OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. február 5.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
   

Mit nem teszek egy tanteremben?

9. Soha nem ütöm meg a gyerekeket

„A hallgatás, mint büntetés, hatásosabb, mint egy pofon vagy a szidalmazó szavak özöne.”
(Anton Pavlovics Csehov)

Elképzelni nem tudom, hogyan lehet egy gyermeket megütni! Egy gyengét, egy nálunk elesettebbet! Ugyanakkor tudom és személyesen is megtapasztaltam a pályám során, hogy vannak olyan pedagógusok, akik szívesen alkalmazzák rendszeresen a „makarenkói”1pofont. Korábban, a szocializmus idején, a legendák szerint több pofon csattant el a tantermek zárt világában – állítják a szakértők. Ha ez igaz is, akkor is csak annak tudható be, hogy a jelenlegi törvények keményen szankcionálják a pedagógus esetleges tettlegességét. Magam nem így emlékezem. Tény, hogy voltak erőszakos jelenségek, én is átéltem hasonlót, de egy életre tanultam belőle. Olyan mélyen azonban nem érintett meg, hogy akár csak a pontos idejét meg tudnám mondani. Valamikor második, vagy harmadik osztály táján nem jelentkeztem óra elején azokkal, akik nem készítették el a leckéjüket. Természetesen kiderült a turpisság – nem is értem, hogy miben bíztam? – és a tanító nénim kivitt az osztályból a mosdóba. – Te pedagógusgyerek vagy, nem teheted meg, hogy nem mondasz igazat! – valami ilyesmit mondott és lekevert egy, nekem annak tűnő, hatalmas pofont. Soha többet nem próbáltam megúszni ezeket a kínos pillanatokat, nem is fordult elő többé ilyesmi. Mint, ahogy az osztályban sem. Lehet, hogy csak szerencsénk volt? Nem tudom. Az biztos, hogy se előtte, se utána nem találkoztam erőszakkal az iskoláim során.

Meglepő és megrendítő módon épp ott találkoztam ezzel ismét, ahol a legkevésbé vártam: a sérült gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknál. Kerestem a magyarázatot abban a helyzetben, az összefüggést, hogy miért éppen ott, de nem találtam, így azt kell hinnem, hogy ott és akkor a két dolog – a fogyatékos gyerek, vagy a fogyatékosság ténye és a tettlegesség – nem volt összefüggésben egymással. Így csak az emberi jellemre foghatom a tapasztaltakat. Az biztos, hogy a sérült emberkékkel foglalkozó kollégákat sokkal nagyobb stressz éri, mint az egészséges társaikat nevelő pedagógusokat. Ezzel meg kell birkózni, meg kell tanulni kezelni ezt a hatást, semlegesíteni magunkban a fájdalmat, tehetetlenséget, értelmetlennek tűnő momentumokat. Kibeszélni, kiírni magunkból, mert másképpen nehezen elviselhető teher lesz rajtunk. Ilyenkor válunk gyakran érzéketlenné, kedvtelenné, olyanná, akik el tudnak menni egy síró gyermek mellett anélkül, hogy csak egy-egy érzés megmozdulna a lelkükben.

Persze álságos dolog lenne, ha nem vallanám be, hogy magam is sokszor voltam a határán annak, hogy megpofozzam a tisztelt csemetét, annyira aljasul próbált meg viselkedni, de időben sikerült visszafognom magam. Talán az fogta meg a kezem, hogy az agyam gyorsabban közölte velem, mint mozdult a kezem: lehet, hogy a csemete nem is érti, hogy mit tett, mit mondott?! Olyannyira hiányoznak a gyerekek életéből az útmutató példák, a normák, hogy lassan nem is lehet csodálkozni a diákok tettein, elképzelésein, elvárásain. Ahol a családi nevelés és példa gyenge lábakon áll, vagy nem is létezik, ott ezek az esetek gyakrabban fordulnak elő. Az elmúlt évtizedek legnagyobb vesztesei a gyerekek voltak! A rendszerváltás kétségtelenül tönkre tett családokat, életeket, hiszen közvetlenül akkor és utána munkahelyek százezrei szűntek meg: a munkanélküliség alig néhány év alatt a 0,6 százalékról majd 14 százalékra nőtt. Ezzel kezdődött meg egyre szélesedő rétegek folyamatos lecsúszása, ami mára odavezetett, hogy a magyar társadalom szerkezete teljesen felbomlott, megváltozott, felborult. A sokgyerekesek, az alacsonyan képzettek, a cigánylakosság a mélyszegénységbe csúszott le és ma már ismét olyan történetekkel szembesülünk, melyeket klasszikus íróink könyveiben olvastunk gyermekkorunkban az iskolákban. Ma már nem csak segélyért állnak sorba az emberek, hanem cipőért, ruháért, élelemért. Ugye valamennyien emlékszünk Móricz Hét krajcár történetére, Móra ebédre kökényt evő bice-bócájára?

Ezek a gyerekek felnőttek, utódaik születtek, kik most koptatják a padokat – ha bejárnak. Vajon ezekben a családokban, ahol most már sokgenerációs a munkanélküliség, a szegénység, az egyre mélyebbre lecsúszás, működhet-e megfelelő nevelési tényezőként a család?

A választ mindannyian tudjuk.

Nem vagyok pszichológus, csak szülő. Ha lehetne is az iskolákban alkalmazni a „makarenkói” pofont, vajon lenne-e értelme? Azoknál a gyerekeknél, kik így élnek, akiknek életterük az utca és annak minden mocska, eredményes lenne-e egy kijózanító, figyelemfelhívó tasli? Biztos, hogy nem. Ők ennél sokkal keményebb dolgokat élnek meg, fel sem vennék az egészet, illetve természetes reakciójuk az agresszió lenne – visszaütnének – mint teszik is.

A fiú nevelőotthonos. Se apja, se anyja, mindent társaitól tanul és az utcától, ahol a legtöbb idejét tölti, pedig még csak 12 éves. Kisegítő iskolába jár, most ment ötödikbe, noha könnyen elképzelhető, hogy ha szerető és gondoskodó családban nő fel, akkor útja nem ide vezeti.

Most azonban ide jár és nagyon nehezen viseli a kötöttségeket, bizonyos pedagógusok „beszólásait”, megjegyzéseit. Alsós tanítója szeretettel és megértéssel viszonyult hozzá, mostani osztályfőnöke azonban nem szereti. A köztük levő erőviszonyokat már a kezdetek kezdetén tisztázni igyekezett, s míg az alsós tanító is szóvá tette a fiú „kilengéseit”, addig ő ezeken folyamatosan lovagol. Gyanítom, hogy valamelyik ilyen csínytevést követően ordíthatta le a fiú fejét, minek dulakodás lett a vége. Megpróbálta lefogni az egyre jobban megvaduló fiút, ám nem bírt annak erejével. A fiú bizony megverte a pedagógust, majd kiszökött a suliból és egész a nevelőotthonig rohant – nyomában egy asszisztens kollégával.

Az erőszak, az ütni próbálás itt sem érte el a kívánt eredményt, nem is érhette el, hiszen ez a kölyök megszokta, hogy meg kell védenie magát mindenkivel szemben.

Ülök szemben egy fiatal felnőtt sráccal. Hallgatom a történetét, nincs étségem afelől, hogy amit mond, az igaz. Eddigi történetei is mind-mind a harcról, az erőszakról szóltak, ez is ilyen. Elmeséli, hogy baráti társaságával hogyan vertek meg egy kislányos apukát az egyik tömegközlekedési eszközön csak azért, mert a férfi rászólt valamiért a lánykára. Beszóltak neki, hogy képzeli, hogy így beszélhet a lányával? A férfi, nyílván feldúlva, visszaszólt és ez elég volt a társaságnak, hogy belekössenek és megverjék – a síró kislány előtt.

Mikor végére ér a történetnek, kolléganőm megpróbálja rávezetni arra, hogy mennyire helytelen,, amit tettek. Okosan teszi, nem dörgöli a kölykök orra alá a bűnüket, hanem hasonló sztorit képzeltet el a fiúval és utána elemzik együtt: ki a sértett, ki a bűnös. Megbeszélik.

Más-már azt hiszem, hogy eredményes lesz a módszer, de a rávezető kérdésre adott válasz, a végső konklúzió levonására tett próbálkozás eredménytelen: a fiú szentül meg van győződve, hogy amit tett, az úgy volt jó és az volt a helyes. Magyarázata annyi, hogy ő az utcán él, meg kell védenie magát, és ha nem teszi, akkor abba bele fog pusztulni. Ez olyan mélyen gyökerezik benne – mellesleg ilyen szempontból teljesen igaza van – hogy ég azt sem fogja fel, amit pedig maga mondott ki nem sokkal előtte. Nevezetesen azt, hogy most nem ő volt fenyegetett helyzetben, nem őt provokálták. Neki mindegy, az erőszakos válasz beleégett, nem is tud már nélküle élni.

Nincs még 20 éves sem.

Ezekkel a gyerekekkel szemben „erőszakot alkalmazni” botor dolog lenne – azontúl, hogy maga az erőszak ténye is elfogadhatatlan.

Hogy mégis van rá példa, azt mindannyian tudjuk. Akkor is, ha a híradások egyelőre csak a másik fél: a pedagógus sértettségéről szólnak. Vannak azonban balga emberek, kik tehetetlenségükben kezükkel akarják megvédeni vagy visszaszerezni rég elveszett tekintélyüket. Hiábavaló törekvés!

Leiner Károly

1Valószínűleg nem olvasták Makarenkó műveit, hiszen egyértelműen kiderül ezekből, hogy Makarenkó éppen az erőszak ellen volt!

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

zöldbéka | 2012. február 6. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Vállalom - de így gondolom, amióta gyakorlom a hivatásom. Biztos szerencsés vagyok...
anarchista | 2012. február 6.
Ez színtiszta idealizmus! A ma iskolája nem ilyen, nem is működhet így! Tiszteljük a nagy csibészeket, akik testi erejükkel fenyegetik a tanító néniket? Jó, ne üss, de hogyan védd meg magad? Könnyű eljátszani a demokratát, de valóban ilyenek a mai iakolák és így kell(ene) benne élni, dolgozni?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.05.23.
Mentortársas és Rendszerhiba
A Mentortársas 2.0 képet ad az iskolarendszer diszfunkcióiról, ugyanakkor kevésbé villantja fel a lehetséges megoldásokat. Ez nem is lehet a célja, hiszen a játék kifejezetten személyes, megmutatja...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.05.23.
A jó pedagógia nem kirekesztő, hanem gyermekcentrikus
Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevel...
(Forrás: A TASZ jelenti)
--
2018.05.23.
Országos kompetenciamérést tartanak az iskolákban
Annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá váljon az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye, az országos kompetenciamérést a...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.05.23.
Meglepően bírálta a kormányt és saját munkáját Pölöskeiné
A képzés nem magában létezik. Gazdaságunk fejlődik, ez a növekedés képzett munkaerőért kiált, az álláskeresők száma csökkent – jelentette ki a konferencián Pölöskei Gáborné, hozz...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.05.22.
Teszteltük két gyerekkel a Holnemvolt Várat, fájdalmas élmény volt
Egy 3 és egy 6 éves gyerekkel néztük meg az Állatkert mellett most megnyílt Holnemvolt Várat, és nem esett jól. A nagyobb imádta, a kisebb csak azt hallgatta, mit miért nem tud használni....
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.22.
Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.05.22.
304 milliót kap a felcsúti általános iskola
A kormány döntött a felcsúti Endresz György Általános Iskola 304 175 000 forintos új épületének megvalósításáról - számol be a Menedzsment Fórum. Ebbe nem tartoznak bele az építkez...
(Forrás: Népszava)
--
2018.05.22.
Gyermekotthonban élő gyerekek mondanak verset a BKK járatain
Újdonsággal készülünk gyermeknapra: 2018. május 22-től 27-ig József Attila Altató, Bartos Erika Villamos, Forgalom és Trolibusz, Erdős Virág Négyeshatos és Varró Dániel Hol alszik a villamos...
(Forrás: Index)
--
2018.05.22.
Mélyen hallgat a magyar delegáció a CEU amerikai kampuszáról
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték m...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Anna:] Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Szilvia:] A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek