OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. december 3.
» Hozzászólások (0)

„A szeretet az, ami a legtöbb örömöt adja”

Beszélgetés L. Ritók Nórával

L. Ritók Nóra neve az utóbbi időben fogalommá vált: ő az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, aki harcol azért, hogy a mélyszegénységben élő túlnyomórészt roma gyerekek a művészeti nevelés segítségével feladatot, hosszabb távon megvalósítható célokat találjanak maguknak. De ennél ma már többről van szó: a mélyszegénységben élők ügyének felkarolásáról, az érdekükben végzett, óriási teherbírást és kudarctűrést is kívánó áldozatos munkáról Sokan ítélik reménytelennek ezt a vállalkozást, de igen sokan támogatják, és hihetetlen sok embernek ad erőt és reményt az ő tevékenysége. Menjünk vissza a kezdetekhez! Mikor és miért döntöttél úgy, hogy megalapítod az Igazgyöngyöt? Hogyan sikerült ehhez megteremteni a feltételeket?

Köszönöm ezt e megtisztelő és túlzó bevezetést. Hogy miért kellett az Igazgyöngy? A hátrányos helyzetű és roma gyerekek oktatása a kezdetektől fontos volt számomra, hiszen olyan területen élek és dolgozom, ahol sok ilyen gyerek él. Amikor általános iskolában tanítottam, akkor is izgatott a hátránykompenzálás, a fejlesztés, a motiváció kérdése. Akkoriban még nem nagyon tudtam, mi az az integráció, vagy a kooperatív tanulásszervezés, a munkámban sok ösztönös elem volt. A kísérletezésem szerencsés időben történt, ekkor jelent meg a Soros Alapítvány az oktatás területén, és kereste azokat az innovációkat, amelyek a gyakorlaton alapultak, és a cigánygyerekek fejlődését szolgálták. A támogatásuk megerősítést adott nekem, és lehetőséget, hogy tovább kísérletezzek, tanuljak. Aztán egy szerencsétlen igazgatóváltás, és egy fenntartóváltás rádöbbentett, nem fogom tudni tovább folytatni a munkát ott, ahol a vezetés céljai és az én céljaim pont ellentétes irányba mutatnak. A „rajzolni a hülye is tud” meg a „művészet nem része az életnek” irányvonal mellé nem tudtam, és nem is akartam berendeződni. Vettem egy nagy levegőt, és otthagytam az iskolát. Akkor már tudtam ugyanis, az alapítványi keretek nagyobb szabadságot adnak majd az alternativitáshoz. Létrehoztam az Igazgyöngy Alapítványt, és rá egy évre megnyithatta kapuját a művészeti iskola is.

Melyek voltak a kezdeti célkitűzések?

Kezdetben egyszerűen egy művészeti iskola fenntartása volt a cél. Azt szerettem volna, ha minél tökéletesebb vizuális nevelési módszertant dolgozhatunk ki. Tankönyveket írtam, módszertani segédanyagokat, tanár-továbbképzési anyagokat dolgoztam ki. Egyre több pályázati siker igazolta vissza a pedagógiánk helyességét, a mi eléképzelésünk, az önkifejezést fejlesztő, gyermekközpontú művészeti oktatás szerencsésen esett egybe ugyanis a nemzetközi trenddel.

Miért nem érted be annyival, hogy eredményesen tanítasz hátrányos helyzetű gyerekeket rajzolni, festeni, önmagukat ilyen módon kifejezni? Hiszen szép sikereitek vannak e téren nemzetközi viszonylatban is?

Nagy felismerés volt, mikor rájöttem, hogy ettől nem változik a helyzetük. A nálunk eltöltött órák pozitív hatása nem terjedt ki az általános iskolára, és az otthoni hatásokkal sem tudta felvenni a versenyt. Megértettem, hogy azért nem változik a helyzet, mert az oktatás önmagában már nem képes megoldani a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtését, talán még egy jó oktatás sem, pláne nem a magyar oktatás, a vele hozott poroszos tekintélyelvű beidegződéssel, a differenciálás hiányával, az elvárások hiú, a valóságtól elrugaszkodott rendszerével. Rájöttem, hogy ez az egész csak akkor lehet sikeres, ha kilépünk az iskolából, partnerré tesszük a családot, az intézményrendszert és egy összehangolt, stratégiaszerű munkába kezdünk. Aztán amikor az ember ebbe belekezd, és megpróbálja megérteni ezt az egészet, akkor olyan irgalmatlan nagy problémahalmazzal találja szemben magát, amit elképzelni is nehéz. És akkor rájön: a művészet csak eszköz lehet ebben a munkában. Ez csak egy elem lehet, ami mellé még sok-sok dolog kell, rendszerbe állítva, hogy tényleges eredmény születhessen. Nem lehet egyetlen célunk a sikeres művészeti nevelés biztosítása. Öncélú dolog lenne itt megállni, és hátradőlni. A siker fokmérője távolabb van, és ehhez a mi nevelésünket is sok dologhoz kell kapcsolni. Mivel ez a célkitűzés szerintem még ismeretlen a művészetoktatásban, kellett összekapcsolnunk ezt azzal a szociális munkával, amit az alapítvány végez. A mi modellünk a „szociális iskola”, hármas pilléren álló modell, oktatással, családgondozással-közösségfejlesztéssel, és intézményi együttműködésekkel.

Rengeteg írásod jelenik meg a nyomtatott sajtóban, a neten, rendszeresen olvashatók bejegyzéseid a HVG Nyomor széle című blogjában, az OFOE Esélyegyenlőségi naplójában, jobbnál jobb cikkeid bukkannak fel a Taní-tani portálon. Készült veled televíziós interjú, jelent meg könyved, elérhetők a tevékenységedről videó-anyagok, s folyamatosan frissül érdekesebbnél érdekesebb hírekkel a honlapotok is. Az Igazgyöngy önmagában akár sikertörténetként is értékelhető, téged személyesen is sokan szeretnek, sokra tartanak, ha tudnak, segítenek, támogatnak. Írásaidból, a veled készült interjúkból mégis határtalan keserűség árad. Mi ennek az oka?

Igen, sokan mondják, hogy nem vagyok elég optimista. Az ügy nem enged annak lenni. Mert sokkal nagyobb a probléma annál, mint ahogy ezt sokan, akik távolabb vannak tőle, érzékelik.

Azt hiszem, nem szabad egy álságos csapdába beleesni. Nem szabad, hogy az apróbb sikerek, egy-egy gyerek kitörése azt hitesse el velünk, hogy tulajdonképpen nincs itt semmi baj, hiszen sikert sikerre halmozunk. Úgy vélem, ha időben bevalljuk, hogy kudarcaink is vannak, hogy egy gyerek sikert ért el ugyan, de közben százzal nem történt semmi, ha ki merjük mondani, hogy ez most nem sikerült, ha képesek vagyunk időben segítséget kérni, akkor most nem itt tartunk. Gyakran csúsztatunk is: mi nem hibázhatunk, mert az ciki. Azért megszólhatnak, esetleg amiatt nem nyerünk el egy kinevezést.

Persze, sok kisebb siker kötődik hozzánk. S hogy ez hosszabb távon mit jelent, azt a jövő dönti el. Sok siker, de mihez képest? Ahhoz az irtózatos szakadékhoz képest, ami ma a társadalmi csoportok között van, ez kevés. A probléma nagyságához képest is. A kirekesztés növekedéséhez viszonyítva nem elég átütő. A leszakadó tömegekhez képest sem. Rengeteg a baj, és a tennivaló, amikkel naponta szembesülök. Ha ezt nem jelezném, asszisztálnék ahhoz a megtévesztő propagandához, hogy ma Magyarországon minden rendben van. Szerintem csak azért tűnök kirívóan keserűnek, mert viszonylag kevesen mutatják fel a valós problémát. A többség inkább sikerorientált. Persze lehet, hogy ez a normális, és velem van a baj.

Soha nem gondolsz arra, hogy feladod?

Feladni? Még nem. Nem tudom, meddig lesz erőm ismételten újrakezdeni, mert gyakran újra kell kezdeni a családokkal, a településekkel, az intézményekkel.. Sok kudarc ért már, amitől más már talán feladta volna. Aztán mindig túllendülök a dolgon. Egyrészt azért mert megpróbálom megfejteni a miérteket, amelyek egy-egy kudarc mögött vannak, hiszen akkor sok mindenre választ is kaphatok. Másrészt pedig azért, mert közben tanulom én is ezt az egészet, A legnehezebben azt viselem, ha az állam rendszerébe nem tudom magunkat, a munkánkat, a tapasztalatainkat beilleszteni. Ha azt érzem, hogy a rendszernek nem kellünk. Mert mindig az államon belül akartam állami feladatot megoldani, civilként is a része lenni a rendszernek, egy olyan rendszernek, amiben mindenki hozzáteszi a tudását az egészhez, ami ettől egyre jobban működik. A legnehezebb az egészben az állandó meggyőzés, bizonygatás a családok szintjén, az intézményrendszer szintjén és a döntéshozók szintjén is.

Ha fel kellene idézned a munkáddal kapcsolatos jó élményeket, melyik lenne az a három dolog, ami igazi nagy örömet okozott neked?

Azért az én munkám tele van ám örömökkel is, nehéz is választanom közülük. Apró örömök ezek, de ebből merítünk erőt a kollégáimmal együtt. Talán, most legutóbb, mikor egy mélyszegénységben élő cigányfiúcskánk kijuthatott Portugáliába egy nemzetközi versenyre. Olyan gyerek, aki sosem álmodozhatott volna repülőútról, külföldről. Vagy talán, amikor az egyik SNI tanítványom sikeres KRESZ vizsgát tett. Vagy, amit gyakran megélek, mikor egy-egy riport, film kapcsán beszélnek a gyerekeim egy idegen riporternek arról, mit jelent számukra a rajz, vagy mit gondolnak a jövőről. És ezt csak a felvételen látom, hallom, ott szembesülök azzal, hogy amit akarok, azt ők pontosan értik anélkül, hogy ezeket a mondatokat „direktben” valaha megfogalmaznánk.

Most eszembe jut, mikor egy tíz éves kis tanítványomtól, akit azóta egy tragédiában elvesztettünk, azt kérdezte egy újságíró: És mi akarsz majd lenni, ha nagy leszel? – Hát mi akarnék? Nórika néni...

Azt hiszem, a szeretet az, ami a legtöbb örömöt adja. Az odafordulás, a természetes pozitív emberi gesztusok, a bizalom megnyilvánulásai. Gyerektől és felnőttől, cigánytól és nem cigánytól, szegénytől és gazdagtól egyaránt.

Szekszárdi Júlia

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.03.24.
Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktat...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.24.
Nem értjük, miért nem érti Palkovics László a statisztikákat
2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban a gyenge ...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.24.
Bréking: Hozzáértőt engedtek az oktatás közelébe!
Interjút adott az Indexnek Csépe Valéria pszichológus, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. Ahhoz képest, hogy az elmúlt hét évben milyen minőségű „szakemberek...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.03.24.
Fütyis színező: megszólal a szexedukátor
Dúl a kommentháború a fütyis színező miatt, ezerfelé kanyarodott a vita. Vannak, akik szerint felháborító a kis füzet, mások szerint pedig a legtöbb ember egyszerűen csak prűd - a szakember...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.03.23.
Új informatikai kerettantervet készített az IVSZ
Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak –...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2017.03.23.
Kulcscsomóval dobott fejbe egy gyereket a hittanórán a babócsai plébános
Rendetlenkedtek a gyerekek a babócsai iskolában hittanórán, a plébános pedig úgy akarta fegyelmezni őket, hogy egy kulcscsomót dobott közéjük. Nem azt a gyereket találta el, akinek szánta...
(Forrás: Sonline)
--
2017.03.23.
Jobban kéne szabályozni az iskolai fegyelmezést
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvet...
(Forrás: Eduline)
--
2017.03.23.
Hatszázmillió gyermeket fenyegethet vízhiány
A világon 2040-re minden negyedik gyerek – nagyjából 600 millió kiskorú – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások „rendkívül szűkösek” – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2017.03.23.
Borzasztó helyzetben az iskoláskorú afgán gyerekek
Az afgán gyermekek csaknem egyharmada nem jár iskolába, és sokukat munkára fogják, fiatalságuk ellenére besorozzák katonának vagy korai házasságokba kényszerítik - hívta fel a figyelmet...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  Géza

Tisztelt Osztályfőnök!
Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valamilyen jogszabály, törvény stb., amely meghatározza, hogy kinek kell szerkesztenie, karbantartania az iskolája honlapját?
Ezt a tevékenységet (informatika) tanárnak, vagy a rendszergazdának kell végeznie?
Ha valamelyik kolléga kapja ezt a feladatot, órakedvezmény jár-e érte? Vagy szakköri feladatként kell számolni? Heti hány órában határozható meg ez a tevékenység?
Válaszukat előre is köszönöm:
Géza

--
  OFOE

Kedves Annapanna, helyesek az információid. Ugyanis a 326/2013 (VIII. 30) Korm. rendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és csak akkor lehet a többi szünetben, ha ez a nyári szünetben nem lehetséges. Hogy mikor van a nyári szünet, azt a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300326.kor 30. paragrafus (4) bek. Két dolgot lehet tenni: perelni vagy megmondani az igazgatónak, hogy az Mt. 122. par. (2) bek alapján 7 munkanapra a szabadságot szogalmi időben egyszerre veszi ki a tantestület, és akkor ezt a helyzetet oldja meg :)https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

--
  annapanna

Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)

"A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni."

Javaslatomra, miszerint növelhetnénk a nyári szünet hosszát, így reagált az igazgató: " A nyári szünetet én határozom meg!"

Tanácsot, véleményt szeretnék kérni! Köszönöm!
annapanna

--
  OFOE

Feltételezhetően gyakornoki státuszba kerül, ha nincs más végzettsége.

--
  mamika

Az a kérdésem, hogy milyen besorolásba kerül az, aki alap anglisztika szakon végzett, vállalja az angol tanári képzést és angol tanárnak veszik fel pedagógushiány miatt?

--
  OFOE

Kedves Ildikó! Javasoljuk, hogy kérdésével keresse fel az Oktatási Hivatalt ezen a címen.

--
  Dani Erika

1991-ben szereztem óvónő és gyermekfelügyelő szakképesítést Székesfehérváron. Ezzel a végzettséggel milyen munkakört tölthetek be óvodai csoportban? Köszönöm válaszát!

--
  Ildikó

Azt szeretném megtudni, hogy törvényes-e az a gyakorlat, hogy egy középiskolai gyakornoknak kötelezően heti 24 órája van az előírt 20 óra helyett. A plusz 4 órát nem fizetik ki, ezen felül rendszeres helyettesítést is ellát. Az oklevele alapján felső tagozatos diákokat taníthat, ennek ellenére helyettesítésre elsőtől kilencedik évfolyamra is beosztják. Mi a gyakorlat, elvárható-e egy gyakornoktól a beleegyezése nélkül az ingyenes túlmunka és az alsó tagozatban való helyettesítés?

--
  Szekszárdi Júlia

„Kedves” Luda!
A kérdéseire többször is kapott választ, kétszer tőlem, egyszer Peer Krisztinától.
De Ön nem választ akar, hanem lehetőséget a mocskolódásra. Vajon miért teszi ezt?
Három lehetséges okot találtam erre:
1. Komoly paranoiája van (ez esetben sürgősen pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellene fordulnia).
2. Politikai indítékkal uszították ránk (szó esett holmi kockásinges bűnözőkről is, akiknek mi segítünk megúszni a gyermekbántalmazást).
3. Ön zsigerből gonosz és aljas. (Ebben az esetben pedig menjen a pokolba!)
Ezen túl szó nélkül töröljük a beírásait, esetleg egy bocsánatkérést még hajlandók vagyunk elfogadni.
Rágalmazásért és a jó hírnév megsértéséért akár fel is jelenthetnénk, de erre nem ad lehetőséget, hiszen névtelenül fortyog.
Több időt és energiát sem én sem a kollégáim nem vagyunk hajlandók erre az ügyre fordítani.

--
  töritanár

Az persze egy ilyen országban a jelen körülmények között természetesen fel sem merül, hogy Luda és Péter ugyanaz a személy...

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Á. Izabella:] Kedves Károly, Nagyon tetszett a videó és az ötletek is. Sajnos nem találtam meg sehol sem a feladatgyűjteményt. Esetleg ha lehetséges, akkor nekem is elküldené? Előre is köszönöm.
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zsuzsa, szívesen elküldöm privát üzenetben, ha email címed megírod nekem, így a legegyszerűbb. Igazából nekem is keresgélnem kellene, hogy hova került, mert TÁMOP pályázatba lett "leadva", én meg elengedtem, megváltam tőle, hiszen egyetlen kiadónak sem kellett...
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[OFOE:] Jogos az észrevétel. A végéről lemaradt a szerző neve: Gyarmathy Éva írja ezt a sorozatot, a főoldalon fenn is volt, meg itt is látható a portréja, de valóban mulasztás volt a részünkről, hogy az írás végéről hiányzik a név. Azóta már a 27. résznél tartunk, és remélem, […]
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[paligreg:] Ki a szerző?
PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is »

--

[H. Zsuzsa:] Kedves Károly! Nagyon köszönöm a videót és a könyvtippet is, várólistára tettem, hamarosan sort is kerítek rá. :-) Érdekelne a szabadtanulásos feladatgyűjtemény is, ami a videóban szerepelt, mint elérhető jógyakorlat. Próbáltam megkeresni a hálón, de nem találtam. :-( […]
Nem lehet abbahagyni - 2. Mindannyian mások vagyunk »

--

[Leiner Károly:] Én is sajnálom Anna, mert az általad leírt eset valóban "csak" a pedagóguson múlik: van addig több mint félév. Fel lehet készülni, elő lehet készíteni a kislány fogadását. Ennek ellenére megértem én is, hiszen nem ismeri ezt a területet, nincs felkészítve rá, tart […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Anna:] 'Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló feladatokat. Erre a kérdésre mindenkinek válaszolnia kell!' Ezt a kérdést csütörtökön feltettem egy olyan tanítónak, akinek a 4. […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Minden szava fontos és igaz. De kiemelnék egy gondolatot, ami az alfa és az omega, és amire mondhatni törvény van, hogy ne lehessen betartani: "Minden esetben egyeztetnék a pedagógusokkal, s megkérdezném őket, hogy tudják-e vállalni az integrációs folyamatból rájuk háruló […]
Sikeres integráció - javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából 2. »

--

[Tokaji Ildikó:] Személyes tapasztalatom, hogy az iskolák a "különórákban" versenyeznek egymással - különböző tagozatokat hirdetnek. Ráadásul ezek plusz órákat jelentenek kötelezően minden azonos osztályba járó tanuló számára a minimálisan előírt kötelező óraszám felett, ami […]
Neked mindegy? Nekem nem! »

--

[fruzset:] Kedves Hozzászólók! Régebben is voltak magatartászavaros gyerekek, kevesebb IQ-val rendelkezők, stb...25 évvel ezelőtt kisegítő osztályokként működtek, részben integráltan, zökkenőmentesen a többi osztály mellett, egy intézményen belül 10-12 fős gyereklétszámmal. Az […]
Válasz Pribránszki Mariannának az "INTEGRÁCIÓ! Minek és főleg kinek az árán?" c. írására »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek