OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. május 17.
» Hozzászólások (2)

Tudod-E? – iskolai e-értékelés – I. rész

Digitális eszköztár az oktatásban

Nádas Rita – oktatáskutató a Cambridge-I Egyetem vizsgaközpontjánál, a Cambridge Assessmentnél. Diplomáját pszichológiából és amerikanisztikából szerezte az ELTE-n, oktatáskutatói mesterfokozatot szerzett a Cambridge-i Egyetemen.

Mindennapi életünkben ma már megkerülhetetlen a digitális eszközök használata. E sorok írója lassan az idejére sem emlékszik, hogy a netes keresés helyett mikor ütött fel utoljára egy lexikont, mikor mutogatott fényképeket igazi fényképalbumból, vagy mikor írt utoljára kézzel levelet. A mai magyar kiskamaszok már „digitális bennszülöttek”, hiszen sosem éltek internet előtti világban: az anyatejjel szívták magukba a digitális világot. Így ez a folyamat, akár tetszik, akár nem, nem tűnik megállíthatónak vagy visszafordíthatónak. Éppen ezért meglepő, hogy a technológia használata itthon még mindig gyermekcipőben jár. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2011-es gyorsjelentése alapján a válaszadó iskolák csupán felében használják a modern technológiát. A kutatók megállapítása szerint „az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetővé, vagyis az iskolák nem használják ki az adott infrastruktúrában rejlő lehetőségeket”.

Pedig ezek a lehetőségek gyökeresen átalakíthatnák az iskolai élet valamennyi területét, főként az iskolai adminisztrációt, a tanórai munkát, az órán kívüli tanulást és az értékelést. Az alábbi néhány példa a tanórai és órán kívüli e-tanulás lehetőségeiről ugyan az angol iskolarendszerből való, de mindez már Magyarországon is elérhető.

A digitális eszköztár kifogyhatatlan, rengeteg ötletet és felhasználási lehetőséget kínál a diákoknak és a tanároknak is. Képzeljünk el például egy biológiaórát, ahol a gyerekeknek azt kell megállapítaniuk, hány milliliter vizet és hány óra napfényt kell kapnia egy növénynek ahhoz, hogy optimálisan növekedjen. A monitoron egy virtuális virág látható, s e virág attól függően hervad vagy növekszik, hogy a gyerekek mennyi virtuális vizet és mennyi virtuális napfényt adnak neki. Ezt a locsolókanna és a nap mellett található kis ikonok segítségével tehetik meg. Az egyenként adott értékeket ezután elküldik az interaktív táblára és közösen megbeszélik – így játékosan tanulják meg a függő és független változók fogalmát és kapcsolatát, valamint a függvények használatát. A tanárok szerint az ilyen módszerek a kevésbé jó képességű diákok figyelmét és motivációját is felkeltik. A beérkezett válaszokból az interaktív tábla segítségével a tanár egy olyan statisztikát készíthet, aminek alapján ő maga is visszajelzést kap a tanítás hatékonyságáról.

Az órán kívüli tanulást is kreatívvá és élvezetessé teheti a digitális eszközök használata. Az otthoni tanulást segítheti az órai jegyzetek online meghallgatása, átolvasása, az interaktív tábla órai anyagát a tanár digitális fájlokban tárolhatja és hozzáférhetővé teheti hallgatói számára. Az anekdota szerint egy angol diák például azért szerette iPodján újrahallgatni az órán elhangzottakat, miközben társaival hazafelé vonatozott, mert felkészülését így nem érezte „cikinek”a többiek előtt, akik azt gondolták, csak zenét hallgat. A tanulást segíthetik tematikus fórumok, chatszobák, online tanár-diák interakciók (akár Twitteren) is. A felhasználási formáknak csupán a fantázia szab határt… A kreatívabbaknak például ott az online portfólió, ahol a feladat egy-egy iskolai téma kidolgozása, összeállítása egyéni vagy akár csoportmunkában, majd feltöltése az iskolai intranetre, YouTube-ra, flickr-re (egy esettanulmányban pedig egyenesen a Facebookra), ahol a csoport és a tanár közösen értékelik a diákok munkáját. Ez tulajdonképpen a régebben ollóval-ragasztóval készített keménypapír-poszter digitális megfelelője – lehetőséget ad saját készítésű fotók, videók, zenék feltöltésére, vagy akár tudományos referenciák belinkelésére is. Igaz, ezt nem lehet kiakasztani az iskolai folyosóra, viszont jól mutat az iskola honlapján…

A digitális világ olyan megoldásokat is nyújt, amelyek nemcsak utánozzák, hanem teljesen átalakítják az addigi „papíralapú” oktatást – és magát a számonkérést is. A legjobb példa erre az „edutainment”; ide olyan interaktív multimédiás játékok tartoznak, amelyek az oktatást (education) és a szórakozást (entertainment) ötvözik. Ilyen volt például a brit University of Industry által fejlesztett – a Blade Runner (Szárnyas fejvadász) című filmre és számítógépes játékra utaló – Runner program. A CD-ROM és internetalapú játék helyesírást, olvasást és hallás utáni szövegértést gyakoroltatott és tesztelt olyan fiatal felnőttek körében, akik gyengén teljesítettek az ilyen típusú feladványokban. A feladatok és az elvárások megfeleltek a hivatalos tantervi követelményeknek, ám a program megőrizte az akciódús számítógépes játék fontos elemeit: a játékosoknak küldetésük volt, s a küldetésük végrehajtása során különböző döntési helyzetekbe kerültek. Az instrukciókat írott vagy hangos formában kapták meg, párbeszédeket folytattak a virtuális szereplőkkel, akik képregényszerű írásban vagy videóhívásban kommunikáltak velük. A játékosok írásban válaszoltak, vagy egy listából kiválasztották a megfelelő választ. A tanulók írásos visszajelzést kaptak eredményeikről s a lehetséges fejlesztési területekről, így tanáraik is nyomon követhették a tanulási folyamatot. Ehhez hasonló tanulójátékokat használtak már nemcsak felnőtteknél, hanem általános iskolásoknál is (utóbbiaknál persze kevésbé akciódús kontextusban), s nemcsak olvasási, hanem matematikai, vizuális, logikai és társas készségek fejlesztésére is. Kutatások bizonyítják, hogy a számítógépes játékok felhasználása során a tanulók élvezték a részvételt, motiválták őket a kihívások, passzív magolás helyett aktívan tanultak, s a kooperációt jutalmazó játékok növelték a diákok közötti együttműködést, jó hatással voltak a figyelmükre, és a virtuális világban szerzett jártasságuk növelte önbizalmukat a tanulás során is. Negatívumként említik viszont, hogy nem könnyű az ilyen játékok beillesztése az iskolai életbe, a tantervi előírások közé, s megvan a veszélye annak is, hogy elsikkad az eredeti fejlesztési cél, mert más attitűd kell a tanuláshoz, mint a szórakozáshoz – vagyis körültekintő tervezést és megfelelő technikai hátteret kíván a számítógépes tanulójátékok intézményes felhasználása. Így ezek a programok leginkább a diákok iskolán kívüli tanulását segítik. Persze még itt is rejlenek „veszélyek”: hétéves angol ismerősömet például sokáig figyeltem, amint unaloműzőként a BBC gyerekeknek tervezett online oktatóprogramján (CBeebies) éppen egy találomra kiválasztott nyelvet tanult, és egyre sikeresebben húzta a furcsa idegen szavakat a megfelelő színek mellé. Ám amikor rákérdeztem, nem tudta megmondani, milyen nyelven tanul éppen...

A modern technológia iskolai használata számos elméleti és gyakorlati problémát vet fel. Az anyagi kihíváson túl a tanároknak is magas szintű technikai képzettségre van szükségük, máskülönben nemhogy az eszközöket nem fogják tudni használni, de a diákok szemében sem tudják majd megőrizni szakmai tekintélyüket. Éppen ezért a tanárképzést is ennek megfelelően kell átalakítani – bár ezt megkönnyíti, hogy a fiatal tanárok nemsokára a digitális bennszülöttek közül kerülnek ki. Továbbá, még ha a pénz és a megfelelően képzett tanerő rendelkezésre is áll, sok időbe telik megtanulni a számítógépek mindennapos intézményes használatát. Az internetes közösségi oldalak értékelésre való használata fontos etikai problémákat vet fel: például kötelezhető-e valaki a regisztrációra vagy arra, hogy személyes oldalához hozzáférést biztosítson a tanárnak és minden osztálytársának? Az online eszközök munkára fogásával pedig egyes szakemberek a szabadidő elveszítésétől tartanak. Fentiek különösen az olyan társadalmakban jelentenek kihívást, mint az angol, ahol amúgy is nagyon fontos a privát szféra tiszteletben tartása. A szkeptikusok szerint a diákok esélyegyenlőségét veszélyezteti, hogy egyéni számítógépes ismereteik nagyon különböznek. Ám ezek az egyenlőtlenségek már fennállnak, hiszen a diákok egy része most is többet hoz otthonról, mint a többi. Ráadásul a számítógépes játékok a kevésbé tehetős fiatalok körében is elterjedtek – a szerző meglepve látta, hogy még a szegényebb erdélyi vagy akár török falvak internetkávézójában is fürtökben csüng a sok csemete, amint épp a virtuális világ megmentéséért küzdenek...

A cikk megjelent a Mindennapi Pszichológia 2011. 5. számában.

Nádas Rita

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Borján | 2012. június 3. | jborjan[kukac]gmail[pont]com
Kedves Digitális pedagógusok!
Egyetértek a cikk írójával, a meglévő eszközök jobb kihasználása érdekében érdemes lépéseket tenni. Valamilyen kötelező tananyag mellé linkeket adunk, már meg is tettük az első lépést. Példaként említeném meg, hogy a Szolnoki Repülőmúzeum gépparkjához olyan linklistát készítettem, amelyben leírások, rajzok, fényképek és videók érhetők el. Mindez jogsértés nélkül, hiszen a hivatkozás dicséretes cselekedet a neten. Hasonlóan járok el iskolai tananyagok esetében, kiegészítő, tudományos alaposságú ismeretek, példák adhatók. Pl. Hangszerkesztés számítógéppel c. tanfolyam anyagába hangszeres mintákra lehet hivatkozni. Mit tegyen a tanár? Az órára való felkészülés során keressen néhány ügyes, odaillő videót, és játszák le, vagy ha a gyerekek otthon is rendelkeznek megfelelő hardverrel, akkor akár házi feladat is lehet belőle. Össze lehet kapcsolni általános ismeretekkel, pl. asztalosoknak termékkatalógusokat kellett keresni.
Üdvözlettel
Dr. Borján József
nyug. egy. doc.
Borján | 2012. június 3. | jborjan[kukac]gmail[pont]com
"Digitális pedagógusok figyelmébe ajánlom pl.:
http://www.youtube.com/watch?v=WAHWcMjBWCc&list=UUSwiI-2CV2BoOJkpoEyyRBw&index=1&feature=plcp
Üdvözlettel
Dr. Borján József
nyug. egy. doc.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.14.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek