OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. június 22.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
         

Műveltség és tudásépítés a digitális korban

2. Az iskola hitelessége

Térjünk vissza a digitális pedagógus témakörhöz, amit pedagógus-dilemmaként szeretnék értelmezni. Vajon mi támogathatja a pedagógust a korábban felvetett kérdés megválaszolásában? Mikor teszem a dolgomat a legjobban annak az érdekében, hogy 2031-ben érvényes, működőképes tudással indulhassanak el a most iskolába lépő gyerekek?

Gyarmathy Éva:

A mai iskolában az előző kultúrák eszközeit is használni kell, miközben kialakítjuk a digitális kor eszközeit. Még nem vagyunk a digitális korban, átmeneti korban vagyunk. Most próbáljuk meg kialakítani azokat az eszközöket, amelyek a digitális kor műveltségét adják majd. A régi eszközöket nem vethetjük el, mert az emberiség fejlődésével együtt járnak azok az egészen pontos idegrendszeri folyamatokat fejlesztő eszközök, amelyeket már korábban végig soroltam: a mozgás, a művészet, a stratégiai játékok, és az írásbeliségnél a könyv, ami most megy kifelé.

De nem maradhat el az a fejlesztés, amit ezek az eszközök biztosítanak. Ezek az eszközök adták mindig is a kultúrát. Most hozzáhozzuk, amit a digitális eszközök adnak, és ez hatalmas lehetőség. De nem hiszem, hogy minden kizárólag a digitális eszközökön múlik . A következő kultúra sokkal inkább egy másféle megközelítésről szól. Lényegében tovább léptünk. Az írásbeliség előtt az észleletek, a vizuális, az auditív és a mozgásos területek vezettek, az írásbeliségnél pedig a nyelvi-logikai, de vajon mi jön most? Tulajdonképpen a személyes. Tehát a társas és az önálló tanulás lesz a jövő útja.

Bácsi János:

Egyetértek. Én sem hiszek abban, hogy a digitális pedagógia az egyetlen létező pedagógia. Hogy most már átléptünk a digitális korba, és mindent meg lehet csinálni számítógéppel. Nem lehet megcsinálni Azt tartom jó pedagógusnak, aki ismeri valaha létezett összes pedagógiát a szavak pedagógiáját, a könyvek, a cselekvés pedagógiáját, a cselekvés, a szemléltetés pedagógiáját, konstruktivista és a kognitív pedagógiát, és eljutunk végre digitálisig.

De mindegyik dögunalommá válik, ha a gyerek 12 éven keresztül, vagy még hosszabb időn keresztül a közoktatás folyamatában csak azzal az egy módszerrel találkozik. A modern pedagógust és az eredményes pedagógust én abban látom, aki az adott osztályában meg tudja határozni azt, hogy egy adott tudásstruktúra átadására ezek közül a pedagógiák közül melyik a legalkalmasabb. Ha a digitális, akkor a digitális, de ha olvasni kell, akkor olvasni, ha beszélgetni, akkor beszélgetni kell, és így tovább.

Egy beszélgetés részletét idézem fel. „Az a nagy probléma, hogy van egy digitális nemzedék, egy Z generáció, gyakorlatilag már itt kopogtatnak a digitális tananyagok és digitális feldolgozási formák, köztük meg van egy bevándorló pedagógus.”

Beszélgessünk a digitális pedagógusról! A tavalyi kerekasztalon felmerült, hogy nincs digitális pedagógus. Egy év távlatából lett-e?

Gyarmathy Éva:

Reméljük, hogy nem. Legalább olyan beszűkülés, ha valaki azt mondja, hogy ő interaktív tábla nélkül meghal, mint ha valaki azt mondja, hogy egyáltalán nem használja. A módszertani sokféleség az, ami most lehetőségként felmerül, és ez megnyitja a tárházát a digitális pedagógusnak.

Azt tapasztaljuk, hogy a tudás iszonyúan szélessé vált, ezt úgysem tudjuk átadni. Ráadásul az elavulás olyan gyors, hogy én elfelejteném azt a szót, hogy elavulás. Nincs olyan, hogy elavul egy tudás, új tudások épülnek rá. Ezek között járni iszonyú izgalmas kaland! Új lehetőségeket lehet kipróbálni, sőt enélkül nem fog működni dolog. Ma pedagógusnak lenni több szempontból is izgalmas kaland. A sokféleség a jövő útja.

Gergelyi Katalin:

A digitális pedagógus elnevezés bennem is negatívan csapódik le, ha azt értem alatta, aki ügyesen kezeli az IKT eszközöket. Ha úgy értelmezem, hogy az a digitális pedagógus, aki a digitális világban érvényeset tud mondani, akkor az pozitív megjelölés is lehet. Akkor esetleg lehetnek digitális pedagógusok: a digitalizáció korszakának pedagógusai.

Nem az eszközkezelés a legfontosabb, az is valamennyire, de azt akár a diákság is elvégzi helyettünk, ha kell. Az a lényeges, hogy a pedagógus segítse a diákot megszerezni a tudását. Tehát más a szerepe. Ha ez nem történik meg, hanem csak átadunk, átadunk és átadunk, akkor az iskola hiteltelenné válik. Ha vissza tudjuk szerezni a hitelességünket, amit csak úgy lehet, hogy tudomásul vesszük a körülöttünk lévő világot, és élünk az új eszközökkel is, akkor van esélye a kommunikációnak tanár és diák között. Különben a diák azt a tudást szerzi meg, amit akar, és nem biztos, hogy ez egyezik a mi elképzeléseinkkel.

Knausz Imre:

A hiteltelenséghez szeretnék kapcsolódni. Sokat beszéltünk már erről más alkalommal is, de itt is elő kell hozni. Óriási szakadék van a tanulók és az iskola világa között. Azt lehet mondani, hogy ez mindig így volt, de az utóbbi 1-2 évtizedben kiéleződött. A tanulók azt élik meg, hogy talán az idegen nyelvek kivételével, semmi értelme sincsen annak, amit az iskolában tanulnak. Ha az ő mindennapi életükből indulunk ki, ami őket valóban foglalkoztatja, ez valóban így van. Ez katasztrofális motivációs szempontból, mert azt jelenti, hogy ezt ők nem fogják megtanulni, vagy megtanulják, amit muszáj az egyik napról a másikra, azután elfelejtik. Gyakorlatilag iskolai oktatás hatékonysága minimális szintre szűkül.

Ebből le lehet vonni azt a tanulságot is, hogy hülyeségeket tanít az iskola, de én nem ezt a tanulságot vonom le. Nagyon másképpen kellene viszonyulni ezekhez a dolgokhoz. Arra kellene szerintem az iskolának és a pedagógusnak koncentrálnia, hogy hogyan lehet hidat építeni a tanulók kultúrája és az iskola által közvetítendő kultúra között. Ez az egész digitális gondolatvilág itt kapcsolódhatna be. Nem attól van a híd, hogy olyan eszközöket használunk az iskolában, amik ismerősök a gyerekeknek. Hanem, hogy például a pedagógusok bekapcsolódva a gyerekek digitális világába, valamelyest megismerik azt a kultúrát, amiben ők élnek, és ezzel párbeszéd alakul ki a kultúrák között. Ez olyan multikulturális dolog, amiben a pedagógusok megtanulják, hogy hogyan lehet párbeszédet kialakítani a között a világ között, amiben a diákok élnek, és a között, amit a hagyományokat közvetítő iskola megpróbál megfogalmazni.

Bácsi János:

Teljes egészében egyetértek. Visszakanyarodva a digitális pedagógus fogalmához felteszem a kérdést: egy pedagógus mitől pedagógus? Azt szokták mondani, hogy a PISA mérés sokkolta az országokat. Bennünket nem sokkolt, sokan azt sem tudták, hogy mi az. Két évvel ezelőtt a PISA mérte az iskolához való kötődést is, és kiderült, hogy az OECD országok közül a magyar gyerekek utálnak a legjobban iskolába járni. Valószínűleg azért, mert ott olyan tanárok tanítanak. (Ezt még egy régebbi McKinsey jelentés is alátámasztja.)

Ha két pedagógushoz, egy nagyon jóhoz és egy nem annyira jóhoz két hasonló képességű gyerek bekerül, akkor egy év alatt két évnyi tudáskülönbség lesz közöttük. A ma iskolájának két dolgot kellene megértenie.

Mi az, hogy használható tudás? Interneten olvastam a példát. Csak egy magyar matematika könyvben fordulhat elő az a feladat, hogy anyuka elment a piacra, vásárolt 178,4 kg krumplit, 192,6 Ft/kiló egységáron, és ha csak ötforintosokkal fizetett, akkor hány ötforintost kellett neki adni. Valószínű, hogy ez egy remek matematika feladat, de sohasem veszünk ennyi krumplit a piacon, és nem fogunk ennyiért ötforintosokkal fizetni. Azt akartam szemléltetni egy gondolat erejéig, hogy mennyire elmarad a gyakorlati tudás, amit az iskolában megpróbálunk átadni, attól a valós tudástól, amire a gyerekeknek szükségük lesz. Mert valószínűleg krumplit venni mindig fogunk, bár lehet, hogy azt is a neten rendeljük néhány év múlva, de azért a piacra járás kultúráját kár lenne elfelejteni.

A pedagógus ma attól digitális, ha használhatjuk rá ezt a jelzőt, hogy elfogadja azt, hogy a gyerekei infokommunikációs eszközök által is szerzik a tudást, és be tudják építeni abba tudásstruktúrába, amit az iskolában át akarunk adni. Nem tiltja meg, hogy a gyerek az órán elővegye a telefonját azért, hogy azon információt keressen. Nem lepődik meg, ha e-mailen kapja a házi feladatot stb.. Hogy ő mennyiben használja a digitális taneszközt? Ma a magyar pedagógusok több, mint az 50 százaléka nem használja.

Gyarmathy Éva:

Addig jó, ameddig nem használja az, aki nem ért eléggé hozzá. Mert attól fogva hiteltelen. Számomra az a legnagyobb baj, ha a digitális eszközöket predigitális személettel használják. Láttam egy ilyen bemutató órát. Minden másodikos előtt ott volt a kis kakaóbiztos számítógép. És a tanítónéni azt mondta: Na, gyerekek, ez a számítógép. Hogy kell bekapcsolni a számítógépet? A gyerekek egyre feszültebben ültek. A társaság egyik fele már messze túl van ezen, a másik fele, ha ráeresztenénk, két perc múlva már jobban tudná bármelyikünknél. Mert az a normál működése, hogy megnyom minden gombot. Nincs benne az a szorongás, mint bennünk, hogy te jó ég, ha valamit elrontok, hogy csináljam vissza. Mert majd visszajön, legfeljebb kikapcsolom a számítógépet. Ebben áll a mi hiteltelenségünk.

Ugyanakkor ülnek itt olyan pedagógusok, akik hozzá sem nyúlnak a digitális technikához, mégis digitális szemlélettel tanítanak, amiben a sokféleség, a gyerekek tudásának elismerése a vezető elv. Gondoljuk csak végig: olyan helyzetbe kerültünk, amikor a gyerekek sokszor többet tudnak, mint mi. Egészen kicsi gyerekekről, óvodásokról beszélünk, akik nem csak sakkozni tudnak most már jobban, mint az óvónéni, hanem a technikai eszközöket is jobban tudják használni.

A „szirtek és szakadékok” (amelyek között járunk), úgy néz ki, hogy a gyerekek egyes területeken olyan iszonyú nagy tudásokat tudnak szerezni, amennyihez mi még nem jutottunk hozzá, de nincs is rá szükség. Ennek a működő agynak, amelynek a jövőben leginkább a kritikai gondolkodás felé kell hajolnia, el kell döntenie, hogy a rengeteg féle tudásból melyiket válasszuk. Ehhez először is tiszteletben kellene tartanunk egymás tudását

Manapság bárkit le lehet alázni azzal, hogy „még ezt sem tudod”?. Láttam már gyereket lealázni, hányszor hallják ezt! De most már fordítva is hallom, mond például három betűt: GPS, GSP Még ezt sem tudod, hogy micsoda?

Egyébként a Netszótár is el fog avulni, gyorsan olvassuk el, gyorsan használjuk, majd utána írjuk újra! Itt jön a partneri kapcsolat: én is tudok valamit, te is tudsz valamit, és együtt meg tudjuk az egészet valami olyasmivé alkotni, ami hiteles lesz, és előbbre viszi a gondolkodást.

Gergelyi Katalin:

A hitelesség – hiteltelenség problémáját nem az eszközkezelésben látom. Hiteltelenség az, ha a gyerekek úgy látják, hogy semmi értelme nincs annak, amit az iskolában tanulnak. Azt tartom hiteles viselkedésnek, ha pozitív választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy mire jó ez a diáknak. A gyerekek most már rákérdeznek, hogy az a tudás, amit ha kell, öt perc alatt megszerzek, mire jó nekem, jó-e nekem egyáltalán valamire. Az iskola által közvetített tudás visz-e engem előbbre? Ha erre csak azt tudom mondani, hogy sajnos nem, de azért tanuld meg, mert jegyet fogsz rá kapni, az hiteltelen válasz. Ebben látom a lényeget. Keresztre feszülhet a digitális pedagógus, hogyha olyan tananyagot kell átadnia, ami nem veszi figyelembe a kornak a változását. Magyar szakos vagyok, és azt látom, hogy az új kerettantervben 10 óra van Kosztolányira, akit értenek és szeretnek a gyerekek, és 8 óra van Jókaira. Tudunk-e akkor egyáltalán megmozdulni ebben az ügyben, ha nem hagyjuk figyelmen kívül a kötelező tananyagot?

Muszáj ezzel is valamit kezdeni. Ha magunkra vagyunk hagyatva, szépen összegyűlünk mint digitális pedagógusok, akkor nem sok minden fog történni. Az fog történni, ha hiteles személyiségűek vagyunk, akkor a diákok díjazni fogják az erőfeszítéseinket, és azt fogják mondani, hogy próbálkozott, klassz volt. De hát ez a maximum.

Én is egyetértek azzal, amit mondtatok, hogy nagyon sok diák érzi úgy, hogy semmi értelme sincs annak, amit az iskolában lát és hall. Ráadásul mindez még dögunalom is. A leggyakoribb jelző, ami a mai magyar iskolával kapcsolatban gyerekszájból elhangzik az a ’dögunalmas’, és ez nyilván a motiválatlanság egy lényeges eleme.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2013. június 22.
Kedves István! Örülök, hogy tetszik, lesz még egy harmadik rész is. Nagyon tartalmas, vitára ösztönző beszélgetés volt. Sajnálom, hogy nem tudott eljönni a konferenciára, de látom, hogy a Virtuális Egyetem online kurzusára bejelentkezett. Van min gondolkodni közösen! Azért csak teszünk majd valamit együtt az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében. Barátsággal üdvözlöm.
Kopcsik István | 2013. június 22. | istvan[pont]kopcsik[kukac]gmail[pont]com
Kiváló mind a két cikk, ami tájékoztat a beszélgetésekről.. Kiváló és nélkülözhetetlen az a tudás, amit a digitális világ kiépülése és elterjedése jelent... Volt szó hagyományos kultúráról és digitális kultúráról.... csak egyről nem: hogy miéért nem működött az iskola hagyományos kultúra-átadási tevékenysége! Röviden összefoglalva azért, mert elszakadt a való világtól!! A való világ ismereteitől és összefüggéseitől.... És ugyan erre kell vigyázni az új digitális világban is!! Csak olyan nevelési-oktatási (szervezett) tevékenységnek van értelme és hatása, amelyik képes összefogni és egységes rendszerben kezelni a digitális és a valóvilág kérdéseit!! Gyakorlatát!! Különben ez is ugyan olyan eredménytelen (esélyegyenlőséget csökkenető!!!) lesz, mint a korábbi gyakorlat!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
--
2018.10.19.
Személyes motivációja lehetett a kercsi ámokfutó diáknak
A lőfegyverhez - egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához - amelyet a támadás előtt mintegy egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament als...
(Forrás: Infostart)
--
2018.10.19.
Ez vár a cukorbeteg diákokra az iskolában?
Elmondható, hogy a diabéteszes gyerekek óvodai és iskolai ellátásának szabályai, valamint a képzéshez szükséges jogszabályi feltételek adottak.- írja Rétvári Bence államtitkár, Mesterh...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.19.
Újra kinevezték a korábbi igazgatót, még a portás is felmondott a gimnáziumban
Viszonylag gyakori forgatókönyv, hogy egy iskola élére kineveznek egy arra alkalmatlannak tűnő embert, amire a korábban összeszokott és összezáró tanári kar felháborodik és tiltakozik,...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek