírható a dokumentum. Igazgató elhitte, de visszaírt, hogy hivatalos levél formátumban, csatolt file-ként kéri a beadványt. Megadta a címzéshez a saját teljes nevét is, mert az iskola honlapján a fényképe mellett(!) nem úgy szerepel, ahogy az hivatalos levélben illendő. A gyengébbek kedvéért hivatalos levélben kell szerepelnie iktatószámnak is, a szülőnek ilyen természetesen nincs... Elképzelem, amint XY szülő, aki 20 éve végzett kőművesként egy szakmunkásképzőben, azon tanakodik, hogy mit jelent a Times New Roman, és a 12 pt. Közös munka helyett dúl a hatalommal való visszaélés, a megfelelő törvényi háttérre támaszkodva a kisember megalázása. A sok-sok konferencia kétségbeesetten harsogja, hogy nem jól van ez így emberek, és igen, van megoldás, de a hatalmi pozíciókban lévők nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek. Ez a megnyitó beszéd viszont jó, nagyon jó, el kellene juttatni minden iskolának...
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.

Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.16.
A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt
A felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törv...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek