OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. november 22.
» Hozzászólások (0)

Mindenkinek van egy filmje

Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés

Bán Dávid, kulturális antropológus, digitális történetmesélés tréner. Korábban sokáig dolgozott a médiában, három saját rendezésű dokumentumfilmet is jegyez. Kezdetektől tevékenyen vesz részt a 2002-ben mások mellett általa is alapított Anthropolis Egyesületben, ahol az elmúlt években oktatóként és projektvezetőként főként a digitális történetmesélés módszerének elterjesztésén dolgozik.

Mindannyian szeretjük a történeteket. Mindannyian vágyunk arra, hogy valamilyen nyomot hagyjunk a jövő számára. Mindenkiben megbújik egy ki nem mondott, eltemetett történet. A digitális történetmeséléssel bárki megtalálhatja a saját hangját, a saját történetét. Ez a módszer, mintegy önmagunkat megismerő és narratívába öltő folyamat pedig jól alkalmazható az oktatás számos területén is.

A digitális történetmesélés segít önmagunkra, a történetünkre koncentrálni, azt szavakba önteni, dramatizálni és fényképek segítségével mások számára is elmesélni. A folyamat során a mesélő személyes élményét dolgozza fel a fényképei segítségével. Ennek végeredménye egy saját hanggal kísért, személyes képekre épülő, körülbelül 2 perc hosszúságú kisfilm.

A digitális történetmesélés szemináriumok során a résztvevők megtalálnak és kimondanak egy számukra fontos történetet, megírják és saját szavaikkal elmesélik, majd az elkészült kisfilmet a csoport többi tagjával megosztják, illetve ha úgy gondolják, akár az interneten is közzétehetik.

Az 1970-es, 80-as években, az Egyesült Államokban a történetmeséléséi hagyományokból kiindult eleinte kísérleti művészeti irányzat a technikai lehetőségek bővülésével és egyre könnyebb elérhetőségével folyamatosan népszérűsödött. Hamar megjelent az oktatásban, valamint a helytörténet, az „oral history” új eszközeként, valamint kiderült pszichológiai jelentősége is. Miután egyre szélesebb közönséget lehet bevonni a készítés folyamatába 1993-ban, San Franciscóban, megszervezték az első „személyes narratívájú kisfilm készítő” szemináriumot, egy évvel később pedig létrejött a Centre for Digital Storytelling, amely központ azóta is rendszeresen szervez általános és specializált szemináriumokat. Európában az ezredfordulón, először Nagy-Britanniában, a BBC Wales segítségével jelent meg és vált népszerűvé a műfaj. A formális és nem-formális oktatás mellett a művészeti képzések, társadalmi kutatások, emlékezetkutatás, nemzetközi fejlesztés, egyéni felhasználás (önismeret-fejlesztés), de még az egészségfejlesztés területén is sikeresnek bizonyult a digitális történetmesélés.

Oktatás

Az iskolákban is jól használható oktatási módszer középpontba állítja a digitális kompetenciák fejlesztését, az egyéni nézőpontok, tapasztalatok feldolgozását, az egyéni kifejezés és vitakultúra fejlesztését, az interkulturális párbeszéd erősítését. Mivel a „netgeneráció” számára a digitális eszközök elérése, azok használata, így a kisebb filmek elkészítése (akár számítógépen, iPad-en vagy mobiltelefonon) jóformán a mindennapok részévé vált, így jelen módszer leginkább a személyes tartalmi rész erősíti. A digitális eszközök használata mellé, azzal kombinálva segíti a narratív képességek, a szóbeli kommunikáció fejlesztését.

Ugyanakkor – a történetek témája vagy egy-egy közösséghez, helyhez kötődése alapján – akár online közösségi felületet is lehet képezni digitális történetekből, mint ahogy arra a világon már több sikeres vállalkozás is kísérletet tett. A digitális történetmesélés például kiválóan alkalmas arra, hogy a „netgeneráció” technikai és az idősebb generáció, személyes emlékeken alapuló helytörténeti ismereteit felhasználva egyfajta személyes lokális emlékarchívum, online és helyi közösség jöjjön létre. Iskolai műhelymunkák igazolják, hogy a módszer egyrészt a diákok számára segíthet egy újfajta kifejezésmód, akár közösségi háló építéséhez, másrészt pedig a tanárok számára is egy új eszköz kerül a kezükbe, egyes témák, akár tantárgyak, megközelítések bemutatására.

Egy digitális történetmesélő műhelymunka során a résztvevők először kisebb (6-8 fős) csoportokban különböző, feladatok, majd egy-egy kulcsfénykép (vagy emléktárgy) segítségével megtalálják személyes, feldolgozandó történetüket. Ebben a folyamatban és utána a végleges történet megfogalmazásában trénerek segítenek. A filmek technikai elkészítése (lényegében egy egyszerűsített videó szerkesztési folyamat) után a csoport tagjai együtt nézik meg egymás filmjét és beszélik meg a látottakat. Személyes döntés szerint a filmek utána az internetre is (így a www.storycenter.hu digitális történetgyűjteménybe) felkerülhetnek.

Történetmesélés a társadalmi fejlesztésért

Ez egy viszonylag új módszertan, amely bár csak pár éve van jelen Európában, számos területen bebizonyította létjogosultságát: nem csak a közösségépítés, oktatás, speciális nevelési igényű gyerekek és felnőttek integrációja, a generációk közötti együttműködés kapcsán, hanem a társadalomtudományok más területein is elterjedt alkalmazása, például a szóbeli történelem megőrzésére is.

Egy most záruló, a Svájci–Magyar Együttműködési Program támogatásával létrejött projekt keretében a két ország különböző iskoláiban valósultak meg hasonló témakörökben digitális történetmesélés képzések. Két civil szervezet, a hazai Anthropolis Egyesület és a Luganóban működő seed több éves tapasztalattal rendelkezik a módszertan használatában és terjesztésében, Magyarországon és Svájcban ennek úttörői, viszonyítási pontjai.

A két szervezet által használt, lényegében hasonló, de célterületében, megvalósítási módjában különböző módszer találkozott a háromnegyed éven át tartó közös projekt keretében. A szakértők először képzéseket tartottak egymás módszereinek megismerésére – míg az Anthropolis főként felnőttekre vagy fiatalokra koncentráló, a cikkben részletezett személyes emlékfeldolgozó egyéni módszert alkalmazza, addig a seed a kisiskolásokra fókuszál, csoportos munkákban leginkább fikciós történeteken, meséken keresztül világít rá társadalmi problémákra –, ezek után kezdődött a hazai és svájci iskolák bevonása a programba.

Két-két iskola, illetve oktatási szervezet vett részt a projekt megvalósításában, amelynek kezdetén egy közös találkozó alkalmával együtt dolgozhattak, majd az itt megszerzett, egymással megvitatott tudást saját intézményükben kipróbálva illesztették be az oktatás menetébe. A párhuzamosan, Svájcban és Magyarországon megszülető kisfilmek gyermek és fiatal készítői egymással és munkáikkal online találkozhattak, megtekintve egymás filmjeit videókonferencián keresztül oszthatták meg tapasztalataikat, véleményüket.

Míg a kisiskolás filmek fikciós elemeket tartalmazó, de az életből vett helyzetek párhuzamos feldolgozását tűzték ki célul úgy, hogy mindkét iskolában ugyanazokra a témákra (álom, ünnep, utazás) készítettek meséket, addig a fiatalokat oktató intézményekben a saját életükből vett, személyes történeteket meséltek el saját hangon és mutattak be – leginkább – saját fényképek segítségével. A tapasztalatcserén kiderült, hogy noha a korosztályi korlátokon kívül igen eltérő közegben valósultak meg a programelemek, a résztvevők mégis hasonló élményekről, nehézségekről, személyes sikerekről számoltak be: úgy érezték, nyelvi– és vizuális készségük fejlődött, a csoport kohéziója nőtt, a tanárok számára is újszerű volt, a diákok egy más oldalát ismerhették meg.

Digitális történetekről nehéz filmek nélkül mesélni, így további információkért és természetesen kisfilmekért látogasson el a www.storycenter.hu vagy a www.storycenter.hu/x-story/ honlapra.

Jöjjön el ingyenes rendezvényünkre november 29-én a Kossuth Klubba (1088 Budapest, Múzeum utca 7.)

Program:

15:00 – 15:30
7 milliárd digitális kisfilm – bevezetés a digitális történetmesélésbe
Bán Dávid, Nagy Balázs trénerek (Anthropolis Egyesület)

15:30 – 16:00 „Egyszer volt, hol nem volt, egy Lotti nevű kislány” – digitális mesék a tanteremben
Jávor Júlia, Kovács Éva tanítók és tanítványaik (Batthyány Lajos Általános Iskola Montessori osztálya)

16:00 – 16: 20
Fotó – család – történet
A családi fotó változásai az analógtól a digitálisig
Bán András egyetemi oktató (Miskolci Egyetem)

16:35 – 17:05
A londoni lélekrabló – középiskolások személyes történetei
Happ Olívia, Jagodits Eszter, Karkó Zoltán mentor-tanárok és tanítványaik (Zöld Kakas Líceum, Budapest)

17:05 – 17:25
A fotós a képen: Friedmann Endrétől Robert Capáig
Magánképek a történész szemével
Fisli Éva történész, muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)

17:40 – 18:40
Vitrinmesék – a Soá családi narratívái
A holokauszt témájának feldolgozása digitális történetmeséléssel
Gács Anna esztéta, Sándor Pál filmrendező és a projekt résztvevőinek beszélgetése

18:40 – 19:40
Mindenkinek van egy filmje? – kerekasztal-beszélgetés a digitális történetmesélés felhasználási lehetőségeiről
Danó Orsolya vizuális antropológus, Gargya Marietta művészetterapeuta, Nagy Balázs tréner, Turai Balázs fotóriporter, Máté Barbara coach. A beszélgetést Vlasics Sarolta (MTVA) vezeti.

A rendezvény alatt a programokkal párhuzamosan folyamatos vetítést tartunk a digitális kisfilmekből.

A rendezvény a Svájci–Magyar Együttműködési Program Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati alapjának támogatásával és az Európai Bizottság Európa a polgárokért című programjának keretében, az Anthropolis Egyesület szervezésében valósul meg.

Bán Dávid

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.05.23.
Mentortársas és Rendszerhiba
A Mentortársas 2.0 képet ad az iskolarendszer diszfunkcióiról, ugyanakkor kevésbé villantja fel a lehetséges megoldásokat. Ez nem is lehet a célja, hiszen a játék kifejezetten személyes, megmutatja...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.05.23.
A jó pedagógia nem kirekesztő, hanem gyermekcentrikus
Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevel...
(Forrás: A TASZ jelenti)
--
2018.05.23.
Országos kompetenciamérést tartanak az iskolákban
Annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá váljon az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye, az országos kompetenciamérést a...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.05.23.
Meglepően bírálta a kormányt és saját munkáját Pölöskeiné
A képzés nem magában létezik. Gazdaságunk fejlődik, ez a növekedés képzett munkaerőért kiált, az álláskeresők száma csökkent – jelentette ki a konferencián Pölöskei Gáborné, hozz...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.05.22.
Teszteltük két gyerekkel a Holnemvolt Várat, fájdalmas élmény volt
Egy 3 és egy 6 éves gyerekkel néztük meg az Állatkert mellett most megnyílt Holnemvolt Várat, és nem esett jól. A nagyobb imádta, a kisebb csak azt hallgatta, mit miért nem tud használni....
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.22.
Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.05.22.
304 milliót kap a felcsúti általános iskola
A kormány döntött a felcsúti Endresz György Általános Iskola 304 175 000 forintos új épületének megvalósításáról - számol be a Menedzsment Fórum. Ebbe nem tartoznak bele az építkez...
(Forrás: Népszava)
--
2018.05.22.
Gyermekotthonban élő gyerekek mondanak verset a BKK járatain
Újdonsággal készülünk gyermeknapra: 2018. május 22-től 27-ig József Attila Altató, Bartos Erika Villamos, Forgalom és Trolibusz, Erdős Virág Négyeshatos és Varró Dániel Hol alszik a villamos...
(Forrás: Index)
--
2018.05.22.
Mélyen hallgat a magyar delegáció a CEU amerikai kampuszáról
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték m...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Anna:] Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Szilvia:] A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek