OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 1.
» Hozzászólások (0)

Kiabáld azt, hogy „mazsola”!

Konfliktuskezelés egy 7. osztályban

Az osztályközösség

Budapesten, Angyalföld egyik általános iskolájában tanítok 24 éve matematikát és fizikát, rendszeresen vagyok osztályfőnök is. Jelenleg egy 7. osztálynak vagyok főnöke.

Osztálylétszámunk 28 fő, ebből 12 lány. Az osztályban 17 olyan tanuló van, akik az 5. osztályt együtt kezdték. Már harmadikos koruktól figyelemmel kísérem őket, sokat hospitáltam alsós korukban náluk.

Minden tanév végén elmennek tanulók, és szeptember-október folyamán újak jönnek. Véleményem szerint ez a nagy mozgás nem feltétlenül tesz jót a közösségnek, nincs nyugalmi időszak, amelyet a serdülőkori bizonytalanság és a pozícióharc is nehezít. A tavalyi tanév végén 3 tanuló (3 fiú) távozott és 2 lány érkezett, az idei tanév elején pedig 4 fiú jött.

A konfliktus főbb szereplői

1. szereplő: Mola

Második tanévét tölti iskolánkban egy ázsiai-dél-európai nemzetiségű, nagyon szép lány, Mola. (A nevek nem valódiak.) Eleinte több lánnyal barátkozott, az elmúlt másfél év alatt 3 „nagy” barátnője volt, de mindegyikkel csak kizárólagos kapcsolatot tudott fenntartani. Kapcsolatait sokszor jellemzi a manipuláció. Szépsége elszigeteltté is teszi, és a fiúk rajongásával - amely sokszor erőszakos -, nem tud mit kezdeni. Többször előfordult, hogy sírva keresett meg, már megint ki piszkálta, és mondott neki csúnyákat a folyosói szünetekben. A tavalyi évben más osztályba járó, két évvel idősebb lányok találták meg céltáblának. Természete csendes, igyekvő, tanulmányi eredménye jó, magyarul jól tud. Igyekszik a közösségbe beilleszkedni, már az osztály néhány fiútagjával is baráti kapcsolatot tudott kialakítani. Jelenlegi barátnője Andi.

2. szereplő: Andi

Elsős kora óta jár ebbe az osztályba. Csendes, jól tanul, igyekvő. Kissé peremhelyzetben van, véleményét nem mindig meri megmondani. Édesanyja egyedül neveli a három gyereket (Andi a középső), mert édesapjuk Andi 4 éves korában, betegségben meghalt. Ez az élmény azóta is feldolgozatlan lehet, mert ha valamilyen konfliktusba került, szinte azonnal elkezdett sírni, elfordult, és nem lehetett vele kommunikálni. Ezzel is megakadályozta a konfliktus kezelését.

Konfliktushelyzetre „hisztérikusan” reagál. Ez kissé változott mára, mert a többieket arra kértem, hogy ilyen helyzetben várjuk ki, amíg újra tud beszélni, és néhány perc elteltével már képes és akar is kommunikálni. Legjobb barátnője Mola.

3. szereplő: Rila

Ő is elsős kora óta jár az osztályba. Nincs kizárólagos barátnője, de általában a közösségben meghatározó szerepe van. Hallgatnak a szavára, józan ítélőképesség, nyugalom jellemzi, sok munkát végez az osztálynak (szereplések előkészítése, iskolarádió, farsang, faliújság). Tanulmányi munkája jó, nagyon komolyan sportol: vízilabdázik. Legjobb barátnője is sporttársa: Vanda. Komoly „párkapcsolati” múlttal is rendelkezik, már egy éve ugyanazzal a fiúval jár (nem az iskolából), személyisége korosztályához képest érett.

A láthatatlan Vanda

Bár Vanda nem jár a mi iskolánkba, mégis szerepet kapott ebben a konfliktusban. Andi óvodai és kisgyerekkori legjobb barátnője Vanda volt, aki most Rila legjobb barátnője és edzéstársa.

A konfliktus kirobbanása

November közepén Mola sírva keresett meg, hogy néhány lány – köztük Rila is – a háta mögött kibeszélik, csúnya hazugságokat terjesztenek róla, és úgy néznek rá, mintha meg akarnák ölni. Andi is elkísérte, és ekkor került szóba Vanda. Ekkor Andi elmesélte, milyen kapcsolatban van Vandával. Másnap Rilát kértem, mondja el, hogy mi a véleménye erről a konfliktusról. Rila Andi édesanyját hibáztatta, hogy miért szól bele az ő dolgukba, szerette volna maga intézni és megbeszélni. Azonban szólt egy nyolcadikos barátjának, aki megfenyegette Molát és Andit, így ők aznap félve mentek haza. A többi lány (kilenc fő) közül három pártatlan maradt, hat lány azonban Rila pátját fogta. A helyzet egyre inkább elmérgesedett, már nem tudtam, ki kire mit mondott. Csak azt láttam tisztán, hogy Mola és Andi alkotnak egy oldalt, hatan pedig Rila oldalán állnak. Aggódó anyákkal kellett telefonon beszélnem, hogy a konfliktust megpróbáljuk tisztázni. A helyzetet nehezítette, hogy Andi édesanyja nem megérteni igyekezett a helyzetet, hanem tovább szítani a gyerekek közti feszültséget, illetve az, hogy Vandát nem ismertem, bár édesanyja telefonon felvette velem a kapcsolatot.

Konfliktus-megoldás 1.

Ezek után elhatároztam, hogy egy tisztázó, ventilláló beszélgetést kezdeményezek a lányok között. Azt is láttam, hogy bár vannak kívülállók, fontos mind a tizenkét lány részvétele, hiszen az osztályközösség egészségesebbé tételében ez nagy szerepet játszhat.

Az osztályterem egy világos sarkát átrendeztük úgy, hogy körbe ülhessünk (más olyan helyiség, amely alkalmas lett volna egy ilyen zárt beszélgetésre, és elférünk tizenhárman, nincs az épületben). A beszélgetést 45-50 percre terveztem, de mindenképpen úgy időzítve, hogy ne legyen már több órájuk. Az osztályban lévő fiúkat természetesen nagyon érdekelte ez a beszélgetés, ezért az ülés elején megkérdeztem, hogy kulcsra zárhatom-e az ajtót. Erre a lányok engedélyt adtak, így téve zártkörűvé az ülést.

Először Andi, Mola, és Rila mondta el, hogy mi történt, és mi bántja őket.

Ezután a többi lány is elmondhatta, hogy ők mit láttak, tapasztaltak, és elmondták sérelmeiket.

A következő gyakorlatban a három kívülállót megkértem, hogy legyenek megfigyelők, és nézzék az arcokat, a kifejezéseket, hogy később el tudják mondani, amit láttak. Ők a körön kívül ültek le. A kilenc érintett a körben ült, én voltam a tizedik. A feladat az volt, hogy a párok, akik kedvelték egymást, szembe kerültek, és csak a nézéssel a barátságukról kellett biztosítaniuk egymást (20 mp-ig). Ezt kellett megismételni úgy, hogy gyűlölettel kellett a másikra nézni. Ugyanezt elismételtük úgy, hogy a szembenálló (konfliktusban lévő) felek játszották el mindkét szerepet. Ez kb. 20 percet vett igénybe, majd a megbeszélő körben mindenki elmondhatta érzéseit, amikor adott illetve kapott valamilyen érzést. A kívülállók is elmondták, mit láttak. A gyakorlattal az volt a célom, hogy a gyerekek váltakozva éljenek át rájuk irányuló érzelmi üzeneteket, anélkül, hogy kifelé erre reagálniuk kelljen. Az így szerzett tapasztalat segíthet nekik abban, hogy először a belső válasz-történéseikre figyeljenek, és csak azután reagáljanak kifelé.

A gyakorlat után megbeszéltük, hogy ez a lányok ügye, és nem szeretnénk, ha más is beleszólna (szülők, osztálytársak, barátok), és titoktartást fogadtunk.

Konfliktus-megoldás 2.

Úgy gondoltam, hogy már másnap folytatnunk kell a beszélgetést, hiszen éppen csak felszínre hoztunk érzelmeket. Ezért szintén az utolsó órában találkoztunk, és arra kértem a lányokat, vegyenek kabátot, de nem árultam el, hová megyünk. Ezután lementünk az iskolaudvar legtávolabbi sarkába, és két sorba álltunk, egymással szemben. Az összes dühünket beleadva kellett a másik emberre kiabálnunk azt, hogy „mazsola”. Ezután az egyik sor odábbcsúszott, majd kezdődött a kiabálás. Ezt annyiszor ismételtük, ameddig a kiindulási sorhoz értünk.

A gyakorlat után visszamentünk a terembe, és a már szokásos módon körbeültünk. Megkérdeztem tőlük, szerintük mi volt az értelme ennek a gyakorlatnak. A levegőzésen kívül ilyen válaszok is születtek: hogy kiadjuk magunkból a feszültséget, hogy rákiabálhassunk az ellenségünkre és a barátunkra is. A lányok jól meg tudták fogalmazni a célt, és az, hogy egy semleges szót kellett kiabálni, nem szította fel az intenzív érzéseket.

Ezután arra kértem az összes lányt, mondja el, milyen ötlete van a békésebb egymás mellett éléshez. Ez alkalommal Andi és Rila szóba hozták a láthatatlan Vandát is, illetve azt, hogy Andi édesanyja és nővére is telefonon hívja naponta többször őt, számon kérve rajta a konfliktust. Itt kérdeztem meg a lányokat arról: ők felelősek-e a szüleik cselekedeteiért? Andi egyértelműen igennel válaszolt, a többiek bizonytalanok voltak, Rila pedig úgy gondolta, hogy érdemes sok mindent megbeszélni a szülőkkel, de a döntés mindenkinek a saját felelőssége. Spontán módon az édesapjáról is beszélt, akivel legalább 6 éve nem találkozott. Édesapja börtönben is volt már, Rilával egyáltalán nem foglalkozik, anyagilag nem támogatja őket.

Megállapítottam, hogy mindenki családjában található olyan esemény, amely erősen befolyásolhatja egy gyerek érzelmeit.

Megoldási javaslat:

Szóbeli szerződést kötöttünk a következő három pontban:
1. Ha nem akar valaki a másikkal szóba állni, kerülje el, ne provokálja.
2. Ha mégis problémája van valakivel, menjen oda, és a szemébe mondja azt el, ne a háta mögött.
3. Mindezekre törekedni kell, és nem azt várni, hogy az osztályfőnök oldja meg a már kialakult konfliktust.

Az utolsó gyakorlatra egy olyan játékot választottam, amely vidám, lehetett nevetni, de nem kellett beszélni. Fontos volt, hogy a mellettünk ülők lábát kellet megérinteni. Ez a játék kicsit feloldotta az addig felhalmozódott feszültséget.

Utánkövetés:

Ezen események után egy héttel Mola és egy osztálytársa Cili újra összevesztek, Mola újra sírt, és véleménye szerint Cili nagyon csúnyán nézett rá, és a többiekkel sugdosott róla, nem tartotta be a szerződést. Behívtam a két lányt egy üres terembe, és azt mondtam nekik, hogy kapnak 10 percet. Ezt az időt a terem két külön sarkában is eltölthetik, de meg is beszélhetik a konfliktusukat. Egy kicsit félve a kudarctól otthagytam őket, de úgy gondoltam, most már nekik egyedül is törekedniük kell a megoldásra.

Tíz perc múlva egymással szemben ülve találtam őket, éppen egy mondat közepén.

Természetesen nem váltak barátokká, de már képesek voltak emberi hangot megütni egymással.

A közben eltelt öt hónapban azt láttam, hogy Mola és Andi több kapcsolatot is ki tudott alakítani osztálytársaival. A februári farsangi bulin pedig kifejezetten felszabadultnak láttam az összes lányt.

Reflexiók, összegzés

A konfliktus kirobbanásakor azonnal azt gondoltam, ki kell beszélnünk és tisztáznunk a helyzetet. Sajnos Andi édesanyja sokat rontott a lehetőségeinken, és összezavarta az addig tisztázott szálakat. Vanda édesanyja viszont érteni akarta, és természetesen segíteni saját lányának a konfliktus feloldásában. Vele egy hosszabb telefonbeszélgetést folytattam ismeretlenül, elmondta lánya érzéseit, és hogy hogyan változott meg ennek kapcsán pozitívan közöttük az anya-lánya kapcsolat.

Nagyon intenzíven éltem át én is ezt a folyamatot, és sokat tanultam belőle. A lányok elsősorban tőlem várták a megoldást, én pedig igyekeztem olyan helyzeteket-gyakorlatokat létrehozni, amelyben kimondhatják érzéseiket, de a megoldásra nekik kellett javaslatokat tenniük. Amit nehezen értettek meg: saját felelősségük abban, hogy képesek legyenek együttműködni másokkal, és betartani s maguk alkotta szabályokat.

Kádár Rita

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek