OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Csizmazia Katalin

Konfliktuskezelés a Rogers-iskolában

A Rogers-iskoláról és az osztályról

Iskolánk Carl Rogersről kapta nevét. Az alapítók nem véletlenül választották a humanisztikus pszichológia megalapítóját névadónak. Rogers egy pszichológiai megközelítést tágított ki szemléletté, és kereste meg ennek az emberi kommunikációhoz, együttéléshez, pedagógiai gyakorlathoz kapcsolódó elemeit. Az általa felsorolt alaptényezők közül több egy az egyben is az iskola alapértékei közé került (bizalom, empátia, hitelesség), míg másokat a magyar aktuális valósághoz illesztve adaptáltunk (a szabadság-kötöttség megfelelő aránya). Rogerst sokan a keleti és a nyugati civilizáció közötti hídnak tekintették, hiszen megközelítésében a keleti gondolkodás elemei meghatározóan kapcsolódnak össze a nyugati ember gondolatvilágával.

Kommunikáció

Ennek egyik kiemelkedően újszerű része a konfliktusok kezelése, aminek hatékonyságához a kongruens önkifejezés és az empatikus megértés adja az alapot. A Rogers-féle megközelítést tanítványa, Thomas Gordon dolgozta át tanítható tanfolyamon elsajátítható módszerré. Heti gyakorlatunk során sok konfliktus megoldásához elég a problémával rendelkező meghallgatása, az érintettek egymás mellé rendezése egy semleges monitor segítségével vagy a probléma megoldására vonatkozó kreatív ötletek keresése. A harmadik megoldás keresése bevett rutin a gondok kezelésére. Gordonhoz képest is új elemeket tartalmazó, tanárok által kiképzett gyerekek tartanak kisebb társaiknak „tanfolyamot” e konfliktus megoldó technikából.

Pályaválasztás

Nemcsak a gyakorlati gondjaink megoldásában támaszkodunk a rogersi elvekre, gordoni technikákra. Középiskolás programunk egyik vezérfonala a kommunikáció, ez egyben leendő szakképzési programunk egyik iránya is.

A konfliktusok és az idő

A tantárgyfelosztásban is megjelenik a kommunikációs helyzetekkel való fokozott törődés, minden osztályban vannak beszélgetőkörök, van csoportépítő óra, és sokszor történik meg, hogy egy-egy tanórát is félreteszünk, hogy időt nyerjünk egy-egy konfliktus magunkhoz méltó elrendezéséhez.

Tanári szerep, feladat

A Rogers-attitűd meghatározó az iskolához kapcsolódó tanárok számára. Nemcsak a kommunikáció hitelessége, de a felkészültség, a személyiség tisztelete és ugyanennek megkövetelése elsődleges tanári feladata a személyiségközpontú megközelítés használatára szerződött tanárnak. Az erőszakmentes konfliktuskezelés Ez a Rogers Iskolában egyfelől egyáltalán nem könnyű, mert a lazább keretek között életünk tele van olyan pillanatokkal, amelyekben nagyon nehéz megtalálni, meglátni a határokat. Másfelől ez a környezet, légkör együttműködésre késztet, szorít minket – diákot, tanárt egyaránt. A diák az átlagosnál sokkal kevésbé kiszolgáltatott, a tanár pedig lemondva az intézményes eszközök javarészéről meglévő természetes hatalmát sem igen használhatja. Az egymás iránti tisztelet és a közös érdekek azok, amik közös életünket szabályozzák Az erőszakmentes konfliktuskezelésre való készenlét ilyen módon napi szinten van jelen az iskolában. Olyan tanári csapat dolgozik itt együtt, akik erre vállalkoztak. Sok nehéz pillanat mellett fantasztikus élményeket is rejtenek ezek a pillanatok.

A középiskolás osztály

A Rogers Személyközpontú Iskola hetedik évfolyama, első középiskolai osztálya 13 fős (10 fiú, 3 lány). Az osztályfőnök Csata István filozófiai és jogi diplomával rendelkezik. Én angol tanárként és osztályfőnök-helyettesként vagyok jelen ebben az osztályban.

Szeptember közepétől készítettem jegyzetet minden olyan pillanatról az osztály életében, amely az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatba hozható. Kutatási tervemet azokról az irányokról készítettem, amelyek ebben a tekintetben a filozófiai értékközvetítés felé vezető szálak pedagógiai esetekre való alkalmazását jelenthetik. Vagyis olyan irodalmi műveket, filozófiai írásokat, filmeket, színdarabokat, publicisztikai írások részleteit stb. szeretném összeválogatni és gyűjteménybe rendezni, amelyek alkalmasak a mindennapok problémáinak megoldásához vezető új utak kiépítésére, akár a hagyományos keretek között működő iskolákban is. Míg iskolánk speciális jellege a szokásosnál nagyobb jelentőséget tulajdonít, több teret enged és a napi élet részének tekinti a konfliktusok ilyen rendezését, bármely osztályfőnök felismerheti, hogy az igazolatlan órák adminisztrálása helyett az osztályfőnöki órák igazi együttes élményt jelenthetnek a résztvevőknek. Ahhoz, hogy ez a megközelítés lényegében csökkentse az igazolatlan hiányzásokat, természetesen még nagyon sok tényezőnek együtt kell hatnia, de az osztályfőnöki óra elfogadó légköre biztosan nem fog ez ellen hatni.

Hetedik évfolyam (1998/1999)

Beszámoló az év folyamán történtekről

Nem a kronológiai sorrendet, hanem a történések kategóriákba sorolását választottam rendező elvként, mert ezt könnyebbnek vélem kutatási témám kiindulópontjává alakítani.
A konfliktusok szereplői:

  • Kamaszok és hősök – életkori sajátosságok, megoldásaik
  • Agresszió és erre való reakció (megélni, védekezni, kezelni, kiszolgáltatottság, indulatok)

Gergő és a személyes holmik

Gergő panaszkodik, hogy elveszik a tolltartóját, szétszórják, ami benne van és el is veszett a szögmérője. Ez máskor is megtörténik. Kérdeztem tőle, hogy reagált. Kiderült, hogy a szemet, szemért, fogat fogért elven. Emlékeztetem Gandhira. Megoldás A szünetig egy hét van hátra. Addig nem fogja ő elvenni a többiekét, reméljük, a szünetben leáll ez a játék. Ha a szünet után folytatódik, le kell ülni az érintettekkel beszélni. Gergő nem jött többé ezzel a gonddal. Csak remélni tudom, hogy azért, mert megoldódott, és nem azért, mert nem kapott hathatósabb segítséget.

B és a piszkálódás

B. dühös, és megkeres, hogy segítsek neki. Azt mondja, hárman már egész nap piszkálják, nem hagyják békén. Nagy szünet vége van, megkeressük a bepanaszoltakat. Nem hallják egymást, nem csökkennek az indulatok. Megoldás nincs. A téma lezárásaként azt mondtam R-nek, hogy ha nem tudja meghallani és észrevenni, hogy valakinek nem jó a játék, amit játszik, akkor ilyet ezentúl nem játszhat és kész. Elmondtam azt is, hogy úgy láttam, hiába beszélnénk tovább erről, mert nem látom a jó szándékot a megegyezésre, ezért egyszerűen velem fog találkozni, ha megint ilyen helyzetbe keveredik. Ez nem erőszakmentes megoldás, most azonban úgy gondolom, annak kell érvényt szereznem, hogy iskolánkban érték a másik fél panaszának meghallgatása, ami most nem történt meg.

G. és a tolltartó

G. azzal keres meg majdnem sírva, hogy elvették a tolltartóját és eldugták. G. elmondja, hogy már megunta ezt a játékot, őt már bántja ez a játék. V. arra hivatkozik, hogy G. megígérte, hogy fog vele ilyet játszani, de állandóan kibújik az ígérete alól, és már nem volt több türelme várni. G. elismeri, hogy megígérte, de fenntartja, hogy már nem akar ilyet játszani.

A beszélgetés átterelődik a játékra, ill. az ígéretre, ill. annak meg nem tartására. G elfogadja, hogy meg kell tartania az ígéretét. V. ragaszkodik ahhoz, hogy az ígéretet be kell tartani, nem megy bele abba a megoldásba, hogy G-nek már elég és elengedhetné az ígéret megtartását. Megoldás: G. megjelöli a nagyszünetet, mondván, hogy egyszer még kibírja.

Eközben kiderül, hogy az osztályban többeknek gondot okoz, hogy így nemegyszer kerül ebbe a helyzetbe: elkezd egy játékot és egyszer csak vált, ki akar szállni, de ez a többiek számára nem derül ki. G. meghallja, hogy nem jól jelzi a kiszállási szándékát. Meghallja a többiektől, hogy legjobb, ha kimondja, hogy elég volt, de legalábbis pontosabban kell jeleznie, hogy számára mikor kezd kellemetlen lenni egy játék. Ugyanakkor az is szóba kerül, hogy nem csak verbálisan lehet jelezni egy szándékot, és vajon mindenki ártatlan-e abban a tekintetben, hogy valóban nem vette észre G. megváltozott hangulatát. Van, aki hárít, van, aki elismeri.

  • Érintettség

Órarend

Az év elején egy órarend tervezettel érkeztünk az osztályba. Ebben voltak újdonságok – új tantárgy, csillagos órák. Miután részletesen elmondtam az újdonságokat, átnéztük együtt az órarendet. Tavaly gondot okozott nekik, hogy nem volt iskola szinten közös nagyszünet, így a többi osztály tagjaival csak rövid ideig találkozhattak és esetlegesen. Akkor ezt nem tudtuk megoldani évközben, mert az óraadó tanárok idejének kiszámítottsága ezt megakadályozta.

Az idén eleve belekombináltuk a közös nagy szünetet, ennek örültek.

A gyerekek a szokásos 1o perces szünet helyett már tavaly azt kérték, hogy legyen iskolaszinten közös nagy szünet is. Ennek kapcsán az óraközi szünetek lerövidültek. Ez számunkra elfogadható volt. Csillagos órák = nem kötelező résztvenni, joguk van nem bejönni. De ha ezt választják, akkor ezt a szülővel kötendő megállapodásnak kell rögzítenie. Délutáni rendszer átbeszélése.

Erdei Iskola

Három napra mentünk erdei iskolába szeptember 29-én, 30-án és okt. 1-jén. Az volt a kérésünk, hogy írjuk össze, hogy mi mindenből lehet probléma az erdei iskolában, miben kell megegyeznünk előzőleg a szabályok tekintetében. Elmondtam, hogy azért várom ebben az aktivitásukat, hogy megelőzzük a konfliktusokat – már ahol lehet. És azért is fontos ez számunkra, mert szeretnénk, ha ez az ő kirándulásuk lenne. A módszer az ötletroham volt. A kész lista:

– biciklihasználat
– agresszió
– közös programok
– tanulás
– szabadidő beosztása, korlátai
– időbeosztás
– zsebpénz (mennyi, mire költhető)
– szobarend
– tábortűz
– pecázás
– sziklafalmászás
– magnó
– kaja
– mit vigyünk és mit ne.

Ezután azt kértük, hogy jelentkezzenek a különböző témákra, és dolgozzák ki a különböző pontok szabályait. Nem nagyon jelentkeztek. Elmondtam, hogy ha ezeket gondolják kényes pontoknak, akkor jó lenne, ha segítenének az egyeztetésben, ha ugyanis mi szabjuk meg a kereteket, akkor ott fogunk huzakodni állandóan. Egy fiút ez beindított. Sok témát elvállalt és időre (bár rettenetes formában) le is adta az ötleteit. Kettő másik az ő példáján megértette, hogy ez a módja annak, hogy beleszóljon a szabályokba. Ők viszont már nem írták le a gondolataikat, és így nem is igen tudtuk figyelembe venni, hogy mit akartak.

Az írásos javaslatokhoz hozzáfűztük tanári oldalról a megjegyzéseinket és visszahoztuk egy másik alkalommal a többiek elé azokat a pontokat, ahol úgy gondoltuk változtatnunk kell. Igyekeztünk konszenzusra jutni. Pl. A lefekvés idejét a javaslat szerint 11 és 12 óra közé került. Azt mondtuk, hogy ez csak akkor fogadható el, ha az, aki előbb akar lefeküdni és elaludni, az ezt megteheti, tehát a fennlét csak csöndben mehet. Ezt elfogadták. Később bejött az a szempont, hogy éjszakai kirándulás csak akkor lehetséges, ha az első nap korán lefekszenek. Ezzel nem volt gond, hiszen ők akarták az éjszakai (hajnali) túrát.

Volt egy pont, ahol nem törekedtünk kompromisszumra, mert érzékeltetni akartam, hogy a tálalás erőszakossága lezárja a tárgyalás útjait. Ezt nyíltan el is mondtam. Ez az alvási rend volt. Három szoba állt rendelkezésünkre. A javaslat így szólt: a lányok egy szoba, a javaslattevő köre egy szoba (4 fő), a többiek egy szoba (6 fő). Ez a kérdés fontos volt számára, és nagyon durván vezette fel a sorrendet, hogy kivel akar ő lenni. Amikor visszahoztuk a dolgot, mindezzel kapcsolatos rossz érzésemet elmondtam és azt is, hogy elfogadtuk a szoba beosztását, ha a többieknek ez jó. Ugyanakkor a tanárok a kisebb csoporttal, vagyis az ő körével alszanak, hiszen őket kihagyta a számításból, és ez a kisebb létszámú csoport. Nem örült.

  • A megoldás fajtái, módszerei, próbálkozások, attitűd, módjai – elmélete és gyakorlata, technikái
  • Egyeztetés
  • A beszélgetés mint műfaj

Óra alatti evés

B. folyamatosan eszik a beszélgetőórán. Hetek óta tartott már ez a meccs. Hivatkoztam a közösen hozott osztályszabályainkra, ami kinn lóg a falon.

Végül azt kértem tőle, beszéljünk erről legközelebb az osztály előtt, hátha nekik van ötletük a megoldásra. B. úgy fogadott, hogy talán először az év folyamán nem volt az asztalán egy komplett pékbolt-bemutató. Nem akart erről beszélni, de azt ígérte nem lesz többé gond. Azóta valóban nincs.

És mint a Vének Tanácsának elnöke feltette a gyerekeknek a kérdést, hogy vajon valaki eltanácsolható-e az iskolából azért, mert eszik az órán. Többen elmondták, hogy elképzelhetetlennek tartják, mert nevetséges. Azután megváltozott a hangulat: nem a szabály fontossága, hanem a folyamatos és „megátalkodott", szándékos szabályszegés lehet indoka a kirúgásnak. Abban is megegyeztünk azonban, hogy hiába látjuk ezt be elvileg, gyakorlatban elég valószínűtlen, hogy valakinek ezért kelljen az iskolából távoznia.

Március 15.

Az ünnepély az egész iskola közös szervezése volt. A kb. félórás „ünnepségen” azonban feltűnő volt, hogy a három lány folyamatosan pusmogott, egyáltalán nem vettek részt ezen a programon. A műsor után nem engedtem el őket. Kértem, hogy beszéljünk a részvételükről. Vonakodtak és kihúzták volna magukat. Nem engedtem az iskola egyik alapértékére, az egymásra való odafigyelésre hivatkozva. Elmondtam, hogy az, hogy passzívak az egy dolog, az meg egy másik, hogy a társaik szereplését, játékát nem kísérik figyelemmel. Érdekes volt látni, hogy a három lány közül a régebben velünk élő kettőnek ez sokat mondott. Azonnal el kezdték sorolni a bajaikat, (miért nem tudjuk jobban a himnuszt, miért nem kint voltunk, mert ez így zsúfolt stb.). A harmadik lány, B, aki egy féléve van velünk, változatlanul tejes ellenállásban maradt. A beszélgetés során kiderült, hogy neki az lenne jó módja a március 15. megünneplésének, ha valaki kiáll, elszaval egy verset és kész. Ez az egész program felesleges és nevetséges. Két barátnője itt elvált tőle. Szerintük nem volt rossz és szépen lassan – saját gondolataik nyomán – elfogadták, hogy az ő viselkedésük volt bántó. Végül azzal az ígérettel távoztak, hogy legközelebb jobban megpróbálják megtalálni a helyüket a közös ünnepeken. B. durcásan és magára maradva távozott.

  • A segítő kapcsolat – direktivitás, non-direktivitás

Z és a késés

Hiába kérjük szelíden és indulattal, hiába nem engedjük késve bejönni az órára, Z notórius késő. A gyerekek lógósnak tekintik, és ezt sokszor elmondják neki.

Megoldások
István megállapodik vele abban, hogy Z. minden reggel felhívja Istvánt pontban 7 órakor. Ehhez tudjuk, hogy ki kell kelnie az ágyból. Egy pár napig ez működik, de bár Z. lelkesen telefonál reggelente, a késések nem szűnnek meg.
November közepén beszélünk a mamával és Z-vel. A mama elmondja, hogy ő most azt kérte a gyerektől, hogy oldja meg ezt a problémát, és nagyon bízik benne, hogy ezt meg is tudja tenni.
És ez használt. Azóta Z. egyszer sem késett el! Később ugyan néha becsúszik egye egy késés, de ez már nem feltűnő.

V., Z. és a Projekt (1999. március)

V. és Z. a csütörtöki 2 órás foglalkozáson nem készített el semmit. Egy-egy percre fogtak csak bele a munkába, passzívak voltak, Z. még a többiek munkáját is zavarta, V. csak elüldögélte az időt. Első lépésben külön-külön beszéltünk velük, és elmondtuk nekik, hogy ilyet nem lehet csinálni. Ez V-nek, úgy tűnik, elég volt, mert pénteken jobban odafigyelt a tevékenység kiválasztására és szépen kidolgozott munkával állt elő. Z. azonban pénteken sem tett le semmit az asztalra. Nem tudta megindokolni, miért nem dolgozott.

A következő projekt elkezdése előtt megkerestem Z.-t. Emlékeztettem az előző alkalom sikertelenségére és a téma ismeretében együtt próbáltunk olyan tevékenységet kitalálni, amihez kedvet érez. Nem volt nagyon kooperatív ebben, de végül is sikerült találni valamit, amit többé-kevésbé rendesen megcsinált. A projekt után újra beszéltünk a dologról és bár nyíltan egyetértett az elvárásokkal (elmélyült munka után szülessen egy hozzá méltó, általa választott produktum) attól tartok legközelebb újra személyes, szoros figyelemmel kell kísérni a munkáját.

  • Egyezkedés

Értékelés (2. félév)

Félévben és évvégén a Közoktatási Törvény értelmében osztályoznunk kell a gyerekeket. Ugyanez a törvény megengedi, hogy évközben ne érdemjegyekkel minősítsük a tanulási teljesítményt. Így az iskola tantestülete kidolgozott egy rendszert, ami hivatva van biztosítani a kellő, időszakos tájékoztatást. Ugyanakkor – mint számunkra nagyon fontos elemet – a gyerekeket rendszeres önellenőrzésre kértük fel. Ugyanazon részletes szempontok szerint vártuk a saját teljesítmény, hozzáállás, felkészülés önértékelését, mint amelyek szerint mi, tanárok adjuk visszajelzésünket, értékelésünket.

A gyerekek a második félév elején megfogalmazták, hogy vannak olyan tárgyak, ahol nem elégséges számukra a tanár értékelése, mennyiségileg vagy formailag. Ekkor összeírtuk, hogy mivel van csoport szinten gondjuk. Természetesen egyéni problémákkal a tanárok mindig megkereshetők és ez többé-kevésbé zajlik is. Az így összegyűjtött problémákat még aznap délután – a heti osztálymegbeszélésen – egyeztettük a tanárokkal, és később ennek a megbeszélésnek az eredményét visszavittük a gyerekekhez is. Egy-két gondot azonnal lehetett orvosolni, bizonyos tárgyakban módosítottuk az eredeti megállapodást.

Elmenős nap (február)

Az iskola működése szerint ciklusonként (kb. hathetente) van egy elmenős, iskolán kívüli programmal szervezett nap. Ennek hagyománya, hogy a délelőtt programját – egyeztetve ugyan a diákokkal – a tanárok szervezik, és szigorúan tanulással kapcsolatos (múzeum-, templomlátogatás, szülői munkahelyek felkeresése stb.). A délután programját a gyerekek kívánsága alapján szervezzük meg.

A síszünet után feltettük a kérdést, mit akarnak csinálni a Parlament meglátogatása után. Nem tudtak dűlőre jutni. Volt, aki haza akart menni. A mozgékonyabb fiúk egy része a Görzenálba szeretett volna menni, ami a lányoknak egyáltalán nem volt jó. A lányok ugyanakkor nem tudtak alternatívát felmutatni. A mozi jó lett volna, de nem tudtak megegyezni abban, hogy mit nézzenek meg. Az általunk javasolt filmek nem tetszettek, néhányan olyan akció filmeket javasoltak, ami nekünk, tanároknak nem volt elfogadható.

Patthelyzet alakult ki. Amikor a délutáni hazamenés felé dőlt volna a dolog, szerencsére volt olyan a gyerekek között, aki megfogalmazta, hogy nem lenne jó csak úgy „szétesni”, jó lenne együtt csinálni valamit. Mi, tanárok azt képviseltük, hogy ez az ő ügyük, szeretnénk, ha megegyeznének.

Hosszú tipródás után R. – egy mozgékony és általában másra nem túl nagy tekintettel lévő fiú – konstruktív ötletettel állt elő: menjünk ki a Margitszigetre a romokhoz bújócskázni. Ez nem vad, fiús programnak tűnt, a lányoknak sem lehetett kifogása ellene. Mégsem kellett nekik. Mindenre nemet mondtak, miközben saját ötlettel nem álltak elő. Ezt megfogalmazva kértem, hogy ők is aktivizálják magukat. Az osztály legújabb tagja (december óta jár hozzánk) erre a következőket mondta a barátnőjének: „Mondj valamit, úgysem lesz jó, és akkor haza lehet menni.”

Ekkor István lezárta a beszélgetést, mondván, hogy ezzel a hozzáállással nem tud mihez kezdeni. Elmondtuk, hogy mivel arra a fordulatra nem számítottunk, hogy nem fognak tudni megegyezni, most kivételesen elfogadjuk, hogy aki akar, az hazamehet a kötelező délelőtti program után. Vissza lehet jönni az iskolába, és részt venni az úszásórán, haza lehet menni, és közösen ki lehet menni a szigetre, de nem kötelező. Máskor pedig fel fogunk készülni egész napos programajánlatra, hogy megadjuk az iskolán kívüli program rangját.

Ez az epizód ráirányította a figyelmet az új lány hozzáállására. Habár a dologgal magával akkor és ott nem tudtunk mihez kezdeni, sok minden kiderült azóta, ami B. iskolához kötődő reflexeiről szólnak. Nagyon hosszú és nehéz folyamat lesz az „ami a sulihoz kötődik, a rossz” attitűd leállítása. Különösen akkor, ha ez egy viszonylag csendes háttér munkaként van jelen.

  • Kompromisszum

Karácsony

Az iskolai karácsonyi ünnepség tervezetében szerepelt, hogy minden osztály egy dallal ajándékozza meg a többieket a közös karácsonyfa körül, miközben egy díszt felhelyez a fára.

Az osztály számára nem fontos a közös karácsony, ha muszáj akkor ott lesznek, de kelljen produkálni magukat. Voltak néhányan, akik el tudták képzelni, hogy előadnak egy jelenetet, de a többség nem akart ebben résztvenni. Semmi közös és ünnepélyes nem kellett nekik.

Ennek kapcsán beszélgetni kezdtünk arról, hogy kinek mit jelent a Karácsony. Azzal érveltek, hogy ha ez az ő ünnepük is, akkor számítógépes játékot kellene behozni, mert az mindenkinek jó. Az, hogy ez mindenkinek jó lenne, erősen kétséges volt számunkra, de senki nem jelentkezett, hogy neki nem jó, így egyedül maradtunk. Én arra hivatkoztam, hogy közösségi élményre a számítógép nem alkalmas, István azt vetette fel, hogy a szülőkkel együtt lenne jó játszani. A javaslatnak nem volt nagy sikere, a közösségi élményt pedig szerintük egy jó hálózatos komputeres játék is megadja. Nem jutottunk tehát dűlőre.

Visszatérve az eredeti problémára, érezhető volt, hogy számukra nem fontos a többiek megajándékozása, sem pedig az, hogy osztályként ne lógjanak ki a sorból, pl. azzal, hogy nem énekelnek semmit. Bár tudtuk, hogy senki nem szólja meg őket, ha nem produkálnak semmit, mégis szerettük volna, hogy egy pillanatában az évnek összeálljanak és közösen csináljanak valamit. Istvánnak volt egy ötlete: álljanak fel gúlában, a csúcson egy gyertyával, hiszen a Karácsony a fény ünnepe is. Ez volt, akinek nagyon tetszett volt, voltak semlegesek, igazi tiltakozó nem volt csak egy. Kértük mondjon jobbat. Azt nem tudott, de nem akart beállni, megmakacsolta magát. A végén megalkudtam vele, hogy kimehet a közértbe (!), ha beáll. Azt mondta ő megvesztegethető és ezzel a dolog elintéződött számára, innentől kezdve nem ellenállt.

Ugyanakkor volt egy fiú (Á.), aki semmi szín alatt nem akart megjelenni közönség előtt. Meg tudta fogalmazni, hogy nem akar szerepelni.

Végül az ünnepségen nem adtak elő semmit, csak a szülőknek mutattak be egy rövid jelenetet arról, hogy hogyan készültek a karácsonyra – gyakorlatilag az igaz vitát játszották el, és végül egy pillanatra körben összeálltak, és középen meggyulladt a gyertya. Ezt Á. tartotta guggolva, hogy ne látszódjon.

A kabát

A gyerekek tönkretették a sufni ajtaját. A felelősök keresésénél B vállalta, hogy részese volt az eseménynek és azt is, hogy befesti az ajtót. B. egy kora délután befestette az ajtót. Amikor a műveletet elkezdte R. még bent volt az osztályban, de közben kiment. B. miután befestette az ajtót, egy cetlit rátett a kilincsre „festve” felirattal. Később R és Z bementek a sufniba a kabátjukért és eközben mindketten összekenték magukat a friss festékkel. B úgy látja, hogy ő nem hibás, hiszen ki is írta a figyelmeztetést, a másik kettő szerint azonban szólhatott volna, és nem lehetett látni a papírt. B. Végignézte, amint a két fiú bemegy a sufniba, tehát szólhatott volna nekik szóban is.

Megoldás: a szülők bevonásával kompromisszum: a szülők megkeresik B. édesanyját, aki kémikus, és megkérik, próbáljon meg olyan vegyszert találni, amivel a kabátok kitisztíthatók. Ha ez nem megy, akkor vegyszertisztítóba kell küldeni a kabátokat, aminek költségein osztoznak, hogy milyen arányban, az még később megbeszélendő.

  • Konszenzus

Magnó

Vannak az osztályban olyanok, akik szeretnének saját magnót, mások viszont nem. Az ellenzők félnek az állandó hangos zenétől. Az egyeztetés során kiderült kinek mire van igénye. Kérdés, hogy honnan lesz magnó. Az osztálypénz elég lenne egy kismagnóra, de nincs konszenzus. Az egyik gyerek behozta a sajátját. A megállapodás szerint pillanatragasztóval jelölték volna meg a hangerő gombját. Egy új gyerek felveti, hogy ezt egy ellenállással is meg lehet oldani. A magnó két hétig zavartalanul üzemelt, utána a tulajdonosa hazavitte, és a téma azóta lekerült a napirendről. Ugyanakkor az ofő felkérést kapott: képviselje a tanárok felé, hogy az ünnepeinken lehessen diszkót rendezni.

G. és a kémia (március 20.)

Egy idő óta G. fegyelmezetlen a kémiaórákon. Az utóbbi három kémiaóráról a tanár kiküldte G-t, mert „poénkodással” a többieket is zavarta. A beszélgetés során kiderült, hogy a felszínen a motiváció jelent gondot: G.-t nem érdekli a kémia, nem tudja, mire jó, nem élvezi, és megengedi magának, hogy „fegyelmezetlenkedjen”. A kémiatanár elmondta, hogy nem hajlandó bizonyos dolgokat eltűrni az órán.

Megkérdeztük G-t, hogy van-e ötlete a probléma megoldására. Meglepő módon konkrét javaslattal állt elő, ami egy régebbi eset reprodukálása és rendszerbe állítása volt. Tibor el tudta ezt fogadni bizonyos esetekre, de a kísérletezés pillanatai nem tanulhatók meg így.

A megoldás nem optimális, hiszen G. így kimarad bizonyos dolgokból. Viszont azóta sokkal jobb eredménnyel írja a felmérőket. A szüleivel történő egyeztetés után az év végéig tartó hat hétben ez a rendszer marad. Közben megpróbáljuk kideríteni, honnan ered a probléma.

Bicikli (március közepe)

Az iskolaudvaron műanyag kis kerítések választják le a játszórészt a konyha felé közlekedő kocsik elől. Két fiú (R. és B.) elvettek egy-egy ilyen kis kerítést, lefektették, és bicikli-ugratónak használták. A megoldás: figyelmeztetést kaptak károkozás ügyében, a Rogers Napokra gyártanak egy olyan biciklipálya-rendszert, ami a többi gyerek számára is használható lesz.

  • Kényszer

Számítógép (február eleje)

Az angolórán CD-t gyártunk. Ehhez az egyik fiú behozta a saját gépét. Kiderült, hogy néhányan reggel az iskolai idő kezdete előtt bejönnek, és játékkal kezdik a napot. A gyerekek arra hivatkoztak, nem iskola idő alatt játszottak (ami tilos). Mi úgy éreztük, hogy kijátszottak minket, hiszen vigyáztak arra is, hogy a mindenki előtt érkező ügyeletes tanárnak ne tűnjenek fel. Nem mondható, hogy erőszakmentesen sikerült megoldanunk a gondot. Hazaküldtük a gépet, miközben a gyerekek ezt teljesen igazságtalannak érezték. Azóta is küszködünk az angolórákon.

Felhasználható művek

Lev Tolsztoj: Mesék

Elmondtam, hogy azért hoztuk ezeket a meséket, mert az agresszióhoz kötődnek.
Módszer: elkezdjük felolvasni a történetet, nem fejezzük be, egy-egy pontnál megállunk. (Ezeket a pontokat csillaggal bejelöltem a szövegben)

Egy vak (7. oldal)

Kérdés: Miért hord magánál lámpást, ha vak?
Válasz: Hogy őt lássák. (Befejezzük a történetet.)
Kérdés: Milyen lehet vaknak lenni? Kinek van ehhez kapcsolódó élménye?
Válaszaikból kitűnik, hogy előző vasárnap, azaz két napja többen részvettek egy egri kiránduláson, ahol elmentünk a „Láthatatlanok” című „vak” kiállításra. (A múzeumban teljesen sötét van, egy vak ember vezeti végig a látogatókat olyan termeken, ami egy város, egy erdő és egy kocsma hangulatát, berendezését idézi.) Eszükbe jut a mostanában egyre több helyen található „hangos zebra” (csipogó hangot ad a zöldnél). Konklúzióként István elmondja, hogy egy társadalom fejlettségi szintjét aszerint is meghatározhatjuk, hogy mennyire tud a más, hátrányos helyzetű emberekkel is törődni.

Két paraszt (7. oldal)
Kérdés: Ismerős-e ez a történet?
Válasz: Ismerik a mesét, és annak végét is, vagyis, hogy mind a két kecske beleesik a vízbe.
Kérdés: Milyen megoldások lehetségesek?
Válasz: – Az egyik félreáll.
– Mindkettő félreáll.
Felidéztük, hogy egy rosszul parkoló autónál az összeszűkült járdán előfordul, hogy mindkét irányból érkező udvarias, és egy ideig mutogatják egymásnak, hogy menjen a másik, aztán sokszor egyszerre indulnak el.
Kérdés: Mi a szerepe a harmadiknak?
Válasz: Ő higgadt, nincs érintve, könnyebb megtalálni a jó megoldást.
Kérdés: Mi kell ahhoz, hogy a harmadiktól jövő megoldást elfogadják?
Válasz: Megnyugodott állapot, figyelem.
(Befejezzük a történetet.)
Kérdés: Miért az menjen, akinek sürgős a dolga?
Válasz: Hogy egyáltalán történjen valami; hogy megoldódhasson a gond.
István: Akinek célja van, és siet, az tudja, hogy mit akar – az engedjen, ha el akarja érni a célját.

Két kakas (7. oldal)
Kérdés: Mi történt?
Válasz: – A másik dombról előjött egy erősebb kakas.
– Kijött a gazda gyereke, és kitekerte a nyakát.
– Kijött a gazdaasszony, és kitekerte a nyakát.
– Jön egy ragadozó madár, és megeszi.
Konklúzió: a puszta erőfitogtatás sebezhetővé teszi az embert.

Megöregedett az oroszlán (12. oldal)
Kérdés: Mi lett a vége?
Válaszok: – A szamarat agyonverték a többiek, és az öreg oroszlán leköpdöste a tetemét.
– Az oroszlán még így is agyonverte a szamarat egy ütéssel.
– A többiek is elkezdték leköpdösni az oroszlánt.
Kérdés: Mit példáz ez a helyzet?
Válaszok:– El van fojtva a düh az oroszlán ellen, és csak akkor jöhet ki, ha már nincs veszély.
– A hatalommal mindig szembe kell szállni, mert az elnyom mindent.
– Rossz király volt az oroszlán, ha utálják.
Konklúzió: Mérd fel, ki az erősebb, ne légy ostoba, vakmerő! Tiszteld az erőt!

Az elefánt. Igaz történet (33. oldal)
Kérdés: Mi lesz most?
Válasz: – Egy gyerek mondta, hogy megeszi a gyereket is.
– Sokan mondták, hogy megsimogatja.
Kérdés: Miért ölte meg az elefánt a gazdát?
Válasz: Mert visszaélt a hatalmával. Erőszakos és igazságtalan volt.
Kérdés: Megérdemelte-e a hindu a sorsát?
Válasz: Nem és igen egyaránt volt. Az „igen"-nek indoka volt a hindu erőszakossága, a "nem"-nek pedig az, hogy az soha nem lehet igazságos, ha valaki megöl egy másikat.
Konklúzió: Emlékeztetünk a vadállatok erkölcsére.

A Farkas és a bárány (127. oldal)
Végigolvastuk a történetet, ami egyébként is ismerős volt.
Kérdés: Mit csinálhatott volna a bárány?
Válasz: El kellett volna futnia, mert tudnia kellett volna, hogy a farkas az ellensége és nem várhat tőle jót. „Hülye” volt a bárány, hogy megpróbált beszélgetni vele és partnerként kezelte.
Konklúzió: a farkas bele akart kötni a bárányba. A többi csak ürügy volt.
Kérdés: Volt már olyan veled, hogy azt érezted, hogy a másik direkt bosszantani akar? Volt már olyan, hogy te direkt bosszantani akartál valakit?
Diffúz válaszok születtek ebből, nemigen tudom konkretizálni.

Az oroszlán, a szamár és a róka (130. oldal) című mesére már nem került sor.

Vámos Miklós: A pofon című novellája

Előző órán elolvastuk a Konrad Lorenz könyvében szereplő Kutyaerkölcsök című részt és utána a Vámos-novella egy részét. Ott álltam meg, amikor a Nagy fiú keze elindul a levegőben. Részben azért hagytam itt abba, mert kevés időnk lett volna a megbeszélésre, részben azért, mert kíváncsi voltam, hogy emlékeznek-e majd erre egy hét múlva.
Most legszívesebben drámai feldolgozást ajánlottam volna. Csináljanak csoportokat, és játsszák el a jelenet végét. Az osztályban azonban egy másik tanár vezetésével már folyik ilyen munka, amiben én nem vagyok benne, ezért nem tudom elég pontosan, hogy milyen módon zajlik a Legyek ura drámafeldolgozása. Nem akartam belekavarni ebbe, ezért a verbális feldolgozásnál maradtunk.
Néhány fiú még mindig nem akarta vállalni ezt a műfajt direktbe. Megengedtem, hogy újságot nézegessenek, illetve mást olvassanak, feltéve, ha ez teljes csöndben megy, és így nem zavar. A rajzolás emellett teljesen legális foglalatosság volt.
Az osztályban három „Nagy fiú” van. Ezek közül kettő testileg is magas, a harmadik alacsony ugyan, de nagyon jó sportoló. Az osztály másik fele inkább „Kisfiú". Ők testileg gyengébbek, nem sportolnak, halkabbak, szelídebbek is. Ily módon már október közepén feltártuk a hangos (erőszakos) kisebbség és a csendes többség ellentétét.
Felvezetés: elolvastam a novella második felét ugyanaddig a pontig, mint a múltkor.
Kérdés: Mi lesz a vége:
1. Nem üti meg, kibékülnek. Poén lenne, ha megütné.
2. Kibékülnek, azért indult meg a keze, hogy egy látszatpofonnal lezárja a dolgot. Épp hogy csak meglegyinti, és ők lesznek a legjobb barátok. Mindkettőnek meg van a maga fegyvere, az egyik erős, a másik bátor, így kiegészítik egymást, és mindkettő tud valamit kapni a másiktól.
3. A Kisfiúról kiderül, hogy karatézik, és jól elkapja a Nagyfiú frakkját.
Volt egy fiú (az egyik, aki olvasni akarta a saját dolgát), aki nem vállalta, hogy véleményt mondjon, csak hangosan bele-beledörmögte az egyébként elég agresszív megoldásait ("jó pofon vágja, jól behúz neki"). Testileg ő a legmagasabb az osztályban, majd két méter, vékony testalkatú, egy éve a mi unszolásunkra jár kosarazni, addig nagyon sok baja volt az esetlenségével. Jót tett neki az edzés, kevésbé (bár még mindig) agresszív.
Kérdés: Voltál-e már ilyen helyzetben?
1. Volt már, hogy játékból elvertek.
2. Az a fiú, aki az előbb dörmögött (és ki akart az elején lépni a dologból), elmondta, hogy egyszer egy pici gyerek nekiugrott, és még mielőtt bármit is tudott volna tenni, leterítette a földre.
3. Az egyik fiú felelevenítette azt az élményét, amikor a házukban egy csapat fiú a szeme láttára megverte a bátyját, amiből azután rendőrségi ügy is lett.
Kérdés: Milyenek azok, akik nézik? Láttak, hallottak-e már ilyet?
Válasz: Ők is ezt csinálják. Elmondták, hogy amikor két társuk összekapott és egymásnak ment dühből, akkor ők csak nézték ezt kívülállóként.
Kérdés: Miért csak nézi az ember a másik verekedését?
Válasz: – Mert fél beleavatkozni.
– Mert nem tudja, hogy van-e joga beleavatkozni.
Kérdés: Mit tehet a „nézősereg"?
Válasz: – Ha valaki elég erős, beáll, és leállítja.
– Hív segítséget, például egy tanárt. Ez nem árulkodás?
– Elzavarja a Kisfiút.
Megemlítették az ismert példát, amikor fényes nappal a Körúton valakit majdnem agyonvertek, és senki nem moccant. Sokan elfutnak, mert nézni sem tudják. Tehetetlenek.
Eszükbe jutott Svejk – hogyan lett két ember verekedéséből tömegbunyó.
Konklúzió: vannak aktív és passzív szerepek.
Végigolvastam a novellát. A vége meglehetős döbbenetet keltett, nem számítottak rá, és össze is zavarta őket. Nem is tudtak azon gondolkodni, hogy a kutyaerkölcsök szerint kinek volt igaza.
Kérdés: Mi a különbség az emberek és az állatok között abban a tekintetben, ahogyan a vesztett pozícióra reagálnak? Erre a kérdésre nem indultak be.
Elmondtam, hogy az állatoknál a vesztes elismeri vereségét, és ez kialakítja a hierarchiát, például a csókáknál – Lorenz Salamon király gyűrűje című könyve alapján.
Az egyik Nagyfiú (a sportos) megfogalmazta, hogy az ember viszont bosszút áll, keresi az a visszaütés lehetőségét, nem nyugszik bele a vereségbe, sokszor még alattomos is lesz, mást is belevon.
Egy, az állatok viselkedését jól ismerő fiú emlékeztetett minket arra, hogy a csimpánzok is tudnak bosszúra gondolni.
István gondolatai ez ügyben:
– Az emberi idegrendszer sebezhető, érzékeny, túl sok inger éri, ezért nehezen kezeljük az irritációt (Jung).

Csúnya beszéd

István már az előző héten jelezte, hogy számára elfogadhatatlanul sok káromkodás és csúnya szó hangzik el nap közben az osztályban. Elmondott a gyerekeknek mindent, amit e témában el szoktak mondani, és szerette volna rávenni őket a párbeszédre. A társaság egy részét azért nem érdekelte a téma, mert nem szoktak csúnyán beszélni, és nem is izgatja őket, ha mások ezt teszik, a másik felét pedig azért nem, mert sáros a témában. Ez alkalommal minden mást félretettünk.

István bejelentette, hogy most nem prédikálni szándékozik, és belekezdett mondandójába. Az elején a beszélgetőóra kezdetén a szokásos csicsergés hallatszott. Többször meg kellett szakítani az első bevezető mondatokat, de azután elcsendesedtek, és innentől mindenkinek csak a keze járt – rajzolgatott, gyurmázott, figyelmük azonban nem lankadt.

István: Ki volt Szókratész? Ki tudja?
Nincs válasz.
István: Itt a fényképe (az Ókor nagyjai című könyvből, 173. oldal). Politikai okok miatt halálra ítélték. Az volt a konkrét vád, hogy idegen Isteneket hoz be Athénba. Ez koholt vád volt, inkább az életmódja volt az, amit nem tudtak elviselni. Nem volt foglalkozása, csak katonának állt be, ha kellett. Úgy élt, hogy beszélgetéseket provokált az emberekkel, megszólította az ismeretleneket, és provokatív kérdéseket tett fel nekik. Ilyeneket kérdezett, hogy: Mi a bölcsesség? Mi a tudás? Mi az igazságosság? Ma ezeket úgy hívnánk, hogy etikai kérdésekkel bombázta őket. Ő maga nem írt le semmit, tanítványa, Platón írt olyan párbeszédekről, amiket Szókratész folytatott vitapartnereivel, görög szofistákkal.
Talán ismeritek Haumann Péter nevét. Készített egy monodrámát „Szókratész védőbeszéde” címmel annak alapján, ahogy Platón leírta.
Szókratész nem kért ügyvédet, maga védte magát a bíróság előtt. A monodráma alaphelyzete szerint már elítélték, de még nem tudja, hogyan fogják kivégezni. Végül méreggel végezték ki, meg kellett innia egy lassan ölő mérget – ez a bürökpohár –, a bürök növény nedvét, és Platón leírja, ahogy eközben beszélget a siralomházban.
Szókratész elment a delphoi jósdába, és ott a jós, Pythia őt a legbölcsebb embernek nevezte. Ez Szókratész számára nagyon fontos volt.
Tehát először szeretnék olvasni egy kicsit Szókratész védőbeszédéből.
Most akkor hallgassuk meg a Haumann-monológot.

Van-e valakinek kérdése?
Gábor: Mikor lesz szünet? (Ő az egyik notórius csúnyán beszélő.)
István: Felmerül a kérdés, hogy hogyan kapcsolódik mindez a csúnya beszédhez, és miért mondtam mindezt el? Annak idején én is beszéltem csúnyán, és próbáltam most visszagondolni arra, hogy vajon miért. Azt gondolom erről ma, hogy egyrészt azért használtam tabu szavakat, mert valahova akartam tartozni, és ezzel a felnőtteket imitáltam, utánoztam, másrészt azért, mert más akartam lenni, mint a többiek.
Szókratész olyat mondott, ami az embereket szembefordította önmagukkal, ez az életmód irritálta az embereket, és ezért kellett meghalnia. Nagyon sok ilyen mű született – talán ismeritek a „Hair"-t, megnézhetjük majd, meg az „Eper és vért” is. Nem a csúnya szavakon áll vagy bukik a dolog. Van pl. egy festmény is, nem emlékszem most a festőre, aki a XIX sz. végén megbotránkoztató módon meztelenül ábrázolta Vénuszt. Ennek nagy sajtóvisszhangja is volt. Vagy ott van Oscar Wilde, egy ír származású dandy.
Valaki: Mi az a dandy?
István: Aki világfi életmódon él, szembefordul a saját körének kultúrájával, szórja a pénzt. Wilde gazdag arisztokrata volt, és íróként nagyon sikeres. Botrányba keveredett, mert egy férfiba lett szerelmes, ami a kor etikája szerint elfogadhatatlan volt, pert indítottak ellene és bebörtönözték. Itt írta a „A readingi fegyház balladája” című művét. Ő például a nyelvet használta a polgárpukkasztásra.
Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a csúnya szavak mögött itt egy megélt tartalom húzódik, nem puszta forma.
Gábor: Mikor lesz szünet?
István: Unatkozol, Gábor?
Gábor: Igen, mert unalmas.
István: Neked unalmas.
Gábor: Másnak is.
István: Nem gondolom. Egyébként szünet jön.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.11.20.
Az Oktatási Hivatal válasza a tanulási problémás gyerekeknek: fogyatékos, vagy nem létezik
Az ország minden iskolájába megérkezett az Oktatási Hivatal várva-várt levele, amely iránymutatást ad, hogyan is értelmezendő a sok kérdést felvető “Taigetosz-törvény”, azaz a beilleszked...
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )
--
2017.11.20.
„Hiszek a vitában”
Mindenütt vannak szakmai viták, ahol munka folyik. A vita fogja elindítani azt a pezsgést, amiből eredmény lehet, ezért hiszek benne – jelentette ki lapunknak Solti Péter, a Klebelsberg Központ...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2017.11.20.
Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek
Az iskolát befejezték, dolgoznak, és azon vannak, hogy azt a szeretetet és biztonságot megadhassák gyerekeiknek, amit ők a saját családjuktól nem kaptak meg. Most publikáltak egy tanulmányt...
(Forrás: abcug.hu)
--
2017.11.20.
Sorban állás: a kisgyerekes anyuka előnyt élvez a társasjátékban
Van egy társasjáték, amely Lengyelországban óriási sikert aratott, Oroszországban a fogyasztóvédelem betiltotta, lefordították angol, német, spanyol, japán nyelvre, és most már Magyarorsz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.11.20.
Ingyen dolgoztatta a diákokat a polgármester
Saját éttermeiben ingyen dolgoztatta a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjait Bóta József, a Heves megyei Szihalom függetlenként nyert, de utóbb a Fideszbe bel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.11.20.
Filmek, melyekben két lábbal tiporják a gyerekek jogait
Ma, azaz november 20-án tartjuk a gyerekjogi világnapot. Így az ismert és kevésbé ismert filmeken keresztül mutatjuk be a gyerekek legalapvetőbb jogait - természetesen a teljesség igénye né...
(Forrás: Index)
--
2017.11.17.
Tiltakozó nyilatkozat a középfokú oktatás átalakításával kapcsolatban
Pedagógushivatásukat gyakorló szakemberekként, sokan iskolás gyerekek szüleiként, és elsősorban tudatosan és felelősségteljesen gondolkozó állampolgárokként döbbenetünket és felháborod...
(Forrás: Hívatlanul.com)
--
2017.11.17.
Hiába költünk egyre többet az oktatásra, a magyar gyerekek mégis rosszabbul tanulnak
Egyre többet költünk oktatásra és a tanári pálya is vonzóbb lett, mégsem ezek az Európia Bizottság legfrissebb oktatási jelentésének legfontosabb megállapításai. A beszámoló szerint...
(Forrás: abcug)
--
2017.11.17.
Nagyüzem lesz a középiskolákban: 5800 szóbeli vizsgát tartanak öt nap alatt
A szóbelik az érettségi vizsgabizottságok előtt zajlanak. Ebben az időszakban 120 érettségi vizsgabizottságot működtető középiskolában, illetve kormányhivatalban 136 vizsgabizottság el...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Nem tudok semmi olyan jogszabályról, ami szerint egy szülő ne lenne behívható az órára igazgatói engedély nélkül. Benne van ez Nálatok a házirendben? Meg kellene kérdezni, hogy milyen írott szabály alapján von az igazgatód ezért felelősségre. Inkább dicséret illetne ezért az akciódért.

--
  Dr.Kocsisné H. Monika

Kedves Szakértők! Kikaptam az igazgatómtól. Egyelőre szóban! 5.es osztályt kaptam ősszel és egy beilleszkedési zavarral küzdő gyermek miatt elég sok gondom volt (előtte 2 évig volt magántanuló a szülő kérésére, aki most újra iskolába járatta volna inkább). Mivel szerettem volna segíteni, hogy a gyermekek könnyebben elfogadják a kérdéses gyermeket, meghívtam egy osztályfőnöki órára a gyermek édesanyját, aki jól szót is értett a gyerekekkel. Eredményesnek ítéltem az "akciót" Azért kaptam feddést az igazgatótól, mert ezt a vendég-anyukát előre nem jelentettem be az igazgatónak. Van erre vonatkozóan jogszabály, vagy ez csak egy íratlan törvény? Válaszukat előre is köszönöm! Moni,of.

--
  OFOE

Kedves Kálovics András! Az osztályfőnök anyagilag nem felelősségre vonható személy. Tehát ha nincs a megrongáltak között olyan tárgy, amiért aláírásával felelősséget vállalt, nem jogszerű ez a követelés. A kiskorú károkozásáért indokolt és bizonyított esetben a szülő tartozik anyagi felelősséggel.

--
  Kálovits András

Kedves Szakértők! Köszönöm válaszukat. Talán nem fogalmaztam elég egyértelműen. Mint osztályfőnök az osztályom konkrét osztálytermét illetően soha semmilyen leltárt nem írtam alá. Illetve olyan esetekre gondol az ominózus mondat a munkaköri leírásban, hogy ha az adott osztályba járó tanuló(k) okoz(nak) kárt (szándékos és/vagy figyelmetlenségből fakadó rongálás), de sem az illető tanuló nem hajlandó a kárt megtéríteni, illetve osztálypénzből sem lehetséges ez, akkor jönne az osztályfőnök mint anyagilag felelősségre vonható személy. Ennek jogszerűsége iránt érdeklődtem/érdeklődöm.

--
  OFOE

Kedves Kálovits András! Kérdés, hogy van-e az intézménynek leltározási szabályzata, ha van, az mit tartalmaz, és mit írt alá ezzel kapcsolatban a pedagógus (aláírt-e egyáltalán valamit). Így ez a mondat szerintem sem állja meg a helyét, és én se írnék alá ilyen munkaköri leírást. Az alá nem írás egyébként nem elegendő, mert enélkül is érvényes a munkaköri leírás, ezért azt javaslom, hogy a fentiekkel kapcsolatban mindenképpen érdeklődjön a kolléga, és az Mt. kártérítés, megőrzési felelősség és leltározásra vonatkozó rendelkezéseit is érdemes megnéznie.

--
  OFOE

Kedves Marika! Három ötletünk van, de ezek csak ötletek, tanácsok, javaslatok:
1. Mivel rengeteg óvónő hiányzik, egyre több ovi keres szakképzett munkaerőt, nyugodtan keressen olyan helyet, ahol felveszik délutánosnak (akár magán ovi, akár önkormányzati), ahonnan délután hamar elviszik a gyerekeket és csak kevesen maradnak. A munka, a felelősség, az erőnlét kevesebb. Pl. Waldorf ovi is jó, akiknek muszáj ma már délután is bent tartani egy-két gyereket, de bármi más is. Hátha kapnak rajta, hiszen hiány van, és vele meg lehet oldani egy csoportot így.
2. Nézze meg, hogy családi bölcsibe felveszik-e, (A családi napközi megszűnt, ezért ezt írtam). Ha ott kevés a gyerek, akkor az is talán bírható, vagy ott is kereshet csak délutános állást.
3. Hátha talál olyan ovit, bölcsit, ahol óvodatitkárnak felveszik. De ez azért sok munka, ha más is, és bizonyára meg kell tanulni a szakmát.
Szia és üdv, Anna

--
  Takács Zoltánné Marika

Tisztelt Szakértők! Nem tudom mit tegyek? 38 és fél éve dolgozom óvónőként ugyanazon a munkahelyen. Egy éve daganatos betegségben műtöttek, azóta táppénzen vagyok. Jelenleg az orvosi kontroll eredményeim jobbak lettek, visszamehetnék dolgozni,de úgy érzem nincs hozzá erőm és a hangom is sérült.Önök szerint milyen lehetőségeim vannak?Ezt a másfél évet hogyan lehet áthidalni?Az 1 év táppénzt már kihasználtam. És érdekelne, hogy a jubileumi jutalom jár-e a részemre?Előre is köszönöm válaszukat!

--
  Kálovits András

Kedves Szakértők! Érdeklődni szeretnék, vajon jogszerű-e, ha egy osztályfőnöki munkaköri leírásba bekerül az alábbi vagy egy ehhez igen hasonló megállapítás: "Anyagilag felelősségre vonható az osztálya osztálytermében (itt konkretizálva is az adott tanterem) keletkezett esetleges károkért." Próbáltam utánanézni, de erre vonatkozó, ezzel kapcsolatos jogszabályi előírást sem A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. paragrafusában (A pedagógus kötelességei és jogai), sem a 20/2012. EMMI-rendeletben, sem a 326/2013. Kormányrendeletben nem találtam + az adott intézmény iskolai alapdokumentumaiban sincs ezzel kapcsolatos megjegyzés. Kötelezhető vagyok-e ennek aláírására? Válaszukat előre is köszönöm.

--
  OFOE

A dajka munkakörhöz nem kell érettségi és semmilyen végzettség, de előnyben részesítik azt, akinek van vagy érettségije, vagy dajkaképző tanfolyama, netán mindkettő.
Az asszisztensi végzettséghez szükséges az érettségire épülő OKJ-s tanfolyam, amivel asszisztens lehet egy óvónő mellett egy-vagy több csoportba(ahogyan beosztják). De önállóan csoportot (a jelen jogszabályok szerint) ezzel a végzettséggel sem kaphat. 

--
  Borza Zsuzsanna

Kedves Szakértők!

Jelen pillanatban egy magánóvodaban dolgozok dajka pozicióban.Lehetőséget kaptam miszerint ha elvégzem a pedagógia asszisztens Okj-s tanfolyamot akkor a 3. Csoport már az enyém lehet.A kérdés az az lenne hogy el kell e végeznem ezt a képesítést vagy elég hozza a középiskolai érettségi bizonyitvány.Én olvastam azt is hogy elég az érettségi viszont azt is hogy kell az okj-s végzettség.Kérem segitsenek eligazodni.Köszönöm!!

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek