OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. június 19.
» Hozzászólások (1)

Műveltség és tudásépítés a digitális korban

Május 25-én negyedik alkalommal került sor a digitális pedagógia gyakorlatával foglalkozó szakmai tanácskozásra, hiszen már két digitális nemzedék és két digitális pedagógus konferenciát tudhatunk magunk mögött. Mindegyik esetben szerepelt a programban egy-egy kerekasztal beszélgetés is. Elhangzott ezek keretében számos izgalmas kérdés, felvetődtek lényeges problémák, remélhetőleg akadtak olyanok a hallgatók, illetve nézők között, akik ezeket tovább is gondolták.

Utólag rendre megállapítottuk, hogy ez a forma nem a legideálisabb, hiszen az az asztal nem is kerek, a résztvevőknek nincs elég idejük arra, hogy a másik szavaira érdemben reflektáljanak, nehezen lehet túljutni a párhuzamos monológokon, amelyeknek a téma ugyan ad némi keretet, de nehezen áll össze belőle egy mindenki által jól követhető és a tanulságok levonására ösztönző gondolati ív.

A legutóbbi beszélgetés idejére talán a két éve zajló együttgondolkodás eredményeképpen mintha mégis kirajzolódna egy átmeneti összegzés lehetősége. Mivel nem szeretnénk, hogy az ott elhangzott értékes gondolatok feledésbe merüljenek, sőt abban reménykedünk, hogy a beszélgetés egy virtuális szakmai diskurzus vitaindítójává válhat, a szöveget írásban is közre adjuk. A videófelvétel is rendelkezésre áll ugyan, de az írott szöveg felett jobban el lehet töprengeni.

Erre a lépésre az is inspirál bennünket, hogy a beszélgetésről már megjelentek a neten kritikai észrevételek, amelyekre érdemes lenne reflektálni. A hálózati tanulás blog szerzője az elhangzottak alapján a „gatyamadzag” felkötésére biztatja a „digitális” pedagógusokat, Ollé János blogján pedig egy öt részből álló részletes értékelés olvasható a beszélgetésről „Digitális pedagógusok akadályversenye” címmel.

A beszélgetés szövegét 3 részben közöljük.

A beszélgetés résztvevői

Bácsi János, a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója, végzettségét tekintve magyar - általános és alkalmazott nyelvész szakos. Az ingyenesen letölthető Beszédmester című szoftver egyik fejlesztője. Ez a program rendkívül sokat segít az olvasási zavarokkal küszködő gyerekeknek, és jelentősen megkönnyíti a logopédus és a tanító munkáját.

Gergelyi Katalin, a váci Boronkaí György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium magyartanára. A tavalyi digitális nemzedék konferencia egyik szekciójában tartott előadást Ki veti rá a a(világ)hálóját? címmel. Interaktív irodalomkönyvével a tavalyi Pil fórum egyik díjazottja, és nyert a tavalyi Digitális pedagógus konferencia pályázatán is.

Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, több egyetem oktatója. Digitális tanácskozásaink állandó szereplője előadóként és szekcióvezetőként. Nagyon büszke a tanítványaira, akik közül többen díjat is nyertek a Digitális pedagógus konferencián. A Ki van kulturális lemaradásban? című írásában megfogalmazott gondolatok nagy szerepet játszottak abban, hogy ez a tanácskozássorozat elindult.

Knausz Imre, történelem szakos tanár, egyetemi oktató, a Miskolci Egyetem Tanárképző Központjának (volt) igazgatója, a Taní-tani internetes portál főszerkesztője. Az előző Digitális pedagógus konferencián nagy érdeklődést váltott ki a Hálóba gabalyodva című előadása. A Valóságvesztés és műveltséghiány című cikkében számos olyan kérdést felvetett, amelyik e beszélgetés során is szóba került.

Moderátor: Szivák Judit, egyetemi docens, ELTE, PPK

1. Milyen tudást közvetítsen a pedagógus?

Az első kérdés, amivel érdemes foglalkozni, a műveltségképhez és műveltségtartalomhoz kapcsolódik. Felkészülésként elővettem a Műveltségkép az ezredfordulón című kötetet, ami a 80-as években készült, és amiben egy egészen fantasztikus iskolaképet rajzoltak meg, ahol nincsenek tantárgyak, ahol az ismeretközvetítés hagyományos módjai egyáltalán nincsenek már jelen.

Ezzel kapcsolatban érdekes azt újragondolni, hogy vajon beszélhetünk-e egy merőben új műveltségképről, egy egészen új műveltségtartalomról.

És a másik kérdés, ami ehhez kapcsolódik. Egy most 6 éves kisfiú, legyen Peti, aki most szeptemberben iskolába megy, – jó esetben –2031-ben kap diplomát, és áll munkába. Vajon belegondoltunk-e ebbe, belegondolt-e ebbe az a tanító néni, hogy olyasmire kell felkészítenie Petit, ami 2031-ben válik majd hasznossá. Ehhez kapcsolható az a kérdés, hogy milyen tudást közvetítsen a pedagógus egy olyan világban, amiben egyetlen biztos dolog van: a bizonytalanság.

Kezdhetjük ezzel?

Knausz Imre

Elkezdem, mert nagyon izgalmas a kérdés. Az hiszem, én leszek itt a konzervatív álláspont képviselője. Azt a mániámat szeretném bevezetőül megfogalmazni, hogy a műveltségnek, a műveltségtartalomnak van szerintem egy bizonyos stabilitása, ez az, ami a lényegét adja. Egyrészt borzasztó fontosnak tartom, hogy megmaradjon az, amit hagyományos műveltségnek nevezünk nem egyszerűen egy szűk réteg privilégiumaként, hanem széles körben. Másfelől iszonyú nagy a veszély, hogy nem marad meg. Ez a korszak, ez posztmodern világ, amelyben élünk, felfalja azt, amit hagyományos műveltségnek nevezünk.

Csak röviden szeretnék utalni arra, hogy miért tartom ezt borzasztó fontosnak. Két oldalt emelnék ki ezzel kapcsolatban. A hagyományos műveltség alapvetően egy kollektív emlékezet, és az a közösség, vagy azok az emberek, akik elvesztik ezt az emlékezetüket, rettenetes mértékben lesznek kiszolgáltatottak mindenféle manipulatív hatalomnak. Ezt gyakorlatilag látjuk is magunk körül, a környezetünkben. Másfelől pedig széthullik a közösség, ha nincsen meg az a közös tudás, az a közös nyelv, ami összetartaná.

Igazából tehát egy veszélyt szeretnék megfogalmazni, és az iskolának – véleményem szerint – erre kellene, reagálnia.

Bácsi János

Ezzel azonnal vitába is szállnék. A közös világtudás, amit nagyon sokféle módon megfogalmaztak, úgy gondolom, hogy megvolt, megvan, és meglesz, csak mindig máshová pakoljuk. Az evolúciós pszichológiával foglalkozó kutatók jó 30 évvel ezelőtt megjósolták, hogy egyszerűen ki fogjuk nőni a tudástárakat. Kezdetben semmi egyéb, csak az agyunk állt rendelkezésre, csak az volt a tudás, amit ebben tárolni lehetett. Utána megtanultuk az írást, és belepakoltuk azt a tudást, ami a fejünkbe már nem fért, a hagyományos külső tároló rendszerekbe, ezek lettek a könyvek. Ezzel nagyon sokáig ki voltunk békülve, bár már akkor is ment a pedagógiában a vita, hogy mi az igazi tudás, amit meg tudunk tanulni, vagy ami benne van a könyvekben. Ez a vita mind a mai napig tart.

A vita fokozódott, amikor a személyi számítógépek terjedésével a világtudás nagy része átkerült a személyi számítógépekbe. Azon tényleg érdemes vitatkozni, hogy ebből mennyi a kollektív tudás. És ma már rá tudunk csatlakozni a világhálóra! Míg a korábbi embereknek az volt a bajuk, hogy hosszú idő alatt jutottak kevés tudáshoz, a mai embereknek az a bajuk, hogy nagyon rövid idő alatt borzasztó sok információhoz jutnak. Ennek a feldolgozása, az ezzel való manipulálás megtanítása lenne a modern pedagógia egyik legfontosabb feladata. Azt kell megtanítani a gyereknek, hogy mind a négy tudástárral tudjon optimálisan bánni, mindig ahhoz nyúlni, ami a leghatásosabb.

Gyarmathy Éva

Eljött az ideje, hogy megkülönböztessük a tudást és a műveltséget. A műveltség szó (eredetileg culture) a magyar fordításban is a földművelést jelenti. Egy ideig ez megoldható volt olyan eszközökkel, amelyek utána folyamatosan rendelkezésre álltak, Ez ma már nem oldható meg. A műveltség azt jelenti, hogy gyerekek agya készen álljon a használatra: arra, hogy olyan fejlettséget érjen el, amivel azután majd megfelelő szinten tud gondolkodni.

Mi a műveltség eszköze? Az írásbeliség kultúrája számára az ötezer kötetes könyvtár volt a művelődés eszköze. Az írásbeliség előtt mi volt műveltség eszköze, mit tudtak? A sport, a mindenféle mozgás a művészet és a stratégiai játékok művelték ki az agyat. Ehhez jött a tudás. Amíg nem volt annyi tudás, addig a tudást használtuk a művelésre.

Állandó csúszásban vagyunk, hogy mi az eszköz, és mi a cél. A tudás elsajátítása a cél, a tananyag a cél, vagy pedig a tudás csak egy eszköz? Ahogy most már látjuk mind a művészet, mind a mozgás, mind a stratégiai játékok, de a könyvek maguk is eszközök voltak, amelyek késszé tesznek a tudás használatára. A tananyag is tulajdonképpen arra való lenne, hogy a gyerekeknek mint eszközt adjuk oda, hogy a gondolkodásuk fejlődjön.

A matematikát nem azért tanuljuk, mert a Thalesz tételre szükségünk lesz, nem tudom ki, mikor használt utoljára Thalesz tételt. Az egy tudás, de amit a megtanulása jelent, az az agy művelése. Most, amikor ilyen iszonyú mennyiségű tudás halmozódott fel, akkor tisztázni kell a fogalmakat. A műveltségre hatalmas szükség van, az iskolának a műveltség felépítése továbbra is feladata.

Gergelyi Katalin

Évával sok mindenben egyetértek, Imre szavaira szeretnék reagálni: veszélyben van a hagyományos műveltség, a műveltség áthagyományozása. Ez így van, de ezt tudomásul kell vennünk. Az iskola, ha a hagyomány átadására koncentrál, helyesen teszi, de sokkal fontosabb volna, ha az átadás módjára koncentrálna.

A műveltség elérhető, ma nem csak és nem is első sorban az iskolából szerzik a tudásukat a diákok. Az iskola elsődleges feladata, hogy közös hangot találjon a felnövekvő generációval.

A veszély azért is áll fenn, mert a gyerekek nem műveltebbek, de nem is kevésbé műveltek, mint voltak ezelőtt jó pár évvel. A nálam idősebb generáció sem művelt, ha az országos átlagot nézünk. Nem gondolom, hogy eddig sikeres lett volna a tudás, a kollektív tudás átadása. Az új generációnak viszont van egy csomó eszköze, amivel akár sikeresebb lehet. A veszély fennáll, de a legnagyobb veszély, ha megmaradunk a hagyományos tudás-átadás igénye mellett, és nem vesszük figyelembe, hogy ma már evvel egészen mást kell kezdeni.

Bácsi János

Abban látok még nagy problémát, hogy nem tudjuk tisztázni még a pedagógiában sem, hogy mit értünk tudás alatt. A genetikailag kódolva velünk született tudást, amit csak szolid határok között fejleszthetünk? Vagy azt az általános tudásképet, ami minden létező környezeti hatására kialakul? Vagy azt, amit az iskolai tantárgyak kapcsán megpróbálnak nekünk megtanítani? A tudás ennek a három tudástípusnak az összessége. Árnyaljuk ezt tovább! Milyen tudást akarunk? Deklaratív tudást, tehát elméleti tudást, ami szabálytudást jelent? Vagy a procedurális tudást, a miként tudást, hogy valamit meg tudjak csinálni? Ennek az arányaival van óriási probléma. A deklaratív tudásban a magyar gyerekek változatlanul a világelsők között lennének, ha mérnének ilyet, csakhogy ma nem erre van szükség.

De nem csak a mikéntben kellene váltani, hogy hogyan adjuk át, hanem abban is, hogy mit adjunk át. Ha létezik tényleg olyan, hogy kompetenciaalapú oktatás, annak a valós életről kellene szólnia minden pillanatában.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

hem | 2014. április 16.
Nézd meg a Street-fighting Math-ot az edx-en. Na, azt tényleg tanítani kéne. Valamint bevonni a saját fejlődésének figyelésébe. Lásd gamification. Jól hallottad.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.22.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárró...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.22.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a ­klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezető...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.22.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztá...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhet...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek