OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. március 29.
» Hozzászólások (0)

38. esélyegyenlőségi napló

Integráció vagy nívócsoportos oktatás?

Nem egyszerű a kérdés. A minap egy blogbeírásban is feszegettem az egyházi iskolák kapcsán az integráció-szegregáció témát, azt, hogyan fér meg egymás mellett az egyházi elitiskolák és a szegregált cigányiskolák ideológiája. A kommentek tanulsága szerint elég nagy indulatokat kavaró a téma, és nehéz is azok tartalmát egyértelműen minősíteni. Hiszen ha valahol, itt aztán csakugyan előjön az „elviekben egyetértek az integrációval, de ha az én gyerekemről van szó, akkor azért nem támogatom annyira” megközelítés ellentmondásossága. Persze mindenkinek igaza van a maga szemszögéből, annak is, aki az integráció fontosságát hangsúlyozza, mert tudja, az együttélés szabályai is gyermekkorban alakulnak ki, meg annak is, aki a jó képességűek haladását, fejlődését, tudásbővítését többre tartja a szociális kompetenciák fejlesztésénél.

Lehet arról is vitatkozni, melyik a fontosabb. De szerintem mindkettőnek helye lenne egy jó oktatásban.

Nemrég egy település esélyegyenlőségi terv kapcsán találkoztam egy oktatásszervezési móddal újra, bár ezt már jó régen láttam a gyakorlatban működni: a nívócsoportos oktatási formát. A gyerekeket képességeik szerint csoportokba rendezik, a jobbak, a ’nívósabbak’ nagyobb terheléssel, gyorsabban fejlődhetnek, míg a gyengébbek, a ’kevésbé nívósak’ felzárkóztató jellegű képzést kapnak a csoportjukban. Esélyegyenlőségi szakértőként azt tanultam és tapasztaltam, hogy ez az oktatási forma a szegregáció melegágya, átjárásra legtöbbnél csak papíron van lehetőség, és egy idő után a tanárok is szelektálódnak. A ’nívós’ ugyanis tantárgyi versenyekre vihető, sikeres lesz, a gyerek sikere beragyogja a tanárt is, ő lesz a jó tanerő. A másik meg, akinek versenyeredményei nincsenek, és azért dolgozik, hogy a gyengébbeket felzárkóztassa, nos, ő meg ugye a kutyát sem érdekli, hiszen abból még egy iskola sem csinált hírnevet, nem lett vonzóbb a beiskolázás piacán, hogy ott kevesebb diák bukik évismétlésre.

Próbáltam itt is érvelni ellene, mert itt még az arányok is kedvezőek voltak az integrációra, de nem ment.

A bizonygatásban, hogy miért jó, persze szerepelt az is, ami mindig kéznél van, és amit a legkevésbé viselek el. Vagyis, hogy a szülők is így kérik. Kérik, hogy a gyengébb csoportba kerüljön a gyerekük. Mert tudják, ott jobb neki. Nem meghazudtolni akarom őket, bizonyára így van, láttam, megéltem, ahogy a cigány gyerekek szülei kérték a kisegítő iskolát, mert ott jobb nekik, mondták, ott nem bántják őket, meg jobban is szeretnek lenni az övéik között… meg az könnyebb is. Tudtam azt is, mert láttam, hogyan beszéli rá a tanulatlan szülőt a tanult pedagógus a kislétszámú szegregált osztályra: „látja anyuka, itt úgyis megbukik újra, ott meg egyből átmegy, hát mit akar vele, hogy innen menjen férjhez, ott hamarabb befejezi az iskolát!”

Láttam a megdicsőült mosolyt a pedagógus arcán, mikor végre lassan aláírta a nevét a meggyőzött, hogy kéri, mint szülő, gondviselő, kerüljön át a gyereke oda, ahonnan nincs jövőkép, szakma, jobb életlehetőség esélye sem. És akarták tényleg, hiszen ott kevesebbszer hallotta a szülő és gyerek is, hogy „Egyes! Megint nem tanultál, nem értetted, nem hoztad, nem csináltad!”

Szerencsére ez már elmúlt, ma már nem lehet szegregált oktatást szervezni, külön iskolába tenni őket. Bár ki tudja. Ahogy elnézem a dolgokat, visszajöhet még ez is. De ez jó érv maradt, úgy látszik, mert még most is megvan: a szülő kéri. Persze kérdezem, ha a szülő kéri, hogy verje meg a tanár a gyereket (mert kérik sokan, hisz otthon is abból ért csak a gyerek, ha nyakon vágják) akkor a pedagógus megteszi? Zömük nem. Sőt még el is ítéli a szülőt, ha ilyet kér. Pedagógus ő, nem barbár…

Aztán ott van azoknak az érvrendszere, akik azt mondják, nem áldozzák be a gyereküket az integrációért. Féltik tőlük, a hhh gyerekektől, a cigányoktól az elitképzést. Féltik, hiszen az elitképzésből kerülnek ki az ország jövőjét meghatározó szakemberek, politikusok. Mi lesz nélkülük? Pedig azért rájuk ekkora veszélyt nem jelentenek.

Szabó Karolina rajza (8 éves) Balogh Bálint rajza (9 éves)

A megoldás kulcsa persze az arányokban van. Hogy megteremthető – e az osztályban, iskolában, településen belüli megfelelő integrációs arány. Mert hiába akarjuk, ha lehetetlen. Az más kérdés persze, hogy ott is kifogásokat keresnek, hogy miért nem, ahol lehetséges lenne.

Egy jó oktatásban persze menne. Ahol a pedagógus differenciál, és nem frontálisan tanít. Ahol vannak segítők, hogy a szociális űrt pótolják. Fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, pedagógiai asszisztensek. Ahol külön program van arra, hogy a szülőt is partnerré tegyék. Ahol a gyerek a fontos, és nem az előírt ismeretanyag.

Ha ilyen lenne az oktatás, akkor talán menne. És akkor nem féltenék tőlük gyerekeiket a többségi társadalom szülői sem. Nem féltenék az integrációtól az ország jövőjét. Mert jövője mindenkinek ebben az országban van.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.07.20.
Kínai iskolákban is használni fogják Polgár Judit módszerét
A Sakkpalotában résztvevő magyar gyerekek 40 százalékkal jobb eredményt értek el a tantárgyi kompetencia teszteken, s a jövőben az ázsiai országban az óvodás és iskoláskorú gyermekek...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A Miniszterelnökséghez kerül a közszolgálati egyetem irányítása
A hatályos szabályozás szerint az intézmény fenntartója a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A kormány folytatja az oktatási reformokat. Interjú Bódis József oktatási államtitkárral
A túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia. Csak egy példa: Magyarorszá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.07.20.
Repülőjegyre gyűjt a Fazekas RoboTeam
Pontosan egy évvel ezelőtt nyerte meg a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csapata a FIRST Global Challenge nevű nemzetközi robotépítő verseny fődíját Washingtonban...
(Forrás: index)
--
2018.07.19.
Csapnivaló a rendszer… na és?!
A rendszert tehát bőven van miért kárhoztatnunk, hiszen ha az alapját képező váz jól kitalált, és a szakemberek bevonásával jött létre, akkor azt sokkal könnyebb élettel feltölteni,...
(Forrás: Hollin&Nuc)
--
2018.07.19.
Pogány elképzelés áll az alaptörvény módosítása mögött
Keresztény vezető szakirányú továbbképzés indul a Kaposvári Egyetemen, a képzés irányítója szerint egyre több vállalkozás alkalmazza működése során a Biblia tanait. A keresztény k...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.07.19.
Évekig cikizték a tanárai, mégis lediplomázott a diszlexiás fiú
Danit másodikos korában diagnosztizálták diszlexiával és diszgráfiával. Általános iskolában még sokat segítettek neki, a gimnáziumban viszont úgy érezte, sok tanár inkább csak megnehez...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.07.19.
Zenével és kilométerekkel a beteg gyerekekért
Gyerekkora óta magától értetődő volt, hogy az ember igyekszik segíteni másokon. „Ezt az erkölcsi meggyőződést kaptam útravalóul a tarisznyámba a szüleimtől, a szociális munkás édesap...
(Forrás: index)
--
2018.07.18.
Fürdővízzel a gyereket… Akadémiai alapkutatás, társadalmi haszon, politikai elhajlás és kormányzati kontroll
Láthattuk továbbá, hogy sem a teljesítményhiány, sem az alapkutatások haszontalansága, sem pedig az MTA kutatóinak „politikai-ideoló­giai” elhajlásának érvei nem valósak, illetve nem...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek