OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. szeptember 11.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

Szülői részvétel az iskolában – kutatók konferenciája Lisszabonban

Kilencedik alkalommal rendezték meg azoknak a kutatóknak a találkozóját, akik a szülők oktatásban betöltött szerepét vizsgálják – ez volt az ERNAPE Konferencia Lisszabonban. A szülői részvétel és az iskolai partnerség fogalma Amerikából, Joyce Epstein és Don Davies professzorok tevékenysége és kutatásai nyomán terjedt el Európában. Már 20 évvel ezelőtt is rengetegen foglalkoztak a témával, ez alkalommal azonban már Hongkongtól Chiléig képviseltették magukat a szakemberek. Az európai országok közül egyedüliként hazánkat nem képviselte kutató, én magam az EPA elnökeként a kutatás tulajdonképpeni tárgyát, 150 millió európai szülőt képviseltem. Néhány érdekes információra, eredményre hívnám most fel a figyelmet, amelyeket az előadásokon vagy azok szünetében hallottunk.

Joyce Epstein professzor legfontosabb üzenete a szülőknek, a tanároknak és a döntéshozóknak: tudományos kutatások tömege bizonyítja, hogy szoros összefüggés van az iskolai siker és a szülők napi iskolai életbe, döntéshozatalba való bevonása között. Azt üzeni személyesen Hoffmann Rózsának – a hazai változások ismeretében -, hogy az általa laikusoknak titulált szülőknek igenis kell legyen beleszólásuk az iskola életébe, a tanítás tartalmát és gyakorlatát is beleértve. Don Davies professzor pedig a záróelőadásban arra hívta fel a figyelmet, hogy minden olyan iskola sikertelennek tekinthető, amely nem arra készíti fel a diákokat, hogyan legyenek sikeres emberek egy demokráciában.

Általánosan megfogalmazott kritika volt, hogy a pedagógusképzésben Európa-szerte kis hangsúlyt kap a szülőkkel való kommunikáció, a szülők bevonásának eszközei. Miközben mindenki szeretné, ha hallathatná a hangját az oktatás kereteivel, napi gyakorlatával kapcsolatban, az oktatási rendszerek hajlamosak a tanárokra és szülőkre, mint homogén csoportokra építeni, miközben ez a homogenitás nem létezik. A pedagógusok így gyakran nem rendelkeznek a megfelelő készségekkel, az iskolák által elvárt partneri viszony kialakításához. Általános tételként fogalmazódott meg a kutatásokban, hogy a szülő és a pedagógus közötti bizalmi kapcsolatot akkor kell kiépíteni, amikor még nem merülhet fel probléma, konfliktus. Ha csak információközlés zajlik és a kétirányú kommunikáció csak mondjuk egy fegyelmi vagy tanulmányi probléma esetén indul el, az gátja a sikeres együttműködésnek.


Joyce Epstein

Birte Ravn dán professzorasszony egy összehasonlító nyugat-európai kutatás eredményeit ismertette. Ennek alapján megtudhattuk, hogy 1900-1960 között, a kompenzáció időszakában, az európai országok iskolarendszereiben a következő elvek domináltak:

  • az iskola feladata, hogy „ellensúlyozza a szülői ház tudásbeli hiányosságait, tévedéseit”;
  • a szülő passzív, engedelmes és az iskola által beszámoltatható;
  • a gyerek az információátadásnak gyakorlatilag passzív alanya;
  • az irányítás egyértelműen a kormányzat feladata.

1960-tól a 90-es évek végéig, a konszenzus időszakában jelentősen megváltozott a szemlélet:. E korszak alapelvei a következők szerint

  • nevelés-oktatás feladata már a szülő és a pedagógus közös felelőssége, ők együttesen voltak felelősek az egész társadalom felé;
  • a gyerek véleménye, képességei, érdeklődése befolyást gyakorol az oktatásra;
  • az oktatást nem a kormányzat, hanem a társadalmi konszenzus irányítja.

Napjaink európai iskolájára már erőteljesen hatnak a piaci viszonyok. Ennek következtében komoly változások tapasztalhatók:

  • a pedagógusok a szülőknek tartoznak felelősséggel;
  • a gyerekek önállósága, választási szabadsága érvényesül;
  • az oktatás alakítását a kimeneti tesztek és a munkaerőpiaci igények befolyásolják;
  • a kormányzatnak nincs közvetlen hatása az oktatásra.

Európa más országaiban a szülők bevonásának célja ma kettős. Tőlük várják gyermekeik iskolai sikerességének elősegítését, valamint iskolábajárási kedvük növekedését.

A hazai viszonyokat ismerve ez talán meglepő, ezért érdeklődtem arról, hogy pontosan mit jelent a „free compulsory education” fogalma, amelyet az EU Alapjogi Chartája előír. Ennek értelmében egyes országoknak az iskolaköteles kor határáig biztosítania kell mindenki számára az ingyenes oktatást, a szülők feladata pedig arról gondoskodni, hogy gyermekük minél eredményesebben tanuljon. Esetenként akár azzal, hogy igazolják gyermekeik iskolából való távollétét. Egyetlen olyan európai országot sem találtam, ahol ne a szülő joga lenne eldönteni, hogy igazolja-e a gyerek hiányzását, vagy sem. Olyan sem létezik, ahol anyagi és jogi veszély fenyegetné azt a családot, ahonnan a gyerek egy darabig nem megy iskolába. Orvosi igazolás csak fertőző betegség esetén szükséges annak bizonyítására, hogy a gyerek nem hordoz fertőzésveszélyt. Természetesen bizonyos mennyiségű hiányzás után a diáknak plusz feladatokat kell megoldania, vizsgát kell tennie. Ha egy gyerek rendszeresen vagy hosszan hiányzik, a szociális segítő hálózat természetesen felkeresi a családot, és segít megoldani az esetleges problémát. A szülők bevonásának igen fontos célja a valódi részvétel elősegítése az iskolai életben. Az iskola nem nappali melegedő. Ennek értelmében azt a diákot, aki tétlenkedik, vagy zavarja a többieket, kiküldik, vagy megkérik a szülőket, hogy vigyék haza a gyereket.

A számos érdekes előadás összefoglalója hamarosan olvasható lesz az ERNAPE (European Research Network about Parents in Education) ingyenesen elérhető elektronikus folyóiratában (International Journal about Parents in Education). E cikkben – a teljesség igénye nélkül – megemlítek még néhány figyelemre méltó mozzanatot.

Hollandiában olyan értékelési rendszert vezettek be, amelynek keretében nem osztályoznak. A tanár, a szülő és a diák közösen határozzák meg tantárgyanként minden diák számára, hogy személyesen neki mit kell elérnie, megtanulnia. Az értékelés során azt elemzik, természetesen szöveges formában, hogy sikerült-e és milyen módon e célkitűzést teljesíteni. A napi iskolai tevékenységbe a diákok saját maguk döntik el, hogy mikor és hogyan vonják be a szüleiket, soha nem az iskola által írt, fogalmazott meghívót kézbesítik.

Találkoztunk a FOMENTO, az egyik portugál szülői szervezet vezetőivel. Ez működteti a hozzájuk tartozó iskolákat, az igazgatót a szülőkből álló tanács nevezi ki és ellenőrzi-értékeli. Amikor ott jártam, a tanév még nem kezdődött el, a tanárok épp műhelymunkát végeztek: azon dolgoztak, hogy miként vonjanak be a gyerekek érdekében minden szülőt az iskola napi életébe. Ez az intézmény 5 hónapos kortól 18 éves korig foglalkozik a gyerekekkel. Csak az ovisokkal találkoztunk, és tapasztalhattuk, hogy már ők is ismerik azokat a bizottsági tag szülőket, akik kalauzoltak bennünket. Ebben a suliban a gyerekek nagy része otthonról hozza az ebédjét, már a bölcsisek is. A konyha fel van készülve arra, hogy hűtőben tárolja, és minden gyereknek melegítse a saját ételt. Katolikus iskolákat működtetnek, de ezekben sok más vallású gyerekek is jár. Az iskola világi, tehát nincs kötelező vallásgyakorlás, a katolicizmus a szemléletben: a szeretetben nyilvánul meg.

Követendő példára találtunk egy közeli országban is: a lengyel szülők most gyűjtöttek össze egymillió aláírást (a 35 milliós országban) az ellen, hogy minden gyereknek kötelező legyen 6 évesen iskolába menni. Ennek hatására visszavonták az intézkedést, és a napokban távozott hivatalából az oktatási miniszter.

Megtudtuk azt is, elemi tiltakozáshullámot váltott Európában a spanyol kormány azon törekvése, hogy bizonyos mértékű centralizációval némi befolyása legyen a helyi tantervekre, és egyúttal véleménynyilvánítási joggá degradálja a szülők együttdöntési jogát. Ennek érdekében az egész spanyol civil szféra fellépett, támogatást kért és kapott Európai más országaitól illetve az európai szintű civil szervezetektől is.


Don Davies, Adelina Villas-Boas, a konferencai szervezője, Joyce Epstein és Pedro Silva portugál professzor

Zárásként egy kaliforniai előadó gondolatát idézem fel, aki azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a szülők bevonása, mert a jól szervezett szülők, ha fellépnek gyermekeik érdekeinek védelmében, bárminek a megvalósulását meg tudják akadályozni, ami a tanároktól, az iskolától vagy akár az oktatási kormányzattól ered, így minden, a gyerekek számára ártalmas cselekedetet, intézkedést, döntést is.

A fotók a lisszaboni konferencián készültek.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.04.25.
Szülők: merjünk jobb tankönyvet választani!
A szülők meglepően nagy arányban utasítják el az állami/kísérleti tankönyveket, és elvárják, hogy az iskolában merjék megrendelni azt a tankönyvet, amit jobbnak tartanak. Bár a szül...
(Forrás: Szülői hang)
--
2017.04.25.
Elutasított egyház
A rendszerváltás elhozta azt a reményt is, hogy az egyházi oktatást sikerül az államosítás előtti szinten helyreállítani. Ez a remény ez idáig inkább illúzió, mint realitás. Negyvené...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.04.25.
Ignatieff: Hagyjanak minket békén!
„A kérésünk lényege, hogy hagyjanak minket békén, hadd csináljuk, amit az egyetemek csinálnak!” – mondta Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektora Brüsszelben hétfő este....
(Forrás: Index)
--
2017.04.25.
Iskolai buszoztatás: törvényt módosítanak, hogy a Kliknek ne kelljen kártérítést fizetnie
A tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset után a kormány egyik első jogi lépése az lehet, hogy korlátozza az iskolák – ezzel együtt az állami fenntartó, a Klik – anyagi...
(Forrás: 24.hu)
--
2017.04.25.
Nyílt levélben kérte a törvénymódosítás átgondolására Balogot az Apáczai egyik diákja
Nyílt levelet írt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek az ELTE Apáczai János Gyakorlógimnáziumának végzős, kitűnő eredményű diákja. Markos Balázs, a levél írója tanulási neh...
(Forrás: Eduline)
--
2017.04.25.
"A csendes többséget kell megszólalásra bírnunk!"
Diákok próbálták elképzelni, milyen lenne az a társadalom, ahol a gyűlöletkeltő, sok esetben gyilkos indulatú szólamok valóra válnak. A Mentőcsónak Egység legújabb előadása, A néma...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.04.25.
Magyar diákok nyertek nemzetközi fizikaversenyt
Idén 19. alkalommal rendezték meg az Ifjú Fizikusok Osztrák Versenyét (Austrian Young Physicists' Tournament, AYPT) az ausztriai Leobenben. A tornán 9 ország 16 csapata versenyzett. A magyar...
(Forrás: Index)
--
2017.04.25.
Áder János új megoldást javasolt a CEU-ügyre a Trefortban
Áder János a klímavédelemről tartott előadást az ország egyik legjobb középiskolájában, de mindenkit az érdekelt, mit mond a CEU-ról. Főleg azok után, hogy látogatása előtt a Trefort...
(Forrás: Index)
--
2017.04.24.
Utálják a kormány listázós tervét, de nem fogják bojkottálni
Nehéz helyzetbe hozta a civileket a kormány listázós törvényjavaslata, amely külön gyűjtené a külföldről támogatott szervezeteket. Ha regisztrálnak, azzal legitimálják a civilellenes...
(Forrás: abcug.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Noémi! Először is meg kellene nyugodnia, a kisfiát is megnyugtatnia. Azután pontosan informálódni, hogy pontosan mi is történt. Elképzelhető, hogy a pedagógusok is feszültek, idegesek voltak, hiszen egy tanulójuk komolyan megsérült. Nyilván nem indokolt a kis elsős gyereket hibáztatni, kérdőre vonni, de nem csak ő, Önök szenvedtek el traumát. Ha az indulatok lecsillapodnak (mivel azóta eltelt néhány nap, ez remélhetően megtörtént), beszélje meg nyugodtan a tanítóval, igazgatóval a dolgot, mondja el, hogy mit tart sérelmesnek, és rendezzék a problémát. Azt gondolom, nem a jog vonalán kellene keresni az igazságot.

--
  Noémi

Kedves Osztályfőnök!
A segítségét szeretném kérni, mint aggódó szülő. A kisfiam most első osztályos és a tegnapi délutáni udvari focizásban történt egy baleset amit nem látott tanár, hogy a focizás hevében a kisfiam el akarván venni a labdát ellökött egy 6-os kisfiút aki rosszul esett az aszfaltos pályára és nyílt törése lett. Még tegnap délután az egyik tanárnő leordította a kisfiam fejét, aki amúgy is meg volt ijedve a vér látványától. Ma bementem az iskolába, azzal a szándékkal, hogy beszéljek az igazgatónővel amikor látom, hogy az igazgatónő helyettes kézen fogva hozza kisfiámat akinek potyognak a könnyei hogy ők majd kikérdezik a gyereket. Van joga a tanárnak szülői jelenlét nélkül ilyet tenni? Illetve ma még a rajz tanár is leordította a gyerek fejét, hogy miért lökte el a másik fiút. Milyen jogaim vannak mint szülő? Mit tudok tenni hogy a gyerekem minél kisebb traumát szenvedjen el? Köszönöm a válaszát

--
  OFOE

Kedves Géza, nem tudunk ilyen jogszabályról, megbízható a feladattal akár egy informatika tanár, akár a rendszergazda. Bárkit is bíznak meg vele, beleszámít a munkaidejébe, óraszámába. Úgy véljük, hogy ezt a helyi munkaszerződésben kell rögzíteni. Pontos és naprakész információért forduljon az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatához

--
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Péter:] Hadd idézzem ide - hozzájárulásával - egy mestertanár kollégám belső használatra szánt vélemémyét. Talán segít megérteni a történteket. 35 éves szakmai tapasztalat áll mögötte, több iskolatípusban tanított. Csak a liberális "szakma" agresszivitása tartja vissza […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Kétségtelen, hogy sok igazság van abban, amit Molnár Csilla leír. A jó hangulat valóban nem akadálya az eredményes tanításnak, a tisztelt és szeretett tanár biztosan vonzó a tanítványoknak, és megkönnyíti a tudás megszerzését. De ennek az ellenkezőjét én sem állítottam. […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Molnár Csilla:] Kedves Péter! Ha ebben a tanévben 6-8. osztályosak azok a gyerekek, akiket alsóban nem lehetett megbuktatni, akkor a 2015-ös PISA-felmérést még nem ők írták, hiszen azt a 15 évesekkel íratják meg. Az Ön által említett 3 évfolyam 2015-ben 4-6. osztályos volt, azaz 10-13 […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Attól, hogy önfeledten röhögnek a tanerők meg a gyerekek, elmarháskodják a gyerekek drága - és rövid - tanéveit, attól nem lesznek jobbak a Pisa eredmények. Kapitális butaság azt képzelni, hogy az által tanul eredményesen egy gyerek, ha bratyizik vele a tanító vagy éppen […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Leiner Károly:] Kedves Beáta! Próbáltam utána nyomozni és kiderült számomra, hogy 3 évig elérhetőek csak ezek a Jó gyakorlatok. Nem is értem. Ezért küldöm természetesen. A fecskéknek nagyon örülök és minden erőmmel támogatom őket, hiszen a kihalás szélén állnak :)
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Dafinca Beata:] Kedves Karoly! Halas vagyok ezert a videoert, jolesik latni, hogy nem vagyok csak egy fecske :) Halas lennek, ha nekem is atkuldene a feladatgyujtemenyt. Elore is koszonom, kellemes tavaszt, tovabbi jo munkat!
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[LeinerKároly:] Természetesen. Örömmel.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Á. Izabella:] Kedves Károly, Nagyon tetszett a videó és az ötletek is. Sajnos nem találtam meg sehol sem a feladatgyűjteményt. Esetleg ha lehetséges, akkor nekem is elküldené? Előre is köszönöm.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek