OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. február 8.
» Hozzászólások (2)

Elektronikus zaklatás

Domonkos Katalin

Eredetileg tanítónő, de évekig az OPNI-ban dolgozott betegfoglalkoztatóként a gerontopszichiátrián. Jelenleg egy általános iskolában dolgozik, felső tagozatos hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik. Tavaly nyáron végezte el a ELTE PPK-n neveléstudomány szakát. Kutatási témái: az agresszió, a hátrányos helyzet és minden, ami mögötte van.

Az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférés könnyebbé válása lehetővé tette a használat mértékének növekedését, ennek következtében fokozatosan a figyelem középpontjába került a mobiltelefon és az internet, felhasználóra gyakorolt pozitív, valamint negatív hatásának formái, mértéke is. Az iskolai zaklatás jelenségét már hosszú évtizedek óta kutatják, számos, nemzetközi és magyar kutatás központi témájává vált, ezen felül a témával foglalkozók beszámolóikban jelzik a problémakör, IKT használatával való bővülését. Az új technológiák, nyújtotta térben megjelenő agresszív viselkedés jelenségével („cyberbullying”) a nemzetközi kutatások 2004-től kezdtek foglalkozni.

Mi is ez?

Azt, hogy mit takar az elektronikus zaklatás kifejezés a jellemzőivel lehet a leginkább megmutatni. Ezek a következők:

1. Elektronikus eszköz használata

Ez a közeg az, amelyben a gyerekek manapság a legtöbb időt töltik, ahol az egymás közti kommunikáció és a szórakozás legnagyobb része zajlik. Ez a tényező az, ami a mediációt tekintve problémaforrás, hiszen technikai jártasság tekintetében nagy a szakadék a gyerekek, mint digitális bennszülöttek, és szüleik, a digitális bevándorlók között (Kósa, László, 2010).

2. Azonnali és szinte végtelen számú terjesztés

Az iskolainál sokkal nagyobb „színtéren”, az online nyilvánosság előtt zajlik, így az áldozat még inkább megalázottnak érezheti magát.

3. Hozzáférhetőség

A nap bármely időpontjában elérhető az áldozat. Az iskolai zaklatás véget ér az intézmény kapujánál, az elektronikus zaklatás azonban csak ott kezdődik. Sokkal nehezebb elmenekülni előle, ezért a kutatók szerint érzelmileg megterhelőbb, mint a hagyományos formája (Ybarra és Mitchell, 2004; Patchin és Hinduja, 2007; Slonje és Smith, 2007).

4. Anonimitás, álnév de...

A kutatások szerint az ilyen esetek felében nem lehetett kideríteni, hogy kitől eredt a támadás. De fontos azt is megemlíteni, hogy a hagyományos zaklatás indirekt formájánál (pl. pletyka) sem mindig egyértelmű a forrás (Patchin és Hinduja, 2007).

5. Felelősségre vonhatatlanság „látszata”

Az anonimitáshoz hasonlóan ez a jellegzetesség is növelheti a zaklatás gyakoriságát, hiszen lehetőséget ad a visszavágásra azoknak, akik egyébként soha nem bonyolódnának bele egy szemtől szembeni konfliktusba (Wallace, 2007).

6. Metakommunikációs jelek hiánya

A valós kommunikáció egyszerre többcsatornás, az emberek egymás megítélésére a verbális és a nem verbális jeleket értelmezik. A nem szóbeli kommunikációban sokkal nehezebb valótlant állítani, mint szóban. Az interneten a középpontban begépelt szavaink vannak, azonban amit begépelünk nem egészen az, amit személyesen mondanánk. Ez azt jelenti, hogy, kevésbé vagyunk hajlamosak megtenni a személyes társas kapcsolatokban megszokott udvariassági gesztusokat. Hiába magas az érzelmi intelligenciánk a való életben, az online felületen ez kevésbé érzékelhető. (Wallace, 2007)

A kutatás eredményei

Kutatásom célja az iskolai agresszió (bullying) és az elektronikus zaklatás jelenségvilágának feltárása, amelyet városom iskoláiban végeztem. Az adatokat saját kérdőíves vizsgálattal (245 diák; 7. és 11. oszt.) és fókuszcsoportos (57 diák: 7. és 11. oszt.) interjúkkal gyűjtöttem.

A vizsgálat során kiderült, hogy a jelenség létezését a fiatalok nem vitatják, úgy vélik, az e-zaklatás „természetes”, „megszüntethetetlen” velejárója az online világnak. Saját bevallásuk szerint több mint 50 százalékukat soha nem bántották, és közel 90 százalékuk soha nem zaklatta társait elektronikus eszköz használatával.

Az áldozatokat vizsgálva, a kortársak között az abbahagyott híváskísérlet (fiúk:11,3%; lányok: 40,4%) és a vakhívás (fiúk:14,6% ;lányok:39,3%) a leggyakoribb zaklatási forma: „Nem foglalkoztam vele egy ideig. Majd felvettem, elküldtem finoman melegebb éghajlatra. Folytatta, ismételten hívogatott. Fenyegettem. Mikor már fenyegettem, akkor már kapcsolt. Így lett vége.”. Ellenben nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, amit az egyik fiú fogalmazott meg, miszerint a hívások mögött nem feltétlenül zaklatási szándék húzódik meg: „Az szerintem általános, hogy valakinek tetszik a másik, ezért hívogatja, viszont nincs annyi vér a pucájában, hogy megvárja, amíg felveszi a másik.”

A virtuális térben a pletyka a következő „kedvelt” zaklatási forma, tízből két fiatal érintett ebben. Tíz diák közül egyről készítettek már számára kellemetlen, vagy kínos helyzetben készített fényképet, videót, és közel 7 százalékukról ez a fotó, vagy felvétel fel is került az internetre: „Volt egy buli, benyitott a klotyóba lefotózta és felrakta facebookra.”.

A megkérdezettek közel 14 százalékuknak használták már fel fényképét: „Van egy olyan oldal, hogy excsajok. hu, és ott olyan csajok vannak, akik otthagyták a barátjukat. A barátnőmet is felrakta a volt barátja, írt a szerkesztőnek, de nem vették le a képét.” (lány, szakiskola).

A legkevésbé gyakori zaklatási forma az áldozat szemszögéből nézve a fenyegető üzenetek (5,2%) és kirekesztés online csoportból (2,4%).

Az elkövetők száma alacsony (10,6%), a nemek aránya kiegyenlített. Kivétel ez alól az online csoportból való kirekesztés (fiúk: 5,7% ;lányok: 1%), amelyek esetében a fiúk száma magasabb a mintában. Továbbá különbség van még az online követés esetében, ez utóbbinál a lányok (fiúk:2% ;lányok: 8%) magasabb aránya jellemző: „Sokan úgy fogják fel, hogyha összejön valaki valakivel, nem tetszik nekik és elkezdik zaklatni a többiek. Egy ismerősöm, négyen-öten voltak barátnők. Elszakadt tőlük, összejött 1 sráccal. A másik három-négy lány megjegyzéseket tesznek rá, interneten, facebookon meg ilyen helyeken...” (lány, szakiskola).

Az elkövetői körben is az abbahagyott híváskísérlet (fiúk: 7,5% ;lányok: 7,9%) és a vakhívás (fiúk: 7,5% ;lányok: 9%) a leggyakoribb. Azonkívül a diákok 3 %-a ismerte el, hogy megosztott már másokról készült kínos képet, videót. Ez utóbbi kategória a fókuszcsoportos interjún is előkerült, az egyik szakiskolás fiú tolmácsolásában: „Olyan is volt, bántottuk-felraktuk... Megvertük, megrugdostuk, egy osztálytársam felvette, de én nem kértem, hogy jöjjön oda, se azt, hogy vegye fel. ... Akkor kezdett divatba jönni a youtube, és felrakta... De én nem tudtam, hogy felveszi, meg hogy felteszi. Én csak megvertem.”.

A hagyományos, iskolai és az elektronikus zaklatás kapcsolatát vizsgálva arra az eredményre jutottam, hogy az iskolában agresszív viselkedést mutató elkövetők, az e- zaklatás során gyakrabban szintén elkövetőként érintettek (40%). Előbbi adatból következtethetünk arra, hogy ha az iskolai zaklatás megelőzésére, hatékony kezelésére hangsúlyt fektetünk, akkor azzal egy időben az elektronikus zaklatás problémáját is kezelhetjük.

Továbbgondolásra érdemes még az is, hogy az elkövetői körnek, jellemző internet használó helye a közös szoba, valamint az iskola. További vizsgálat dönthetné csak el, hogy ez, valamint a többi csoporthoz képest alacsonyabb arányú saját eszközzel való ellátottság, és a családi-környezeti hatások együttese milyen szerepet játszanak az elkövetővé válás során.

Kutatásom során ismét szembesültem azzal a jól ismert jelenséggel, hogy a fiatalok napi használói az internetnek. Idejük nagy részét a közösségi oldalakon, azonnali üzenetküldő szolgáltatások, online játékok használatával töltik, mindezt sokszor iskolai alkalmazás, „online pedagógusi” jelenlét nélkül. Az e-zaklatásban érintettekre és a nem érintett csoportra egyaránt jellemző, hogy maguktól, egyedül tanultak internetezni. A tanulók és a szülők, pedagógusok közötti technikai jártasságbeli különbségek érezhetőek voltak az interjúk során. Az internetező szülők kisebb része munkához, nagyobb része azonban éppúgy játékkal, közösségi oldalak látogatásával, cseteléssel tölti szabadidejét, mint gyerekeik.

Saját tapasztalatból tudom azonban azt is, milyen nehéz bevezetni a (nemcsak) szabadidőben oly kedvelt alkalmazásokat az oktatási folyamatba („Jaj Tanárnő! Legalább a fészbukot hagyja meg nekünk az iskola!”). Pedig a jelenlétünk, példamutató kommunikációnk, tevékenységünk, online- konfliktusmegoldási módszereink is lényegesek. Ennek érdekében érdemes figyelemmel kísérni azokat a „jó gyakorlatokat”, amelyek sikerrel használják például a skypot, blogot (osztályblogok, tanárblogok), facebook felületét a tanítási-tanulási folyamat során, ahol a tanulók, pedagógusi jelenléttel, támogatással sajátíthatják el a „láthatatlan” partnerrel folytatott online kommunikációt, vitát stb. (pl. bejegyzések, kommentek írása).

Fontosnak tartom még azt is hangsúlyozni, hogy a kis minta miatt az eredmények nem általánosíthatóak, de adalékul szolgálhatnak további vizsgálatokhoz, amelyek hozzájárulhatnak a problémakör alaposabb megismeréséhez, valamint a kezelés, megelőzés módjaihoz is, ami nem lehet csak a pedagógusok feladata. Az informatika, a pszichológia és a pedagógia hatékony együttműködésére van szükség.

Domonkos Katalin kutatási beszámolója (pdf)

A témával foglalkozó hazai oldalak

E-SafetyKit
Célkorosztály: 6-12 év. Szülő, tanár és gyermek oldal. Játékos családi internet biztonsági ismeretterjesztő csomag, interaktív webes tippgyűjtemény, külön részt találhatunk a cyberbullyingról.

Helló Háló
Célkorosztály 6 és 10 év. Külön oldallal kicsiknek (Bit és Bájt), nagyoknak (Mega Mágus, ami gyakorlatilag nem található.), felnőtteknek. A gyermekek biztonságos internetezését segítő kampány az Egyszervolt.hu- val együttműködésben a Microsoft egy a különböző korú gyermekektől kezdve a szülőkön át a tanárokig minden érintett igényeit lefedő tan- és felvilágosító anyagot, valamint online játékokat dolgozott ki.

Szűrőszoftverek

Magic Desktop
Célkorosztály: 2–10 év. A UPC minden előfizetője számára ingyenesen rendelkezésre bocsát egy Windows alapú operációs rendszert, amely a kisgyerekek biztonságos, szülők által is felügyelhető internetezését biztosítja. A számítógép bekapcsolásakor a Magic Desktop jelenik meg a gyerekeknek, hiszen a szokásos Windows képernyő eléréséhez a szülő által kiválasztott jelszóra van szükség.

Csak a szülők által beállított funkciókat engedi használni, az általuk jóváhagyott időpontokban és feltételekkel.

A csomag része az első, kifejezetten gyerekek számára kifejlesztett levelezőprogram is, amely teljességgel vírus és levélszemétmentes e-mailezést biztosít, és minden ismeretlen címzettől érkező levelet blokkol.

Dolphin Knight szoftver
A szoftver letölthető a Biztonságos Böngészés oldalról. Programjuk a szülők, a tanárok, a fejlesztők, a civil szervezetek és az oktatási kormányzat összefogását szorgalmazza.

Legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az internet nélkülözhetetlen eszköze a tudás megszerzésének, de gyermekeink lelki egészsége is fontos kell, hogy legyen.

Konkrét ajánlásokkal, javaslatokkal, valamint eszközökkel és technikákkal (pl. szűrőszoftverek) is segítse a fiatalkorúakat, szüleiket és tanáraikat annak érdekében, hogy biztonságosan tudják használni az internetet.

A szoftver megrendelése az intézmények számára nem jár költséggel, mert az beszerezhető az informatikai normatív támogatás terhére.

Egyesületek, szervezetek, honlapok

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)
2001-ben alakult önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók - köztük az Index és az [origo] - hoztak létre annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott állásfoglalásokkal, és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez.

Kialakította az internetes tartalomszolgáltatás szakmai kódexét, valamint a hazai tartalomszolgáltatás etikai normáinak általánosan elfogadható rendszerét tartalmazó etikai kódexet.

Légy online!, az MTE tudásportáljának célja többek között az, hogy egy helyre gyűjtse, miért jó nekünk az internet, és hogyan válhat javunkra használata.

Az online tartalmak, oldalak minősítési rendszerének létrehozását (minősített oldalak) a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete a Minimax és az egyszervolt.hu kezdeményezte az internethasználattal kapcsolatos félelmek, negatív attitűdök csökkentése, valamint a gyermekek számára fenntartások nélkül ajánlható digitális tartalmak fejlesztése és terjesztése érdekében.

Barátságos Internet Fórum (BIF)
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) két másik civil szervezettel együttműködve hozta létre.

A BIF célkitűzése, hogy reális képet adjon az internet valós veszélyeiről, és segítséget nyújtson ezek elkerüléséhez a szülőknek, pedagógusoknak és legfőképp természetesen a gyermekeknek.

Megtalálhatjuk a barátságos oldalak listáját, olvashatunk biztonsági tippeket, továbbá gyerekeknek készült anyagok tölthetőek le, illetve elektronikus tananyagok férhetőek hozzá a témában.

Konzorcium kezdeményezések

Safer Internet Plus Program Az internet és az új online technológiák használatának biztonságossá tétele, valamint a végfelhasználó által nem igényelt tartalom elleni küzdelem hatékonyságának a biztosítása. Ezen a felületen találhatunk kampányfilmeket, többek között az internetes zaklatás ellen is.

Három nagyobb csoportra oszthatóak fel a programhoz kapcsolódó tevékenységek:

1. Forródrótok (hotline) az illegális és káros tartalom elleni küzdelemért. Káros online tartalmak visszaszorítását célzó forródrót szolgáltatásuk.

2. Segélyvonal (helpline) a károsultak segítésére, internetbiztonsággal kapcsolatos kérdések megválaszolására, valamint elektronikus zaklatás érintettjeinek. A telefonos támogatás mellett már cseten is elérhetőek önkénteseik.

3. Tudatosság-növelő központok:
MATISZ
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Kék-Vonal
CERT Hungary: Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ

Irodalom

Beran T. és Li Q. (2005): Cyberharassement: a study of a new method for an old behavior, Educational Computing Research, Vol. 32(3) 265-277.
Galácz Anna (2007. szerk.) ITHAKA Kht, h.n., (2010. november 8.)
A magyar társadalom és az internet. World Internet Project (WIP) 2007 gyorsjelentés
Kósa Éva és László Miklós (2010): Internet hatása a gyermekekre és fiatalokra Nemzetközi Konferencián elhangzott előadás, 2010. szeptember 21-22.
Li Q. (2007): New bottle but old wine: A research of cyberbullying in schools, Computers in Human Behavior, Vol. 23. 1777–1791.
Livingstone, S., Haddon, L., Görzig, A., Olafsson, K. (2010): Risks and safety on the internet: The perspective of European children. Initial Findings. LSE, London: EU
Kids Online (2010. október 20.)
Sameer Hinduja és Justin W. Patchin (2007): Offline Consequences of Online Victimization: School Violence and Delinquency, Journal of School Violence, Vol. 6(3), 89.-111.
Slonje R. és Smith P. K. (2008): Cyberbullying: Another main type of bullying? Scandinavian Journal of Psychology, 2008, 49, 147–154.
Tokunaga R. S. (2010): Following you home from school: A critical review and synthesis of research on cyberbullying victimization, Computers in Human Behavior, Vol. 26. 277–287.
Willard, N. E. (2007): The Authority and Responsibility of School Officials in Responding to Cyberbullying, Journal of Adolescent Health, Vol. 41. S64–S65.
Ybarra M. L. és Mitchell K. J. (2004): Online aggressor/targets, aggressors, and targets: a comparison of associated youth characteristics, Journal of Child Psychology and Psychiatry, Vol. 45(7) pp 1308–1316.

Domonkos Katalin

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

hangos | 2012. február 21.
Az iskolák a saferinternet.hu oldalon ingyenes előadást kérhetnek! Ezek nagyon népszerűek és tetszik a gyerekeknek és a pedagógusoknak is.
Terepmunkás | 2012. február 8.
Rettenetesen fontos téma, örülök, hogy itt olvashatunk róla. Külön köszönet a link gyűjteményért!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2017.10.23.
L. Ritók Nóra: Az oktatás, vagy valami más?
Aztán ott a másik nagy falat, a pedagógusok. Azt, amit a probléma kormányokon átívelő kezeletlensége, az utóbbi években a szegregáció felerősödése, a csak az elvárásokat figyelembe vev...
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
--
2017.10.23.
Hiába 35 halál, csak tanácsadásra küldik Romániában az oltást megtagadó szülőket
Egyetlen tartózkodással szavazta meg a román szenátus az oltástörvény tervezetét, amely a súlyos kanyarójárvány közepette éles vitát váltott ki a román társadalomban. A törvényrő...
(Forrás: hvg.hu)
--
2017.10.22.
A magyar szputnyiksokk – Nem hülyültünk el a könyvek hatására. Onódy-Molnár Dóra beszélgetése Pléh Csabával
Lesz egy munkatervünk, amelynek csak egy része az, hogy a miniszteri biztos csapata által készített anyagokhoz hozzászólunk. De ezenkívül napirenden szeretném tartani például azt a kérdé...
(Forrás: 168 óra)
--
2017.10.22.
Minden gyerek jó valamiben, de mi mintha csak aranyérmeseket akarnánk nevelni
Lannert Judit közgazdász, szociológus, oktatáskutató. Nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva...
(Forrás: 24.hu)
--
2017.10.22.
Radó Péter: Lyukas marokkal Hogyan pazaroljuk az oktatásra költött forrásokat?
A kormányzat szinte minden pénzt kivont az iskolai fejlesztési programokból, a pedagógus-továbbképzésekből és más hasznot hajtó tevékenységekből, és a rengeteg uniós forrást az új á...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2017.10.21.
Társasjátékkal az élhető társadalomért. Nyirati András írása
Demokrácia, aktív állampolgárság, társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás… Gyakran használt szavak, néha elcsépeltnek tűnnek, néha hiányoznak, néha az emberek (mi) nem értik,...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2017.10.21.
Jobb nem kritizálni a kormányt, ha az ember tanítani akar
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalta azt a szakközépiskolát, ahová azért nem vettek fel egy tanárt, mert a Facebookon a magyar oktatáspolitikát kritizálta. A TASZ szerint egészen...
(Forrás: Index)
--
2017.10.20.
Pedagógusi robot - Több tízezer tanórán kell helyettesíteni
Országosan a harmincezret is meghaladhatja azoknak a tanóráknak a száma, amelyeket csak helyettesítéssel tudnak megtartani a tankerületi központok által fenntartott iskolákban – derült ki...
(Forrás: Népszava)
--
2017.10.20.
Finnországban sokkal nagyobb a tanári szabadság, tízszeres a túljelentkezés a pályára
„A finn oktatási rendszer szíve a tanár, akiben bizalom van, és tudás” – ez olvasható a konferencia beharangozójában, miközben egy tanár állandóan három tűz közé szorul: meg kell...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

A dajka munkakörhöz nem kell érettségi és semmilyen végzettség, de előnyben részesítik azt, akinek van vagy érettségije, vagy dajkaképző tanfolyama, netán mindkettő.
Az asszisztensi végzettséghez szükséges az érettségire épülő OKJ-s tanfolyam, amivel asszisztens lehet egy óvónő mellett egy-vagy több csoportba(ahogyan beosztják). De önállóan csoportot (a jelen jogszabályok szerint) ezzel a végzettséggel sem kaphat. 

--
  Borza Zsuzsanna

Kedves Szakértők!

Jelen pillanatban egy magánóvodaban dolgozok dajka pozicióban.Lehetőséget kaptam miszerint ha elvégzem a pedagógia asszisztens Okj-s tanfolyamot akkor a 3. Csoport már az enyém lehet.A kérdés az az lenne hogy el kell e végeznem ezt a képesítést vagy elég hozza a középiskolai érettségi bizonyitvány.Én olvastam azt is hogy elég az érettségi viszont azt is hogy kell az okj-s végzettség.Kérem segitsenek eligazodni.Köszönöm!!

--
  OFOE

Kedves Hajni!
Egy kiegészítő információ, hátha segít:
"Egészségfejlesztés tanár" google keresésre számos felsőfokú intézmény leírása elolvasható a szakról, a leírásokban a felhasználhatóságról is. Ezen belül külön kereshető: "egészségtan tanár állás" is. A törvény nem rendeli kötelező feltételként semmilyen állami munkakörhöz, viszont a leírásokban emlegetett intézmények közül többfélében érdemes érdeklődni, hogy ők valóban alkalmaznak-e ilyen végzettségű szakembereket.

--
  OFOE

Kedves Hajni!
Az alapszak arra jogosít fel, hogy elvégezz egy mesterszakot. Idézek az EMMI rendeletből, bár ezt bizonyára Te is megnézted:
Az egészségfejlesztő-tanár: képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben, az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
Pl. itt olvasható: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről.

A szociálpedagógus(CXC/2011 Knt. 3. sz. melléklet) végzettséggel lehetsz kollégiumi nevelőtanár.

Esetleg iskolai napköziben lehet próbálkozni. 

--
  Hajni

Kedves Szakértők!
A következő lenne a kérdésem: 2018.nyarán szerzem meg az Egészségfejlesztés Tanár MA diplomám. Milyen munkakörök betöltésére alkalmas a végzettségem? Milyen intézményekben tudok elhelyezkedni vele? A BSc végzettségem Szociálpedagógus. Köszönöm a választ!
Üdvözlettel:Hajni

--
  Andi

Köszönöm a választ.

--
  OFOE

Kedves Andi! Íme a válasz, remélem, ez segít.
A tanulói felügyelet nem a neveléssel, oktatàssal lekötött munkaidőre, hanem a heti 32 óra kötött munkaidő terhére rendelhető el. Ha ez a neveléssel, oktatàssal lekötött munkaidővel együtt (elrendelt óraszám) heti 32 órànál többre jön ki, az rendkívüli munkaidőben végzett munkának minősül.

--
  OFOE

Akkor mi is próbálkozunk még tovább, hátha találunk megfelelő választ. Egy kis türelmet kérünk.

--
  Andi

Kedves Károly!

Köszönöm, olvastam a cikket, de nem egyértelmű, ezért kértem segítséget. Gondoltam, hátha valaki olyan tud segíteni a jogszabályok értelmezésében, aki erre hivatott. Nem lettem okosabb.

--
  Leiner Károly

Kedves Andi, ebben a cikkben minden kérdésére választ talál.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--

[Leiner Károly:] Nagyon jó írás! Nem csak a druszám vagy Ax barátom :) vigyázz magatokra!
A la recherche… Eltűnt idő, eltűnt öröm az iskolában »

--

[csilla:] Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--

[Péter:] Laszlo vicces beszólása tetszik nekem. Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták. Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális […]
A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében »

--
OFOE (2001–2017) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek