OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 17.
» Hozzászólások (0)

Digitális_de_generáció

(tanulmánykötet)

Kötetünk címét Gyarmathy Évától kölcsönöztük, akitől megtudhatjuk, hogy a legfiatalabb generációt születése óta körülvevő digitális világ nem csupán viselkedésüket befolyásolja, hanem átalakítja az agyműködésüket is. És nemcsak az övékét, hanem valamennyiünkét.

Természetesen nem mindegy, hogy melyik életkorban és milyen intenzitással éri el az embert a digitális környezet hatása, ráadásul a közvetlen kulturális környezet minősége is jócskán beleszól abba, hogy miként érvényesül ez a befolyás. Folyamatok gyorsulnak fel, megdönthetetlennek tűnő tabuk semmisülnek meg a szemünk előtt, értékek, értékrend-töredékek áttekinthetetlen sokasága kavarog körülöttünk, s a felnőtt nemzedéknek ebben az összekuszálódott környezetben kellene továbbadnia a stafétabotot a fiataloknak. Legalábbis ezt kívánná tőle az évezredes hagyomány.

A probléma általában foglalkoztatja a pedagógusokat, hiszen a nevelési problémák jelentős részét – indokoltan vagy indokolatlanul – az infokommunikációs forradalom számlájára írják. A téma iránti érdeklődést igazolja a közelmúltban szervezett Digitális Nemzedék és a Digitális Pedagógus című konferencia sikere.

Jelen kötet a Digitális Nemzedék konferencia előadásainak anyagán kívül azokat az írásokat tartalmazza, amelyek többsége a két rendezvény között eltelt időszakban jelent meg, és e témakör elméletével és gyakorlatával foglalkozik.

A 13 szerző írásait tartalmazó gyűjtemény négy tematikus egységre tagolódik. Az elsőben (Életkorok, nemzedékek) általában tekintjük át a generációváltások problémáját. A másodikban (Kik ezek a gyerekek?) arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan élnek, hogyan tanulnak a mai gyerekek és fiatalok, miben mások, mint az előző nemzedékek képviselői. A harmadikban a tanárok és diákok közötti kapcsolat átalakulásával foglalkozunk (Változó kapcsolatok), a negyedikben pedig a digitális világban megvalósult jó gyakorlatokra hozunk példákat (Sikeres projektek).

Ízelítőül idézek néhány gondolatot a kötet gazdag tartalmából:

„Korunkban a felnőtté válás menete egyre bizonytalanabbá válik. A biológiai és társadalmi akceleráció hatására a hagyományos életút-modellek felbomlanak, és az állandó változásban élő társadalmakban folytatódik az időskori tapasztalatok leértékelődése, a fiatalok tudásának, készségeinek felértékelődése. A meghosszabbodott ifjúkorról való gondolkodás jól rímel azokra a gyermekkor-kutatásokra, amelyek a gyermek- és felnőtt-lét korábban egyértelműnek tűnő elkülönítését megkérdőjelezik, cáfolják, azaz a gyermeket nem a felnőttség egyébként is eltűnőben lévő normáiból kiindulva határozzák meg. (…) A digitális generációk színre lépését sokán nem a szokványos nemzedéki váltással magyarázzák. Úgy tartják, az info-kommunikációs technológia, a hálózat alapú kommunikáció, a mobilkommunikáció olyan minőségi változások lehetőségét hordozza, amelyek példa nélküliek az emberiség történetében, és épp ezért a történelem tanulmányozásából fakadó analógiák már nem használhatók.” (Szabolcs Éva)

 „A jelenség berobbant a mindennapjainkba, része lett az életünknek, úgy, hogy a fiatalabb generáció már használja azt a technikát, amit az idősebb generáció kisebbsége létrehozott, a többsége pedig még csupán kóstolgat. Nem volt tehát idő és lehetőség arra, hogy a megelőző generáció minden tagja felkészüljön a tudás átadására. (…) A legnépszerűbbnek mondott általános közösségi oldalt és a legismertebb médiamegosztó oldalt a kollégák jó része negatív aspektusban emlegeti a tanári szobában, sok esetben ördögtől megszállott dolognak látják, jobb esetben az iskola számára kényelmetlen és veszélyes helynek tartják, ugyanakkor a legtöbbjük nem ismeri, nem látja át az említett oldalak használatát.” (Bedő Ferenc)

„Összességében azt mondhatjuk, hogy a digitális eszközök használói között is legalább olyan mély szakadékok húzódnak, mint a használók és nem használók között. (…) Sok reprezentatív és mindenféle szempontból valid kutatás létezik, melyek mind felhívják a figyelmet a digitális szakadék létére. Ezek azután szépen rátelepedtek a meglévő egyenlőtlenségi törésekre, tovább mélyítve azokat.”(Szirbik Gabriella)

„A korosztályról szóló elméletek közkeletű vélekedése szerint nagyjából az 1980 után születettek egy többé-kevésbé homogén generációt alkotnak. Ezek a fiatalok 'már beleszülettek a digitális technológiák világába', 'digitális bevándorló' szüleikhez képest már egy másfajta világban élnek, mások az elvárásaik és a szokásaik a tanulásban, a munka világában és a szabadidő eltöltésében. De vajon részese-e minden fiatal ennek a kultúrának? (…) Kik azok, akiknek az életében az internet egyáltalán nem játszik szerepet, vagy kik azok, akik felhasználói tudásukban, szokásaikban lényegében megrekedtek egy olyan 'belépő' szinten, amely távol áll az internetező fiataloknak a közbeszédben, illetve a médiában elterjedt sztereotip figurájától? (…) A gazdasági-társadalmi hierarchiában elfoglalt hátrányos helyzet egyértelműen együtt jár a digitális technológiákhoz való hozzáférés hiányával. Vagyis az egyenlőtlenségek ebben az esetben egyértelműen egymásra épülnek. A fiatalok marginalizált csoportjai a digitális kultúrának is a margójára kerültek.” (Ságvári Bence)

„Sokan csodálják a mai gyerekeket. A digitális generációk könnyedén kezelnek nagy ingertömegeket, gyorsabban tudnak dönteni, hamar kiismerik a különböző helyzetekben magukat, és szimultán képesek több tevékenységet folytatni. Sokan azonban vészharangokat kongatnak. Az információs technológia elterjedésével egyre többen kifejezik aggodalmukat a következő generációval kapcsolatban. (…) A kultúra jelentős változása jelentős változásokat okoz az emberi idegrendszer működésében, és így a gondolkodásmód átalakul. Eddig azonban nem okozott lényeges változást az oktatás módszereiben a kultúraváltozás. Vajon ki van kulturális lemaradásban?” (Gyarmathy Éva)

„Arról, hogy mennyit olvasnak a fiatalok, meglehetősen pontos képet festenek azok a kutatások, amelyeket olvasásszociológusok a hatvanas évektől kezdve rendszeresen végeznek hazánkban. (…) Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogyan olvasnak az újabb generációk, milyen olvasási és szövegértési stratégiák alakulnak ki, hogyan alakul a szövegek befogadása, milyen módon formálódnak azok a gondolkodási, ismeretszerzési és tájékozódásbeli szokások és technikák, amelyek az olvasásra hatnak. Nyilván ezekről azért is tudunk kevesebbet, mert míg a fenti szociológiai adatok pontosan mérhetőek, addig ezekről sokkal kevésbé állnak rendelkezésünkre egzakt, biztos információk és mérések. Ugyanakkor azonban nem kevésbé fontosak, mint az előbbiek, sőt, megkockáztatom: időnként még fontosabbak is, mivel sok mérhető jelenséget magyaráznak.” (Fenyő D. György)

„A tanárnak nem feladata helyrehozni mindent, amit a családi nevelés kihagyott vagy félrevitt. De az érzelmi és erkölcsi nevelés az iskolákban is meg kell, hogy valósuljon. Akkor is, ha a gyerekek néha olyan ellenszenvesek tudnak lenni, mint egy-egy „nemszeretem” felnőtt. Ha képes egy felnőtt meglátni az ádáz kamaszban a gyereket, aki érzelmileg magárahagyott, sérült vagy szorongó, akkor tud áthatolni azon a falon, ami csak látszólag vastag. Ehhez kétségtelenül valamelyest kiegyensúlyozott felnőttnek kell lenni, aki humorral vagy komolysággal, de hitelesen képviseli a tudást. Nagyon nehéz ez a feladat, mert minden felnőttben ott él saját tanulói emlékezete is, ahogyan ő végezte a tanulmányait és amilyen módon viselkedett az iskolában a tanáraival. Ez az emléknyom sokszor indulatokat képezhet akkor, ha már a katedrán állva egy tanár azt érzi, semmi olyan segítség nem áll rendelkezésére, ami hagyományosan megvolt.” (Tari Annamária)

„E gyerekek közül sokan már most első-második osztályosok, és az elkövetkező években egyre nagyobb számban fognak megjelenni az oktatási rendszerben. Sok kisiskolás számára már most ismertek az informatikaórán tanultak, és elavultnak tűnnek az iskolai információátadási minták. Zavarja őket az átadott 'statikus' tananyag, elszoktak attól, hogy csak és kizárólag befogadók legyenek, hogy 'magoljanak', nem szívesen mondanak le az aktív közreműködésről és a megszokott azonnali kommunikációról. Az oktatási rendszer pedig, a zenekiadókhoz hasonlóan körömszakadtáig védelmezi kialakult bástyáit, hatalmi hierarchiáját egy olyan korosztállyal szemben, akik az interaktivitás, az aktivitás és a rugalmasság gerillaharcát vívják a nehéztüzérséggel felvonuló iskolarendszerrel szemben.” (Héder Klára)

„Szerintem a tanárok nem elsősorban az eszközöktől vagy a digitális világtól félnek, inkább attól, hogy a diákokkal egészen más viszonyt kell kialakítani, ha ezeket az eszközöket beengedik, esetleg maguk beviszik a tanításba. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy megfordulnak a szerepek, és a tanár lesz az, akinek tanulnia kell azoktól a gyerekektől, akik beleszülettek ebbe a világba. Ez komoly kihívás a mostani középgenerációknak - és a tantestületekben ők vannak többségben. (…) A többség ezért inkább megtartja a megszokott tíz-húsz lépés távolságot, és semmit nem enged be ebből az új világból, és ő sem lép be oda. Valószínűleg azért sem, mert nem tudja, hogy ezen a terepen hogyan kell viselkedni, hogy mit engedhet meg magának meg a diáknak, hogy a hol a határ. Az ismeretek hiánya pedig félelmet szül: sokan azért nincsenek jelen például a Facebookon, mert attól félnek, hogy a diákok majd ott beszólnak nekik.” (Csobánka Zsuzsa).

„A közösségi média használata is pontosan olyan határkérdéseket vet föl, mint az összes többi, tanárok és diákok által közösen használt tér használata. Ha valamiképp segíteni akarunk, akkor nem szabályokat kell adni, hanem azt támogatni, hogy eligazodjanak ennek a világnak a törvényszerűségei között, hogy a saját személyes kérdéseiket meg tudja fogalmazni, és ők maguk találják meg a válaszokat. Egyáltalán nem biztos, hogy pont a közösségi média használatával kapcsolatban vannak egyszerű igen-nem válaszok. (…) Minden szülői generációnak megvan a maga problémája a gyerekek generációjával. Ezzel nincs semmi baj, hiszen a változás természetes része az életünknek – viszont a mostani gyerekek egy olyan dimenzióban mások, mint az eddigiek, ami a szülők és pedagógusok többsége számára nemcsak, hogy láthatatlan, de megközelíthetetlen is, mivel már maguk a belépésre szolgáló eszközök is bevehetetlen erődítményt jelentenek.” (Földes Petra)

„Képzeljünk el egy olyan iskolát, ahol a szülők által kötelezően beszerzendő tornadressz és biológiaalbum mellé az iskola előírja a fényképezésre, hang- és mozgóképfelvételre, azok küldésére, megosztására alkalmas mobil eszközt is. Egyrészt vegyük észre, hogy egy tornacipő semmiképp sem olcsóbb, mint egy mobiltelefon, ami ezeket a funkciókat már tudja, és nehezebb kinőni. Indokolatlan lenne a szülők számára elviselhetetlen anyagi terhekről beszélni. Valamiért mégsem hallottam tömegesen ilyen iskoláról, nem olvasom az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat vagy tennivalókat a pedagógiai folyóiratokban. Vegyük észre, hogy a neveléstudomány jelenlegi tapasztalatai alapján a tiltás semmivel sem ésszerűbb, mint a kötelezővé tétel, és ezek egyike sem ésszerűbb a rendelkezés hiányánál.”(Hanczár Gergely)

A kötet szerzői, illetve az abban interjúalanyként szereplő szakemberek (alfabetikus sorrendben): Bedő Ferenc (közoktatási szakértő), Csobánka Zsuzsa (tanár), Domonkos Katalin (pedagógus), Fenyő D. György (tanár), Földes Petra (mentálhigiénikus), Gyarmathy Éva (pszichológus), Hanczár Gergely (pedagógus), Héder Klára (pszichológus), K. Nagy Emese (iskolaigazgató), Ságvári Bence (szociológus), Szabolcs Éva (egyetemi tanár), Szirbik Gabriella (tanár),Tari Annamária (klinikai szakpszichológus),Török Ildikó (tanár),Vargáné Kiss Erika (tanító)

A kötet szerkesztői: Szekszárdi Júlia, Lévai Dóra, Tóth Mózer Szilvia.

Kiadja az Underground Kiadó

230 oldal, 2400 Ft

Megrendelhető a kiadónál.

Magyarországon belül június utolsó napjáig ingyenesen postázzuk ezt a könyvet utalás esetén. Legkésőbb az utalás beérkezését követő munkanapon elsőbbségi küldeményként adjuk postára a csomagot. Számlaszámunk: 10300002-10526876-49020013 (Underground Kiadó és Terjesztő Kft.). Az utalás közleményében a szállítási cím legyen.

Ha bármi kérdésed van a megrendeléssel, például szeretnéd utánvétesen, vagy inkább személyesen, kérlek bátran keress minket a +36 30 387 7877 központi számunkon, vagy a megrendelem[kukac]undergroundkiado[pont]hu címen. Intézmények számára utólagos utalás is lehetséges! Kérjük keress minket ezzel kapcsolatban!

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.07.20.
Kínai iskolákban is használni fogják Polgár Judit módszerét
A Sakkpalotában résztvevő magyar gyerekek 40 százalékkal jobb eredményt értek el a tantárgyi kompetencia teszteken, s a jövőben az ázsiai országban az óvodás és iskoláskorú gyermekek...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A Miniszterelnökséghez kerül a közszolgálati egyetem irányítása
A hatályos szabályozás szerint az intézmény fenntartója a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint...
(Forrás: Eduline)
--
2018.07.20.
A kormány folytatja az oktatási reformokat. Interjú Bódis József oktatási államtitkárral
A túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia. Csak egy példa: Magyarorszá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.07.20.
Repülőjegyre gyűjt a Fazekas RoboTeam
Pontosan egy évvel ezelőtt nyerte meg a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csapata a FIRST Global Challenge nevű nemzetközi robotépítő verseny fődíját Washingtonban...
(Forrás: index)
--
2018.07.19.
Csapnivaló a rendszer… na és?!
A rendszert tehát bőven van miért kárhoztatnunk, hiszen ha az alapját képező váz jól kitalált, és a szakemberek bevonásával jött létre, akkor azt sokkal könnyebb élettel feltölteni,...
(Forrás: Hollin&Nuc)
--
2018.07.19.
Pogány elképzelés áll az alaptörvény módosítása mögött
Keresztény vezető szakirányú továbbképzés indul a Kaposvári Egyetemen, a képzés irányítója szerint egyre több vállalkozás alkalmazza működése során a Biblia tanait. A keresztény k...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.07.19.
Évekig cikizték a tanárai, mégis lediplomázott a diszlexiás fiú
Danit másodikos korában diagnosztizálták diszlexiával és diszgráfiával. Általános iskolában még sokat segítettek neki, a gimnáziumban viszont úgy érezte, sok tanár inkább csak megnehez...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.07.19.
Zenével és kilométerekkel a beteg gyerekekért
Gyerekkora óta magától értetődő volt, hogy az ember igyekszik segíteni másokon. „Ezt az erkölcsi meggyőződést kaptam útravalóul a tarisznyámba a szüleimtől, a szociális munkás édesap...
(Forrás: index)
--
2018.07.18.
Fürdővízzel a gyereket… Akadémiai alapkutatás, társadalmi haszon, politikai elhajlás és kormányzati kontroll
Láthattuk továbbá, hogy sem a teljesítményhiány, sem az alapkutatások haszontalansága, sem pedig az MTA kutatóinak „politikai-ideoló­giai” elhajlásának érvei nem valósak, illetve nem...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek