OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. július 2.
» Hozzászólások (0)

A szülők bevonása mint az iskolai siker kulcsa

Az Európai Szülők Egyesülete (EPA) júniusi, dublini konferenciáján tartott előadást Joyce Epstein professzorasszony, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Előadásának fő üzenete, hogy a diákok iskolai sikeréhez elengedhetetlen a szülők és a diákok bevonása az iskolai döntéshozatalba, a tanítási folyamat tervezésébe, szervezésébe és lebonyolításába. Minden szülő bevonható ugyanis az iskolai folyamatokba, de nem mindegyikük egyformán. Időbeosztásuktól, érdeklődésüktől, elkötelezettségüktől, életkörülményeiktől függően Epstein hat szülői részvételi típust különböztetett meg.

  • Az első típusba azok tartoznak, akik egyszerűen jó szülők akarnak lenni, de nem tartanak fenn aktív kapcsolatot az iskolával. Ugyanakkor értik és figyelemmel kísérik gyermekük fejlődését. (Nálunk ezeket a szülőket szokták passzívnak, nem bevonhatónak tartani. Pedig csak a megfelelő üzenetet kellene eljuttatni hozzájuk, tisztázni velük, hogy mi lenne a dolguk. Persze ehhez jól kellene ismerni az adott családot.)
  • A második típusba azok a szülők sorolhatók, akik aktívan kommunikálnak a pedagógusokkal konkrét eseményekről és gyermekük iskolai előmeneteléről, de ritkán vesznek részt az iskola életében.
  • A harmadik csoport tagjai szívesen áldoznak a szabadidejükből iskolai tevékenységekre: vállalkoznak például az osztály kísérésére, készséggel felügyelnek a gyerekekre, jelen vannak iskolai rendezvényeken, vagy bekapcsolódnak iskolai események előkészítésébe.
  • A negyedik csoportba tartozók napi rendszerességgel segítenek saját gyerekük otthoni tanulásában, egyeztetnek vele a szakkörökön, különórákon való részvételről, és tudásukat a gyerekek, esetenként az egész iskola rendelkezésére bocsátják.
  • Az ötödik csoportot azok a szülők alkotják, akik készek részt venni az iskolai szintű döntéshozatalban is. (Nálunk inkább csak részt vennének, ha lenne erre lehetőségük központi jogszabályok, illetve az iskola belső döntése alapján.).
  • Külön csoportba sorolhatók azok a szülők, akik részt vállalnak az iskola és a helyi társadalmi környezet közötti kapcsolat kiépítésében, közreműködnek a helyi önkormányzatnak, a helyi vállalkozóknak, a civil szervezeteknek az iskola életébe történő bevonásában.

Az iskolai program kialakításánál tekintetbe veszik ezeket a különbségeket, és az egyes részvételi típusoknak megfelelően alakítják a célokat és eszközöket.

Legkevésbé a házigazdáknak tudott újat mondani ez az előadás, hiszen Írországban a szülőknek az iskolavezetésbe, valamint az iskolai mindennapokba történő bevonása érdekében egész Európa számára példamutató együttműködési és képzési programok működnek.

Failing schools - rosszul működő iskolák
Principals - iskolaigazgatók
Teachers - tanárok
Eduexperts - oktatási szakértők
Parents - szülők

Epstein professzorasszony nem arról beszélt, hogy mit várnak el egymástól a szülők és az iskola, és hogy miként lehet összhangba hozni ezeket az elvárásokat, hanem arról, hogy mit tehetnek együtt a siker érdekében. Az egészséges, befogadó, családszerű iskola megvalósítása a cél, amelynek érdekében a partnerré váló családnak bizonyos értelemben iskolaszerűnek kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy a szülő a gyerekétől nap mint nap számon kéri a házi feladatot vagy a tanulnivalót. Neki az a dolga, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben család tagjai közösen kialakított szabályok szerint élnek, és ahol mindenki számára megvan a tanulás, a munka és a szórakozás ideje.

Csak partneri együttműködés hozhat létre olyan kiváló iskolát, amelyet a jó tanulmányi teljesítmény mellett egészséges környezet is jellemez. Ahol a diákok érzelmi kultúrája legalább olyan mértékben fejlődik, mint az értelmi képességeik. Ahol a tananyag elsajátításával egyenrangú cél a tanulás iránti pozitív attitűd kialakítása. Ahol a diákoknak van jövőképük, továbbtanulási céljaik. Az egészséges környezet magában foglalja a megfelelő étkeztetést (ezt számos országban a szülők szervezik), a megfelelő mennyiségű és minőségű testedzést, az alkohol, a dohányzás és a kábítószer terjedésének megakadályozását. A diákok lelki egészségének biztosításában hangsúlyos szerepet kap a reális énkép kialakítása, az iskolához való ragaszkodás, a jó emberi kapcsolat barátokkal, családdal, tanárokkal, mások (a „másság”) elfogadása és tisztelete. Ezekben az iskolákban természetesen törekednek a mulasztások számának csökkentésére, a korai lemorzsolódás megakadályozására is.

Az Epstein professzorasszony által kidolgozott és a National Network of Partnership Schools (Partnerségi Iskolák Országos Hálózata) által az elmúlt években megvalósított program keretében ennek a partnerségnek a tartalmi és módszertani fejlesztése zajlik. A fejlesztést olyan akciócsoportok valósítják meg, amelyekben szülők, tanárok, diákok, az iskolavezetés és az iskolai környezet egyéb szereplői (védőnő, pedagógiai segítő személyzet, önkormányzat, stb.) is részt vesznek.

Minden intézményben áttekintik az iskola célrendszerét, és kiválasztanak közülük négyet: két tanulmányi és egy nem tanulmányi célt, valamint egy olyan elemet, amelyik a befogadó iskola kialakítására vonatkozik. Erre a négy részcélra épül az éves akcióterv, amelynek megvalósítását a tanév végén közösen értékelik, majd a tapasztalatok birtokában továbbfejlesztik.

Adunk neki még egy esélyt. Reméljük, önök ki tudják egyenesíteni a fiukat.

Miközben hazánkban az oktatási kormányzatnak – és sajnos többnyire a pedagógusoknak – a célja a szülők részvételének minimalizálása, az itt bemutatott modell eleve a család, az iskola és a helyi közösség partnerségére épít. A megvalósítás előfeltétele, hogy a szükséges kereteket ne egy szűk csoport, hanem egy valódi team alakítsa ki. A szülői részvétel tehát nem esetleges, az együttműködés tervezése és szervezése a hat különböző típusú szülőcsoport sajátosságainak figyelembevételével történik. Ennek következtében az együttműködés tartalma egy komprehenzív iskolafejlesztési folyamat célorientált és szerves része lesz.

Az Epstein-féle modell alkalmazásával elmozdulás történik a gyengeségek felemlegetésétől az erősségek hangsúlyozása irányába. A hagyományosan nehezítő körülményként kezelt családi és környezeti tényezők (nyelvi korlátok, iskolázottság, családi háttér eltérései stb.) kompenzálására többnyire valamiféle terápiát szokás keresni. Ez a modell a különbségekből adódó előnyöket emeli ki, és a közös megoldásokra, a problémák megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Az egyes iskolák nem maradnak magukra, a szülők sem szeparálódnak el intézményi vagy osztályszinten, mivel az együttműködés kiterjed a település egészére, sőt azon túl is.

Kötelező és lényeges mozzanat a folyamatos értékelés, amely természetesen nem a szülőkre, hanem a diákokra fókuszál. A sikerekről korábban legfeljebb egy-egy intézményen belül esett szó, e modell egyik fontos eleme ettől eltérően a sikertörténetek minél szélesebb körben történő elterjesztése, ezzel is mintát és ösztönzést adva másoknak. A sikerek propagálásához a 150 millió szülőhöz elérő EPA (Európai Szülők Egyesülete) is nagyszerű fórumot jelent. A hatékonyságot növeli a hálózatos építkezés, amelynek köszönhetően az egyes közösségek közvetlenül egymástól tanulhatnak, átvehetnek sikeres programokat.

Szülő - tanár találkozó
„Ön bizonyára Timmy apja. Én Timmy tanára vagyok.”

E modell megvalósításával megszakadhat az ördögi kör, ahol iskola és család kölcsönösen egymásra mutogat, az egyik a másikra hárítja a felelősséget. Nem a kudarcokról, konfliktusokról, hanem közösen megoldandó problémákról beszélnek, keresik azt a közös nyelvet, amelyen szót érthetnek egymással, együttműködhetnek.

A sikernek persze az is feltétele, hogy az iskola költségvetésében forrás álljon rendelkezésre a program fejlesztésére, valamint a szükséges képzésekre, tréningekre is. Európában azonban – sajnos – igen kevés olyan pedagógusképzési program van, amelynek része lenne a szülőkkel, a családdal való kapcsolattartásra történő felkészítés.

Akit Joyce Epstein kutatásai és publikációi mélyebben is érdekelnek, angol nyelven részletesebben is olvashat a témáról a partnershipschools.org weboldalon.

Salamon Eszter

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek