OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. január 10.
» Hozzászólások (9)

28. esélyegyenlőségi napló

Szakma, kritika, politika

Valamikor, amikor az iskolát megalapítottam, azt hittem, függetleníteni tudom magam a politikától. Ezt hinni persze, ma már tudom, hülyeség volt. Bár akkor még, 12 évvel ezelőtt voltak olyan jegyek, amelyek azt mutatták, lehet a szakma mentén is működni. Hogy nem írja ezt felül a politikai lojalitás.

Aztán változott minden, változott a helyzet, a légkör, a politika, és szinte észrevétlenül lett ellenséggé a másik. Mindkét oldalon. Még akkor is hittem, hogy mint civil szervezet és mint iskola is távol tudom tartani magam és magunk ettől, ahogy azt a törvény is előírja. Én csak a szakmát akartam, akartam jól csinálni, a gyerekekért dolgozva. Aztán, ahogy romlott minden, romlott még ez is tovább. És az ember, ha a szakmát, a gyerekeket nézi, óhatatlan, hogy kritikát fogalmaz meg. Ám a kritika a mindenkor regnáló kormány felé veszélyes terep. Mert az, aki kritizál, az a másik oldalhoz tartozik. Nyilván.

Most nincs figyelembe vett, szakmai alapon történő kritika. Vagyis van, de az megítéltetik. És ez után természetesen nem vehető figyelembe. Mert ha kritika van, az csak a posztkommunistáké lehet.

Az a baj, hogy én nem akarok a baloldallal sem azonosulni. Nem vagyok posztkommunista sem. Én csak a szakmát akarom jobbá tenni. De ma a jobbá tétel szándéka csak a regnáló kormány elképzeléseivel egybeeső szándék lehet. Aki ennek ellentmond, az ellenség.

Érthetetlen. Sokan mondják, jobb hallgatni. Főleg nekem, mikor bizonytalan a helyzetünk, nem tudni, mi lesz az alapítványi művészeti iskolák sorsa. Az elfogadott törvény nem sok jót ígér. Próbálok mérleget készíteni magamban. Mit akarok, és mi az, ami vállalhatatlan.

Nagyon nehéz. „Minek küzdesz? Semmi értelme…csak megjegyezteted magad…” – mondja egy ismerős. Igen, ez a megjegyeztetés…azt hiszem, ez a legrosszabb. Mert ebben benne van a bosszúállás lehetősége is. Hogy jöhet egy olyan idő, amikor a megjegyeztetettek, a listára kerültek elszámoltattatnak. Még mindig próbálom azt hinni, hogy nem történhet ilyesmi.

Álmatlan éjszakák, vívódás önmagammal. Az egyik hang: szólj, kiabálj, kell, muszáj, mert látod, mennyit romolhat a helyzet. Látod, hogy visszafelé megyünk. A másik: kussolj, mert túl sokan függenek tőled. A saját véleményed miatt nem lehetetlenítheted el a kollégáidat, és a támogatott családokat. Túl sokan vannak. És megélted már, hogyha rajtad nem találtak fogást, kerestek azokon, akikért harcoltál.

Nézek persze körbe is, ki, mit csinál. A többség hallgat. Leginkább kivár. Bedugja a fülét, nem hall, nem is akar hallani semmit, elkapja a szemét, ha bele akarok nézni. De van olyan is, ahol még a gyerekek pólója is narancssárga. A megfelelés jegyében mindent….. Van, aki nem is követi a történéseket. Belefásult. Belefásultan vezet iskolát. Paradoxon. Más láthatatlan utakon próbálkozik. Lehet, a suliért ez is beleférne. Erre ott a másik dilemma: az ügyért harcolj, vagy magadért? Ma a „csak magadért” megfelelőbbnek látszik. És ahhoz nem kell nyilvánosság.

Azt hiszem, ez a legelkeserítőbb. Ahogy az ügy lassan személyes túlélésekké válik. És ebben a kusza megfelelésben, ügyeskedésben eltűnik a jó és a rossz, a vállalható és a vállalhatatlan, innen elindulhat a másik rossz helyzetbe hozása bárhogy, csak azért, hogy te boldogulhass.

Próbálom keresni magamban a lelkes iskolalapítót, az állandóan innoválót, bíztatva magam, hogy annyi visszajelzést kaptam, jól csinálom...de nem megy. Lassan felőrlődöm az erkölcsi kérdéseken való tipródásban, félek, elveszítem a hitem a jogkövető magatartásban, és lassan elveszítem a szakmában is.

Mert felülírja mindezt a mindenkinek előírt új törvény, ami ellen minden porcikám tiltakozik, amit szakmailag tarthatatlannak tartok, mert azt, amiért dolgoztam eddig, a gyerekszerető, az esélyteremtő, a művészettel nevelő, a világnézetileg semleges pedagógiát nem találom a kötelezettségekben.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Katona Éva | 2012. február 6. | logieva[kukac]gmail[pont]com
Kedves Nóra!
Logopédus-gyógypedagógus vagyok Budapesten.Ha bármikor bármiben segíteni tudnék,értesíts.Drukkolok magunknak..
Jolan | 2012. január 23.
Kedves Nora!
Nagyon szoritunk neked!
Hidd el, hogy sokan vannak, akik nem szoktak meg a kommentezgetest, mert nem akarnak tul okosnak latszani. Talan mindenkinek uj strategiat kell kitalania az uj helyzethez.
Bodóczky István | 2012. január 21.
Sajnos nagyon igaz amit a cikk is állít: az emberek félnek, nem mernek szólni, mert aki kritikusan szól azt ellenségnek tekintik a felelős politikusok (mert nekik is van félnivalójuk). Így eltűnik a szakmaiság, a szolidaritás, az együttérzés. A kritikus hangok elnémítása pedig óriási károkat okoz, mert kiiktatja a társadalom természetes immunrendszerét. Politikusaink még a rendszerváltás előtt jártak iskolába, ahol akkor nem ismerhették meg a ”pozitív attitűd” fogalmát, a riogatások, tiltások, büntetések helyett pozitív példákkal, biztatással való nevelést, ahogy a konszenzus gyakorlatának elsajátítását segítő kooperatív nevelésben sem volt részük.
Azért minden rosszban van valami jó is: hála az internetnek a hasonlóan gondolkodók hálózatai megerősödnek, ami új megoldásokhoz vezethet.
Ha nem akarjuk feladni szakmai céljainkat és önbecsülésünket pláne nem, akkor új lehetőségeket, új formákat kell keresni. ha nem megy úgy mint eddig, hát másként kell csináljuk – azt amiben hiszünk!
L. Ritók Nóra | 2012. január 14. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Egyrészt jó, hogy ti is így látjátok, másrészt elkeserítő, hogy ti is így látjátok. Persze, nem lehet abbahagyni...ha meg tudnám tenni, valószínűleg nem emészteném magam ilyen gondolatokkal.
Csak rémes, hogy mi minden mehetne jól, ha...
zöldbéka | 2012. január 14. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Nóra ennyire igaz, éppen ezért olyan nehéz megszólalni. Igyekszünk túlélni, erőt merítve egymásból. De hát így élünk lassan évtized óta, nem? És még mindig a gyerekekért, egymásért, mert másra nem számíthatunk. Magadért te sem tudtál sosem harcolni - hiszem, meg sem fordult a fejedben, másképpen most te sem ott lennél és nem az, aki, nem azokat a mindennapos harcokat vívnád, amiket vívsz és egészen más problémáid lennének, mint most.
Lám, mi itt (ott) végezzük, együtt velük, mert nélkülük nem lehet. Mert a kölyköket otthagyni nem lehet...
Asztalos György | 2012. január 14.
Szerintem se add fel!
Gyuri
L. Ritók Nóra | 2012. január 14. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, Csilla, azt hiszem, már csak egymás támogatása, életben tartása marad. Kérdés, hogy ez mire elég, meddig....Kívülállók lettünk, kirekesztettek, akikkel csak úgy megtörténnek a dolgok, akikkel csak úgy megtesznek dolgokat, akiket rákényszerítenek arra, ami ellentétes mindazzal, amiben hittek, amit tanultak, minden erőfeszítésünk ellenére, és tipródunk, nem magunkért, hanem azokért, akiknek már csak mi vagyunk. Szomorú. De még mindig inkább őrjítőnek látom. És ez egy fokkal jobb talán. Mert ez még nem beletörődés. Bár ki tudja, melyik a jobb....
csilla | 2012. január 13.
Drága Nóra!
Én ezen dimenziók mentén adtam fel azt, amire óvodás korom óta készültem, akartam. Pontokba lehet szedni a stációkat. Olyan, mint egy utolsó ima azért, azokért, akik miatt csináltuk, megtalálva benne magunkat, mindig is magunkat találva meg és a végén már senkit sem találtunk benne, csak azokat, akikért kitaláltuk.
Iszonyú a magunkra maradás érzése. A félelem érzése a kollégák létbizonytalansága, az elvek feladása a biztonságért, a szabadság megszűnt. Nem most, dehogy. Csak voltak foszlányok, amikbe még a Valakik, mint TE erőt próbáltak közvetíteni: nekünk. Én ezért, ma is hálás vagyok. A politika nekem az embertelenséget jelenti. Én elvesztem benne. Én, nagyon kicsi helyen, de nagyon. Mégis bizakodom. Ez a hit, máshol, ugyanazoknak kell, hogy nyisson új kaput. Így akarom érezni, ezt akarom hinni.
támadj föl újra, higyj, vagyunk még, alul. De nekik akikért csináljuk tudják: érdemes , egy érintéssel részükről is tudom, hogy nekik számítunk, számítanak ránk. megélni belőle, sajnos nem lehet. életbe lehet tartani embereket ezzel? nem, csak reményt adhatunk, hogy a hozzád hasonlók még nem adták fel. Drága Nóra, Soha ne add fel!
L. Ritók Nóra | 2012. január 13. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Senkinek nincs véleménye? Ennyire igaz, vagy ennyire nem, amit írtam?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.14.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek