OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 30.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés- Továbbképzés

1. Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
(Pedagógus- továbbképzés, Szociális- továbbképzés)

A) „Továbbképzési tevékenység”- „Felnőttképzési tevékenység”- fogalmak értelmezése

Az első tisztázandó dolog, hogy felnőtteknek szóló „továbbképzés”, mint gyűjtő- fogalom, teljességében tekinthető-e „felnőttképzési tevékenységnek”, vagy nem? „Felnőttképzési tevékenységnek” tekinthető-e egy konferencia, műhely-foglalkozás, bemutató óra, ankét, fórum, stb.? Vagy ezek „felnőttképzési tevékenységen” kívüli, felnőtteknek szóló különböző „továbbképzési formák”? Az ún. Felnőttképzési törvény alapján felnőttképzési tevékenységnek nevezzük: a) saját képzési program alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzést, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

A Felnőttképzési törvényre épülően egy sor jogszabály határozza meg a „felnőttképzési tevékenység” folytatásának kötelező egyéb kereteit. („A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a felnőttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait,…”- Felnőttképzési törvény)

Az iskolarendszeren kívüli, felnőtteknek szóló továbbképzések egy jelentős része nem rendelkezik saját képzési programmal, nem tartozik hozzá előzetes tudásmérés, sem képzési tanácsadás. Felnőttképzési szerződést nem kötnek a résztvevőkkel, nincs jogszabály által előírt, kötelezően vezetendő dokumentáció. S nem kell különböző kötelező nyilvántartásokba sem bejelenteni (pl. Munkaügyi Központ).

Kijelenthetjük, hogy a „továbbképzési tevékenység” tágabb fogalom, mint a „felnőttképzési tevékenység”: vannak olyan – iskolarendszeren kívüli- továbbképzési formák, amelyek besorolhatóak a „felnőttképzési tevékenység” körébe, s vannak, amelyek nem. A Felnőttképzési törvény pontosan definiálja a felnőttképzési tevékenység fogalmát, ezért minden olyan felnőtteknek szóló továbbképzési tevékenység, amely nem felel meg ennek a definíciónak, „nem felnőttképzési tevékenység”, mégha felnőttek képzésével is foglalkozik.

B) Pedagógus- Szociális terület továbbképzési rendszere, akkreditáció (minősítés-hitelesítés)

A különböző ágazati jogszabályok másképp rendelkeznek a „továbbképzési formák” munkavállalói kötelező továbbképzés teljesítésébe történő beszámíthatóságáról.

1. A pedagógus- továbbképzésről szóló kormányrendelet (277/1997./XII.22./)

A pedagógus- továbbképzésről szóló kormányrendelet a „továbbképzés” fogalmát az alábbi módon határozza meg: „A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is.”

A pedagógus- továbbképzési rendszerben hétévenként kell 120 órát teljesítenie a pedagógusoknak. Ez a 120 óra teljesíthető „felnőttképzési tevékenységben”, és „azon kívüli továbbképzési tevékenységben” való részvétel együttesével, melyet a rendelet 5 §-a szabályoz.

1.1.Akkreditálás („minősítés-hitelesítés”)

A pedagógus- továbbképzési programok minősítésének („akkreditálásának”) követelmény-rendszerét a kormányrendelet pontosan meghatározza:

- tartalmilag, formailag miből álljon, 30 óránál nem lehet kevesebb, stb.

A minősített- „akkreditált”- pedagógus- továbbképzési programok közé nem tartozik pl. tanácskozás, tanulmányút, stb. Egyrészt azért lenne nehéz ilyen típusú tevékenységeket akkreditáltatni, mert a rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen adattartalommal lehet benyújtani akkreditációs anyagot (alapítási engedélyt), mely adattartalom a tanfolyami jellegű pedagógus- továbbképzési programokra vonatkozik. Másrészt pedig – véleményem szerint- értelme sincs az ilyen típusú tevékenységek akkreditálásának.

Ebben a rendszerben jelenleg bárki akkreditáltathat pedagógus- továbbképzési programot, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak. Az akkreditáció 5 évre szól. Továbbképzés-szervezési jogot az akkreditáció (alapítási engedély- határozat) alapján a „Továbbképzési jegyzékre” történő adatszolgáltatással lehet szerezni, mely az alapítási engedély lejártáig érvényes (vagyis 5 évig)

2. A „személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről” szóló rendelet (9/2000. /VIII. 4./ SZCSM rendelet)

A rendelet a „továbbképzés”- fogalmat nem, csak a „minősített szakmai továbbképzést” definiálja, amely az alábbi:

„a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket legalább 30 órában feldolgozó, számonkéréssel végződő képzés, amelyen való részvétellel legalább 30, legfeljebb 50 továbbképzési pont szerezhető;

b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás: a szakmai önismeretet, készséget, képességet fejlesztő legalább 25 órából álló csoportmunkát – ideértve az esetmegbeszélő és szupervíziós csoportot is – feltételező foglalkozás, amelyen való részvétellel legalább 25, legfeljebb 35 továbbképzési pont szerezhető;

c) szakmai tanácskozás: a szociálpolitika, a gyermekvédelem vagy a gyermekjóléti, illetőleg a szociális gondoskodás témakörében szervezett legalább öt előadásból álló rendezvény, amelyen való részvétellel legalább 5, legfeljebb 10 továbbképzési pont szerezhető;

d) külföldi vagy hazai tanulmányút: egy adott szakmai téma tanulmányozására, gyakorlati tapasztalatok elsajátítására szervezett legalább háromnapos tapasztalatcsere, amelyen való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető;

e) szakmai műhely: egy év alatt legalább hat fórumot (találkozást) tartó, alkalmanként egy-egy szakmai témát napirendre tűző rendezvénysorozat, amelyen négy vagy több alkalommal való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető.”

E továbbképzési rendszerben ötévenként kell 80 pontot teljesíteni a felsőfokú végzettségűeknek. Azt, hogy melyik továbbképzési tevékenység hány pontot ér, a minősítési eljárás során határozzák meg.

A rendelet azt is kimondja, hogy, „ ha a továbbképzésre kötelezett más jogszabály alapján is köteles továbbképzésben részt venni, és ezen kötelezettségének eleget tett, csak a pontok felét kell megszereznie.

2.1.Akkreditálás („minősítés- hitelesítés”)

A „szociális területen” dolgozók a továbbképzési kötelezettségüket csak minősített továbbképzésen való részvétellel teljesíthetik, mely minősítésnek alapszabályait a rendelet határozza meg. Ez alapján minősíthető (akkreditáltatható) a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás, a szakmai tanácskozás, a külföldi vagy hazai tanulmányút, s a szakmai műhely is.

Az akkreditáció (minősítés) a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, s a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás esetében 3 évre szól, a többi esetében egyszeri alkalomra.

A továbbképzés- szervezési jogának megszerzése eléggé körülményes:

Az érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, s a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás akkor indítható, ha a továbbképzést szervező a tárgyévet megelőző év október 15-ig bejelenti az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság részére.

A Bizottság továbbképzési programok listáját minden év január 31-ig a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A továbbképzés ez alapján szervezhető az adott év december 31. napjáig.

3. Összehasonlítás

A pedagógus- továbbképzési és a személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítése (akkreditációja) különbözik egymástól. Ez komoly problémákat jelenthet pl. a szociális ágazatban dolgozó pedagógusok továbbképzési kötelezettségének értelmezésében.

Minősítés (Akkreditáció)
Pedagógus- továbbképzés

(277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet)
Személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzés

(9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet)
továbbképzési program (tanfolyam) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam

szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás

szakmai tanácskozás

külföldi vagy hazai tanulmányút

szakmai műhely

A személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítési eljárása (akkreditációja) abban is különbözik a pedagógus- továbbképzési rendszertől, hogy „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamot” („szakmai tanfolyamot”) nem enged a felnőttképzési törvény- s ahhoz tartozó jogszabályoknak való megfelelés- alapján mindenkinek minősíttetni ebben a rendszerben. A 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet 4§ (1) bekezdése kimondja, hogy

„Szakmai tanfolyam szervezésére csak

a) államilag elismert szociális vagy gyermekvédelmi képzést folytató képzőhely – feltéve, hogy a legutolsó képzést a továbbképzési program benyújtását megelőző három éven belül fejezték be –, továbbá

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III., illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kijelölt módszertani feladatokat ellátó szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézmény jogosult, feltéve, ha a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel.”

A jogszabály elvileg még lehetővé tenné, hogy más is minősíthessen „szakmai tanfolyamot” ebben a rendszerben, hiszen az idézett szöveg a”szakmai tanfolyam” szervezésére, s nem minősítésére vonatkozik. A rendelet külön kezeli az ún. „minősítési”, s a „szervezési” jog tárgyalását.

A jogszabály önmagában nem rendelkezik az ún. minősítési (alapítási?) jog szűkítéséről, csak a szervezési jog szűkítéséről: ugyanis a 4§ (1) bekezdése csak szervezésről szól, s nem minősítésről. A 4§ (2) bekezdése, ami viszont a minősítésről szól, nem tesz említést szűkítésről, s maga a jogszabály nem tárgyalja e szempontból a „szervezés” és a „minősítés” kapcsolatát. Az ún. minősítési jogot a minősítési Adatlap szűkíti le, mely nem a rendelet része, hanem minden évben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közleményben jelentet meg, melyben hivatkozik a rendeletre (amely rendelet azonban nem mondja ki ezt a szűkítést a minősítési jogra, csak a szervezési jogra).

Ha valaki a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok továbbképzése céljából az Oktatási Hivatal eljárásának keretében pedagógus- továbbképzési programot akkreditáltat („továbbképzés céljából szervezett tanfolyamot”-„szakmai tanfolyamot”), de szervezetileg nem felel meg a 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet 4§ (1) bekezdésének, akkor ezt az akkreditált programot nem minősíttetheti a „személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok” minősítési eljárásában „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamként”-„szakmai tanfolyamként”. Esetleg „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásként”, ha szeretné, hogy a képzésen résztvevő gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok e képzés teljesítését valamennyi „pontszámként” beszámíttathassák. (Még akkor is, ha az nem kimondottan „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás”. Persze az maga nyitott, nehezen megválaszolható kérdés, hogy mit, s mikor tekintünk „személyiségfejlesztő foglalkozásnak”?)

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.22.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárró...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.22.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a ­klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezető...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.22.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztá...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhet...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek