OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. február 8.
» Hozzászólások (2)

Elektronikus zaklatás

Domonkos Katalin

Eredetileg tanítónő, de évekig az OPNI-ban dolgozott betegfoglalkoztatóként a gerontopszichiátrián. Jelenleg egy általános iskolában dolgozik, felső tagozatos hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik. Tavaly nyáron végezte el a ELTE PPK-n neveléstudomány szakát. Kutatási témái: az agresszió, a hátrányos helyzet és minden, ami mögötte van.

Az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférés könnyebbé válása lehetővé tette a használat mértékének növekedését, ennek következtében fokozatosan a figyelem középpontjába került a mobiltelefon és az internet, felhasználóra gyakorolt pozitív, valamint negatív hatásának formái, mértéke is. Az iskolai zaklatás jelenségét már hosszú évtizedek óta kutatják, számos, nemzetközi és magyar kutatás központi témájává vált, ezen felül a témával foglalkozók beszámolóikban jelzik a problémakör, IKT használatával való bővülését. Az új technológiák, nyújtotta térben megjelenő agresszív viselkedés jelenségével („cyberbullying”) a nemzetközi kutatások 2004-től kezdtek foglalkozni.

Mi is ez?

Azt, hogy mit takar az elektronikus zaklatás kifejezés a jellemzőivel lehet a leginkább megmutatni. Ezek a következők:

1. Elektronikus eszköz használata

Ez a közeg az, amelyben a gyerekek manapság a legtöbb időt töltik, ahol az egymás közti kommunikáció és a szórakozás legnagyobb része zajlik. Ez a tényező az, ami a mediációt tekintve problémaforrás, hiszen technikai jártasság tekintetében nagy a szakadék a gyerekek, mint digitális bennszülöttek, és szüleik, a digitális bevándorlók között (Kósa, László, 2010).

2. Azonnali és szinte végtelen számú terjesztés

Az iskolainál sokkal nagyobb „színtéren”, az online nyilvánosság előtt zajlik, így az áldozat még inkább megalázottnak érezheti magát.

3. Hozzáférhetőség

A nap bármely időpontjában elérhető az áldozat. Az iskolai zaklatás véget ér az intézmény kapujánál, az elektronikus zaklatás azonban csak ott kezdődik. Sokkal nehezebb elmenekülni előle, ezért a kutatók szerint érzelmileg megterhelőbb, mint a hagyományos formája (Ybarra és Mitchell, 2004; Patchin és Hinduja, 2007; Slonje és Smith, 2007).

4. Anonimitás, álnév de...

A kutatások szerint az ilyen esetek felében nem lehetett kideríteni, hogy kitől eredt a támadás. De fontos azt is megemlíteni, hogy a hagyományos zaklatás indirekt formájánál (pl. pletyka) sem mindig egyértelmű a forrás (Patchin és Hinduja, 2007).

5. Felelősségre vonhatatlanság „látszata”

Az anonimitáshoz hasonlóan ez a jellegzetesség is növelheti a zaklatás gyakoriságát, hiszen lehetőséget ad a visszavágásra azoknak, akik egyébként soha nem bonyolódnának bele egy szemtől szembeni konfliktusba (Wallace, 2007).

6. Metakommunikációs jelek hiánya

A valós kommunikáció egyszerre többcsatornás, az emberek egymás megítélésére a verbális és a nem verbális jeleket értelmezik. A nem szóbeli kommunikációban sokkal nehezebb valótlant állítani, mint szóban. Az interneten a középpontban begépelt szavaink vannak, azonban amit begépelünk nem egészen az, amit személyesen mondanánk. Ez azt jelenti, hogy, kevésbé vagyunk hajlamosak megtenni a személyes társas kapcsolatokban megszokott udvariassági gesztusokat. Hiába magas az érzelmi intelligenciánk a való életben, az online felületen ez kevésbé érzékelhető. (Wallace, 2007)

A kutatás eredményei

Kutatásom célja az iskolai agresszió (bullying) és az elektronikus zaklatás jelenségvilágának feltárása, amelyet városom iskoláiban végeztem. Az adatokat saját kérdőíves vizsgálattal (245 diák; 7. és 11. oszt.) és fókuszcsoportos (57 diák: 7. és 11. oszt.) interjúkkal gyűjtöttem.

A vizsgálat során kiderült, hogy a jelenség létezését a fiatalok nem vitatják, úgy vélik, az e-zaklatás „természetes”, „megszüntethetetlen” velejárója az online világnak. Saját bevallásuk szerint több mint 50 százalékukat soha nem bántották, és közel 90 százalékuk soha nem zaklatta társait elektronikus eszköz használatával.

Az áldozatokat vizsgálva, a kortársak között az abbahagyott híváskísérlet (fiúk:11,3%; lányok: 40,4%) és a vakhívás (fiúk:14,6% ;lányok:39,3%) a leggyakoribb zaklatási forma: „Nem foglalkoztam vele egy ideig. Majd felvettem, elküldtem finoman melegebb éghajlatra. Folytatta, ismételten hívogatott. Fenyegettem. Mikor már fenyegettem, akkor már kapcsolt. Így lett vége.”. Ellenben nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, amit az egyik fiú fogalmazott meg, miszerint a hívások mögött nem feltétlenül zaklatási szándék húzódik meg: „Az szerintem általános, hogy valakinek tetszik a másik, ezért hívogatja, viszont nincs annyi vér a pucájában, hogy megvárja, amíg felveszi a másik.”

A virtuális térben a pletyka a következő „kedvelt” zaklatási forma, tízből két fiatal érintett ebben. Tíz diák közül egyről készítettek már számára kellemetlen, vagy kínos helyzetben készített fényképet, videót, és közel 7 százalékukról ez a fotó, vagy felvétel fel is került az internetre: „Volt egy buli, benyitott a klotyóba lefotózta és felrakta facebookra.”.

A megkérdezettek közel 14 százalékuknak használták már fel fényképét: „Van egy olyan oldal, hogy excsajok. hu, és ott olyan csajok vannak, akik otthagyták a barátjukat. A barátnőmet is felrakta a volt barátja, írt a szerkesztőnek, de nem vették le a képét.” (lány, szakiskola).

A legkevésbé gyakori zaklatási forma az áldozat szemszögéből nézve a fenyegető üzenetek (5,2%) és kirekesztés online csoportból (2,4%).

Az elkövetők száma alacsony (10,6%), a nemek aránya kiegyenlített. Kivétel ez alól az online csoportból való kirekesztés (fiúk: 5,7% ;lányok: 1%), amelyek esetében a fiúk száma magasabb a mintában. Továbbá különbség van még az online követés esetében, ez utóbbinál a lányok (fiúk:2% ;lányok: 8%) magasabb aránya jellemző: „Sokan úgy fogják fel, hogyha összejön valaki valakivel, nem tetszik nekik és elkezdik zaklatni a többiek. Egy ismerősöm, négyen-öten voltak barátnők. Elszakadt tőlük, összejött 1 sráccal. A másik három-négy lány megjegyzéseket tesznek rá, interneten, facebookon meg ilyen helyeken...” (lány, szakiskola).

Az elkövetői körben is az abbahagyott híváskísérlet (fiúk: 7,5% ;lányok: 7,9%) és a vakhívás (fiúk: 7,5% ;lányok: 9%) a leggyakoribb. Azonkívül a diákok 3 %-a ismerte el, hogy megosztott már másokról készült kínos képet, videót. Ez utóbbi kategória a fókuszcsoportos interjún is előkerült, az egyik szakiskolás fiú tolmácsolásában: „Olyan is volt, bántottuk-felraktuk... Megvertük, megrugdostuk, egy osztálytársam felvette, de én nem kértem, hogy jöjjön oda, se azt, hogy vegye fel. ... Akkor kezdett divatba jönni a youtube, és felrakta... De én nem tudtam, hogy felveszi, meg hogy felteszi. Én csak megvertem.”.

A hagyományos, iskolai és az elektronikus zaklatás kapcsolatát vizsgálva arra az eredményre jutottam, hogy az iskolában agresszív viselkedést mutató elkövetők, az e- zaklatás során gyakrabban szintén elkövetőként érintettek (40%). Előbbi adatból következtethetünk arra, hogy ha az iskolai zaklatás megelőzésére, hatékony kezelésére hangsúlyt fektetünk, akkor azzal egy időben az elektronikus zaklatás problémáját is kezelhetjük.

Továbbgondolásra érdemes még az is, hogy az elkövetői körnek, jellemző internet használó helye a közös szoba, valamint az iskola. További vizsgálat dönthetné csak el, hogy ez, valamint a többi csoporthoz képest alacsonyabb arányú saját eszközzel való ellátottság, és a családi-környezeti hatások együttese milyen szerepet játszanak az elkövetővé válás során.

Kutatásom során ismét szembesültem azzal a jól ismert jelenséggel, hogy a fiatalok napi használói az internetnek. Idejük nagy részét a közösségi oldalakon, azonnali üzenetküldő szolgáltatások, online játékok használatával töltik, mindezt sokszor iskolai alkalmazás, „online pedagógusi” jelenlét nélkül. Az e-zaklatásban érintettekre és a nem érintett csoportra egyaránt jellemző, hogy maguktól, egyedül tanultak internetezni. A tanulók és a szülők, pedagógusok közötti technikai jártasságbeli különbségek érezhetőek voltak az interjúk során. Az internetező szülők kisebb része munkához, nagyobb része azonban éppúgy játékkal, közösségi oldalak látogatásával, cseteléssel tölti szabadidejét, mint gyerekeik.

Saját tapasztalatból tudom azonban azt is, milyen nehéz bevezetni a (nemcsak) szabadidőben oly kedvelt alkalmazásokat az oktatási folyamatba („Jaj Tanárnő! Legalább a fészbukot hagyja meg nekünk az iskola!”). Pedig a jelenlétünk, példamutató kommunikációnk, tevékenységünk, online- konfliktusmegoldási módszereink is lényegesek. Ennek érdekében érdemes figyelemmel kísérni azokat a „jó gyakorlatokat”, amelyek sikerrel használják például a skypot, blogot (osztályblogok, tanárblogok), facebook felületét a tanítási-tanulási folyamat során, ahol a tanulók, pedagógusi jelenléttel, támogatással sajátíthatják el a „láthatatlan” partnerrel folytatott online kommunikációt, vitát stb. (pl. bejegyzések, kommentek írása).

Fontosnak tartom még azt is hangsúlyozni, hogy a kis minta miatt az eredmények nem általánosíthatóak, de adalékul szolgálhatnak további vizsgálatokhoz, amelyek hozzájárulhatnak a problémakör alaposabb megismeréséhez, valamint a kezelés, megelőzés módjaihoz is, ami nem lehet csak a pedagógusok feladata. Az informatika, a pszichológia és a pedagógia hatékony együttműködésére van szükség.

Domonkos Katalin kutatási beszámolója (pdf)

A témával foglalkozó hazai oldalak

E-SafetyKit
Célkorosztály: 6-12 év. Szülő, tanár és gyermek oldal. Játékos családi internet biztonsági ismeretterjesztő csomag, interaktív webes tippgyűjtemény, külön részt találhatunk a cyberbullyingról.

Helló Háló
Célkorosztály 6 és 10 év. Külön oldallal kicsiknek (Bit és Bájt), nagyoknak (Mega Mágus, ami gyakorlatilag nem található.), felnőtteknek. A gyermekek biztonságos internetezését segítő kampány az Egyszervolt.hu- val együttműködésben a Microsoft egy a különböző korú gyermekektől kezdve a szülőkön át a tanárokig minden érintett igényeit lefedő tan- és felvilágosító anyagot, valamint online játékokat dolgozott ki.

Szűrőszoftverek

Magic Desktop
Célkorosztály: 2–10 év. A UPC minden előfizetője számára ingyenesen rendelkezésre bocsát egy Windows alapú operációs rendszert, amely a kisgyerekek biztonságos, szülők által is felügyelhető internetezését biztosítja. A számítógép bekapcsolásakor a Magic Desktop jelenik meg a gyerekeknek, hiszen a szokásos Windows képernyő eléréséhez a szülő által kiválasztott jelszóra van szükség.

Csak a szülők által beállított funkciókat engedi használni, az általuk jóváhagyott időpontokban és feltételekkel.

A csomag része az első, kifejezetten gyerekek számára kifejlesztett levelezőprogram is, amely teljességgel vírus és levélszemétmentes e-mailezést biztosít, és minden ismeretlen címzettől érkező levelet blokkol.

Dolphin Knight szoftver
A szoftver letölthető a Biztonságos Böngészés oldalról. Programjuk a szülők, a tanárok, a fejlesztők, a civil szervezetek és az oktatási kormányzat összefogását szorgalmazza.

Legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az internet nélkülözhetetlen eszköze a tudás megszerzésének, de gyermekeink lelki egészsége is fontos kell, hogy legyen.

Konkrét ajánlásokkal, javaslatokkal, valamint eszközökkel és technikákkal (pl. szűrőszoftverek) is segítse a fiatalkorúakat, szüleiket és tanáraikat annak érdekében, hogy biztonságosan tudják használni az internetet.

A szoftver megrendelése az intézmények számára nem jár költséggel, mert az beszerezhető az informatikai normatív támogatás terhére.

Egyesületek, szervezetek, honlapok

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)
2001-ben alakult önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók - köztük az Index és az [origo] - hoztak létre annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott állásfoglalásokkal, és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez.

Kialakította az internetes tartalomszolgáltatás szakmai kódexét, valamint a hazai tartalomszolgáltatás etikai normáinak általánosan elfogadható rendszerét tartalmazó etikai kódexet.

Légy online!, az MTE tudásportáljának célja többek között az, hogy egy helyre gyűjtse, miért jó nekünk az internet, és hogyan válhat javunkra használata.

Az online tartalmak, oldalak minősítési rendszerének létrehozását (minősített oldalak) a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete a Minimax és az egyszervolt.hu kezdeményezte az internethasználattal kapcsolatos félelmek, negatív attitűdök csökkentése, valamint a gyermekek számára fenntartások nélkül ajánlható digitális tartalmak fejlesztése és terjesztése érdekében.

Barátságos Internet Fórum (BIF)
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) két másik civil szervezettel együttműködve hozta létre.

A BIF célkitűzése, hogy reális képet adjon az internet valós veszélyeiről, és segítséget nyújtson ezek elkerüléséhez a szülőknek, pedagógusoknak és legfőképp természetesen a gyermekeknek.

Megtalálhatjuk a barátságos oldalak listáját, olvashatunk biztonsági tippeket, továbbá gyerekeknek készült anyagok tölthetőek le, illetve elektronikus tananyagok férhetőek hozzá a témában.

Konzorcium kezdeményezések

Safer Internet Plus Program Az internet és az új online technológiák használatának biztonságossá tétele, valamint a végfelhasználó által nem igényelt tartalom elleni küzdelem hatékonyságának a biztosítása. Ezen a felületen találhatunk kampányfilmeket, többek között az internetes zaklatás ellen is.

Három nagyobb csoportra oszthatóak fel a programhoz kapcsolódó tevékenységek:

1. Forródrótok (hotline) az illegális és káros tartalom elleni küzdelemért. Káros online tartalmak visszaszorítását célzó forródrót szolgáltatásuk.

2. Segélyvonal (helpline) a károsultak segítésére, internetbiztonsággal kapcsolatos kérdések megválaszolására, valamint elektronikus zaklatás érintettjeinek. A telefonos támogatás mellett már cseten is elérhetőek önkénteseik.

3. Tudatosság-növelő központok:
MATISZ
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Kék-Vonal
CERT Hungary: Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ

Irodalom

Beran T. és Li Q. (2005): Cyberharassement: a study of a new method for an old behavior, Educational Computing Research, Vol. 32(3) 265-277.
Galácz Anna (2007. szerk.) ITHAKA Kht, h.n., (2010. november 8.)
A magyar társadalom és az internet. World Internet Project (WIP) 2007 gyorsjelentés
Kósa Éva és László Miklós (2010): Internet hatása a gyermekekre és fiatalokra Nemzetközi Konferencián elhangzott előadás, 2010. szeptember 21-22.
Li Q. (2007): New bottle but old wine: A research of cyberbullying in schools, Computers in Human Behavior, Vol. 23. 1777–1791.
Livingstone, S., Haddon, L., Görzig, A., Olafsson, K. (2010): Risks and safety on the internet: The perspective of European children. Initial Findings. LSE, London: EU
Kids Online (2010. október 20.)
Sameer Hinduja és Justin W. Patchin (2007): Offline Consequences of Online Victimization: School Violence and Delinquency, Journal of School Violence, Vol. 6(3), 89.-111.
Slonje R. és Smith P. K. (2008): Cyberbullying: Another main type of bullying? Scandinavian Journal of Psychology, 2008, 49, 147–154.
Tokunaga R. S. (2010): Following you home from school: A critical review and synthesis of research on cyberbullying victimization, Computers in Human Behavior, Vol. 26. 277–287.
Willard, N. E. (2007): The Authority and Responsibility of School Officials in Responding to Cyberbullying, Journal of Adolescent Health, Vol. 41. S64–S65.
Ybarra M. L. és Mitchell K. J. (2004): Online aggressor/targets, aggressors, and targets: a comparison of associated youth characteristics, Journal of Child Psychology and Psychiatry, Vol. 45(7) pp 1308–1316.

Domonkos Katalin

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

hangos | 2012. február 21.
Az iskolák a saferinternet.hu oldalon ingyenes előadást kérhetnek! Ezek nagyon népszerűek és tetszik a gyerekeknek és a pedagógusoknak is.
Terepmunkás | 2012. február 8.
Rettenetesen fontos téma, örülök, hogy itt olvashatunk róla. Külön köszönet a link gyűjteményért!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.01.20.
Nincs idejük élni a diákoknak - A pénteki diáktüntetés szervezője nyilatkozott lapunknak
2020-tól nyelvvizsgához kötnék a felvételit a felsőoktatásba, ami nagyon sok diák előtt zárná el a továbbtanulás lehetőségét. Még a budapesti elit gimnáziumok tanulóinak is sokszor...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.01.20.
„Ekkora tömeget már nem lehet letagadni” – A szervezők minden várakozását felülmúlta a pénteki diáktüntetés
Ekkora tömeget már nem lehet letagadni – ami azt illeti, Tarnay Kristóf Ábelnek igaza van, a pénteki diáktüntetést egy kicsit nehéz lesz ugyanazzal a legyintéssel elintézni, mint amilyennel...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.01.20.
Külföldről finanszírozott diáktüntetés
Ne menj suliba! – ez a szlogenje annak a felhívásnak, ami tüntetésre hívja a diákokat pénteken a Parlament elé a magyar oktatás modernizálásáért. A demonstráció szervezői egy igazsá...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.01.20.
Vérszegény diáktüntetés a Belvárosban
Modernebb oktatási rendszerért vonultak tüntetni diákok tegnap délután a fővárosi Kossuth térre. A szervezők a Független Diákparlamenttel (FD) együttműködve nagyjából 1500-2000 demonstr...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.01.20.
Torkig vannak vele, hogy tönkreteszi őket az iskola
Több ezer diák tüntetett péntek este a Kossuth térnél egy jobb oktatásért. Kiderült, hogy kamaszok tömegei vannak torkig az oktatási rendszerrel, ami kizsigerli őket, és még csak nem is...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.01.20.
Határidőt szabtak a diákok a kormánynak
A Facebookon szerveződött Ne menj suliba tüntetés részeként több vidéki városban is diákfórumokat tartottak, amiért a szaktárca államtitkára szerint nem jár büntetés. A Független Di...
(Forrás: Hírtv)
--
2018.01.20.
Katedrai egyenlet
A diplomát megszerzők nagy részének eszébe sem jut a pályán elhelyezkedni, elöregedett a szakma, és ha a következő tíz esztendőben valóban nyugdíjba megy negyvenezer pedagógus, hihetetlen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.01.20.
Lázas ifjúság
A másik lehetséges olvasata viszont az lehet a kormánypárt látványos közpolitikai lomhaságának, hogy tényleg elhiszik, hogy „jó irányba mennek a dolgok”, például az oktatásban is. Az...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.01.20.
Biztos jó, ha semmire nem emlékszünk az iskolában tanultakból? -videó
Párbeszédet szeretnének az oktatás felelőseivel a tüntető diákok. E legnagyobb gond a diákok gyakran felesleges tananyaggal való túlterhelése. Jó hangulatú demonstráció volt, okos besz...
(Forrás: Index)
Utolsó üzenetek:
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
  Varga Magdolna


Tisztelt OFOE!

Mint Közalkalmazotti Tanács Elnök, dolgozóink tájékoztatása érdekében kérem szíves segítségét az Intézmény Fenntartó Társulás által működtetett óvodánk életét érintő, felmerülő kérdéseink megválaszolásában!

Intézményvezetőnk 4. ciklusú megbízása 2018 nyarán jár le. 3 év múlva jogosulttá válik a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásra.
Lehetséges-e pályáztatás nélkül meghosszabbítani a munkaviszonyát évenkénti, vagy egyszeri 3 éves hosszabbítással?
Pályázat kiírása esetén, mi történik akkor, ha egyik pályázó sem kap szavazati többséget?
Pályázhat-e olyan személy, aki az egyéb feltételeknek megfelel, és a közoktatásvezetői képzés első évét már elvégezte?
Köszönöm a válasz adást!

--
  Sándor Ferenc

Köszönöm válaszát!
Nem is gondoltam arra, hogy én, mint "szerencsés" külső szemlélő szülő kezdjem el ezen okok felkutatását, inkább a megfelelő szakember vagy szervezet felkutatását szeretném minél hamarabb megtalálni, hogy ezzel tudjak segíteni rajtuk és nem mellesleg azon gyermekeken is, akik nem teszik ezt, lásd saját gyermekem is, akinek elmondása szerint fél attól, hogy ne előtte történjen ilyesmi és még ki tudja milyen lelki gondot okoz ez benne és társaiban is.
Érdeklődnék, hogy a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot ilyen esetben szükséges e értesíteni vagy ezt maga az iskola vezetése tegye meg?

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc! Jogos az aggodalma, a vagdosás (falcolás) jelensége meglehetősen gyakran fordul elő a tizenévesek körében. Mindenképpen foglalkozni kell vele a tanárok, szülők és szükség esetén pszichológus bevonásával. Itt olvashat többet e jelenségről: , de a tájékozódás önmagában kevés. Fontos hogy körültekintően és tapintatosan nyúljanak témához, és nyerjék meg hozzá az érintett gyerekek bizalmát. A tettet kiváltó feszültség okait kell először is megszüntetni, s ez az egyes gyerekeknél eltérő lehet.

--
  Sándor Ferenc

Kedves Szakértők!
A gyermekem osztályában tudomásomra jutott, hogy néhány gyermek különféle eszközökkel sebeket ejt magán. Mit tehetek, mert az iskolát és a szülőket nem érzem képesnek ezen problémakör megoldására, mert szerintem ez az egész, ami abban az osztályban történik kezelhetetlenné vált? Féltem a gyerekeket!

--
  OFOE

Nem tudok semmi olyan jogszabályról, ami szerint egy szülő ne lenne behívható az órára igazgatói engedély nélkül. Benne van ez Nálatok a házirendben? Meg kellene kérdezni, hogy milyen írott szabály alapján von az igazgatód ezért felelősségre. Inkább dicséret illetne ezért az akciódért.

--
  Dr.Kocsisné H. Monika

Kedves Szakértők! Kikaptam az igazgatómtól. Egyelőre szóban! 5.es osztályt kaptam ősszel és egy beilleszkedési zavarral küzdő gyermek miatt elég sok gondom volt (előtte 2 évig volt magántanuló a szülő kérésére, aki most újra iskolába járatta volna inkább). Mivel szerettem volna segíteni, hogy a gyermekek könnyebben elfogadják a kérdéses gyermeket, meghívtam egy osztályfőnöki órára a gyermek édesanyját, aki jól szót is értett a gyerekekkel. Eredményesnek ítéltem az "akciót" Azért kaptam feddést az igazgatótól, mert ezt a vendég-anyukát előre nem jelentettem be az igazgatónak. Van erre vonatkozóan jogszabály, vagy ez csak egy íratlan törvény? Válaszukat előre is köszönöm! Moni,of.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek