OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. augusztus 23.
» Hozzászólások (0)

33. esélyegyenlőségi napló

Pályázatok, beavatkozási pontok

Beszélgettem valakivel erről. Olyan emberrel, akinek nálam nagyobb rálátása van az uniós pályázatokra. Ó,- mondja - te rosszul gondolod. Itt a cél az, hogy a pénzeket lehívjuk. Hogy ne maradjon bent. A társadalmi hasznosulás most másodlagos. (L. Ritók Nóra)

 

Visszaadtam egy elnyert pályázatot. Nem írtam alá a szerződést. Még nem tettem ilyet. De most nem láttam értelmét. Persze még mindig abban próbálok hinni, hogy a dolgok összefüggenek, és valaki, valahol biztosan valamiféle logika mentén próbálja rendezni a szálakat. Bár az az igazság, egyre kevésbé hiszek ebben.

A pályázat története jóval hamarabb indult, még az előző kormány idején gyűjtögettek, és minősítettek központilag un. "jó gyakorlatokat" , aminek a pedagógiai innovációk feltérképezése, elterjesztése, az iskolák közötti egyfajta tudásmegosztás volt a célja, egy „szolgáltatói kosár” létrehozása. Igaz, akkor még a közoktatás szolgáltatásként értelmeztetett, ma már nem annak tekintik a döntéshozók. Aztán pályázatokat írtak ki arra, hogy un. referenciaintézmények váljanak azokból az iskolákból, akik ezeket a jó gyakorlatokat kifejlesztették, és képzéseken felkészítsék őket arra, hogy tudásukat képesek legyenek tantestületi szinten is továbbadni.

Nos, mi is pályáztunk, hiszen négy minősített jó gyakorlatunk volt, és tömegével fogadtuk azokat az iskolákat, akik szerették volna átvenni ezeket. Aztán persze csúszott az egész, és közben egyértelmű üzenetet kaptunk a közoktatási megállapodásra beadott pályázatunk elutasításával, hogy az az innováció, az a jó gyakorlat, amit mi kidolgoztunk, és alkalmazunk, nem jelentős, nem fontos, nem támogatandó. Mivel maga az iskolafenntartás is veszélybe került, és csupán egy fantasztikus civil összefogásnak köszönhetem, hogy a következő tanévben működhetünk, nem láttam értelmét, hogy aláírjam a szerződést, és belefogjunk egy felkészítésbe, arról, ami nem kell, ott, ahol a rendszernek nemcsak ez a tudás, de lassan az iskolánk sem kell.

Mert eddig íve volt a dolognak, volt értelme felzárkóztatásban gondolkodni, alternatív módszerekben, gyermekközpontú oktatásban, a művészeti képzés sem a fenntartó függvényeként értékelődött, hát hittem, lépésre - lépésre haladhatunk, hiszen a beavatkozási pontokat egyformán látjuk a döntéshozókkal. De ma más hangsúlyokkal, másképp rendeződnek a dolgok. A megindult folyamatok pedig értelmüket vesztették.

Persze nemcsak az oktatásban érzékelek furcsaságokat. Írtam már a kosárfonásról, ami szerintem statisztikailag is a legtöbbször támogatott roma felzárkóztatási program, érzésem szerint a legkevesebb hasznosulással. És továbbra is nehezen értem a súlypontozást, mert a sportlehetőségek bővítéséhez képest túl nagy szegénységet érzékelek, és nem tudom nem fontosabbnak gondolni a megélhetést, mint a versenysportot. Tudom, persze, az is kell, semmi bajom vele, ….de majd azután, ha lesz mindenkinek lehetősége elérni. Ezt, és az élet alapfeltételeit is.

Mostanában több helyre is hívtak, esélyteremtő pályázatok keretében, hogy beszéljek arról, mi, hogyan próbálkozunk. Milyen lehetőségeket próbálunk teremteni a mélyszegénységében élőknek, hogy elmozdulhassanak a mélypontról? A hallgatóság többnyire közmunkaprogramban foglalkoztatott képzelten emberekből áll, akik a teljes elszegényedés szélén, a létminimum alatt kapaszkodnak azokba a múló lehetőségekbe, amiket a pályázatok felvillantanak. A pályázatok pedig arra készítik fel őket, hogy hogyan legyenek vállalkozók. Mert most erre lehetett pályázni. Vállalkozási ismereteket adnak azoknak, akik zömében maximum nyolc osztállyal rendelkeznek, akik a köztartozások felhalmozódása miatt már teljesen eladósodtak, akik nem tudják már a megélhetésüket sem biztosítani.

Hogy mi annak a reális esélye, hogy bármelyikük szert tegyen olyan tudásra, amivel céget alapíthatna, és persze az ehhez szükséges tőkére is, arra nincs válasz. De nem is ez a cél. Vagyis, ez csakis irreális cél lehet. Más fontosságok szervezik a dolgokat.

Beszélgettem valakivel erről. Olyan emberrel, akinek nálam nagyobb rálátása van az uniós pályázatokra. Ó,- mondja - te rosszul gondolod. Itt a cél az, hogy a pénzeket lehívjuk. Hogy ne maradjon bent. A társadalmi hasznosulás most másodlagos.

Nem értem. Hiszen így a pályázatíró cégek járnak legjobban, akik ebben az álságos célrendszerben megírják úgy, hogy az elnyerhető, lehívható és elszámolható legyen. Jó, jól járnak még azok is, akik dolgoznak benne, a menedzsment. De a beavatkozási pontok? A célcsoport? Az ő életükben ad e bármi változást egy - egy sokmilliós pályázat? Vagy csak én dolgozom olyan területen, ahol ezt tapasztalom? Máshol összhangban vannak a beavatkozási pontok, a célok, és a lehetőségek?

És attól félek, a következő etapban majd továbblépünk. Hiszen jelentős összegekkel támogatta az unió ebben a szakaszban pl. a közoktatás modernizációját, aztán a vállalkozóvá válást, esélyt adott, nem is keveset, nem beszélve a romák felzárkóztatásáról, mehetünk hát tovább, a következő lépcsőfokra, amelyeknek ezekre kellene épülnie. De az alap, az hiányozni fog. Mert nem azt erősítette meg, amire ott kitalálták.

Mert a társadalmi hasznosulás mértéke a kiírt és lezajló pályázatokban nem tudom, elég lesz e ahhoz, hogy megtartsa a papíron megtervezett következő szintet.

L. Ritók Nóra

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek