OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. december 19.
» Hozzászólások (3)
Címkék:
     

Mit nem teszek egy tanteremben?

7. Soha nem döntöm el előre, hogy mire lesznek képesek

„Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!”
Paulo Coelho

Gyógypedagógiai pályafutásom alatt találkoztam leginkább ezzel a nézettel, illetve véleménnyel. A gyógypedagógus elolvasta a gyerekekről írott szakértői véleményeket és azok alapján eldöntötte, hogy mit várhat el a gyerektől és mit nem – úgy, hogy a gyerekkel még nem is találkozott! Szerettem elhagyni ezt a procedúrát, nem olvastam el soha a szakvéleményeket, inkább saját tapasztalataimra hagyatkoztam. Testnevelőként azonban néha rákényszerültem, hogy megismerjem a nálamnál tapasztaltabb, profibb szakemberek véleményét – ők miben látják a gyerek problémáinak okát, milyen fejlesztéseket javasolnak. Valószínűleg ebben benne volt, hogy bár testnevelés szakot tanultam, ám speciális mozgásterápiákat, konduktori munkát nem, pedig sokszor erre lett volna a legnagyobb szükség. A gyerekekről írottakat akkor igyekeztem elolvasni, mikor már elballagtak tőlünk – mi is volt a baj a Bizottság szerint? Nem volt ez gőg vagy egyéb fennhéjázás, mindössze szeretem a gyerekeket az alapján megítélni, amit letesznek az asztalra, amit látok, megtapasztalok. Jelenlegi középiskolás osztályomban is az volt az első, amit a gyerekeimmel közöltem, hogy nem érdekel mi volt eddig, az érdekel, hogy mit fog teljesíteni – ehhez természetesen minden segítséget meg fog kapni tőlem és kollégáimtól.

A legtöbb ilyen előítélettel a Baráti Kör megalakulása után, tevékenységének kezdetekor találkoztam, amikor még közünk volt az iskolához, a pedagógusokhoz. – Ne hozzanak kalapácsot az ásványgyűjtéshez, mert egymást fogják csépelni vele a villamosmegállóban! – mondta igazgatóm, ne menjünk el kirándulni külső helyszínre, mert nincs külön busz és úgysem lesznek képesek ennyit gyalogolni! – mondták a kollégák valahányszor külső helyszínre terveztem volna programot. Egyszer azonban ennek ellenére megjártuk Visegrádot: sérült gyerekekkel, köztük mozgássérültekkel is, a turistaúton, felfelé a gerincen a Fellegvárig. Nem a gyerekek panaszkodtak, hanem a pedagógusok. A Baráti Kör tizennégy éves működése cáfolata ennek a téves felfogásnak. Soha ne add fel! – tanítom a gyerekeknek és erre is nevelem őket. Lehet, hogy tényleg nem fog menni, de meg kell próbálni. Múltkoriban egy továbbképzésen hallottam erre egy gyönyörű mondást Samuel Beckettől :

„ Próbáld újra! Hibázz újra! Hibázz jobban!”

Igen, erről van szó! Hadd próbálkozzon a gyerek, hadd hibázzon, tanul belőle!

A fiú a speciális szakiskola kilencedik osztályának új tanulója. Az első pillanatban feltűnt intelligenciája, tudása. Annak ellenére, hogy tagadhatatlanul sok lemaradással bírt a normál kilencedikesekhez képest, ám az is látszott, hogy nem ebben az osztályban lenne a helye. Eddig többségi iskolába járt, ahol hiperaktivitása és figyelemzavarai arra késztették a pedagógusokat, hogy lemondjanak róla. Ha nem így lett volna, akkor biztos, hogy folytathatta volna tanulmányait egy szakiskolában vagy középiskolában, ám eddigre akkora hátrányt szedett össze, hogy ez nagy munkát követelt volna tőle. Sokszor folytattunk komoly beszélgetéseket az egyéni fejlesztéseken, amelyeket a törvény előír ezeknek a gyerekeknek a számára. Kerestem benne az elhatározást ahhoz a tervemhez, hogy talán le is tudna érettségizni, ha vállalná ezt a komoly munkát. Ha megpróbálna az órákon jobban figyelni, többet tanulni, pótolni a segítségemmel. Mikor megkaptam tőle a választ, mikor ő mondta ki, hogy szeretné és ehhez mindent meg fog tenni, akkor belevágtunk. Most dolgozunk és évek múlva ki fog derülni, hogy megérte-e. Jövőre átkerült a szakiskola 10. osztályába, addig pótolnunk kell a lemaradást. Remélem, hogy sikerülni fog.

Most meg elég ránéznem az órán, mikor érzem, hogy figyelme kisiklik, hogy örökké izgő-mozgó lénye most át akar törni a szabályok adta kereteken – rám néz, szemében és viselkedésében megjelenik a döntése.

Azt hiszem, menni fog neki!

Előttem mindig ott a mászóka felé kétségbeesetten rohanó anyukák és apukák képe: futnak és közben kiabálnak: Maradj ott! Ne mozdulj, mert leesel! Ne mássz tovább! Jobban kétségbe vannak esve, mint a gyerek, aki, szent meggyőződésem, hogy magában vigyorogva várja szülei mentőakcióját.

Kiabálnak, miközben a gyerek eddig is felmászott, és nem esett le. Persze leeshet, eltörheti kezét, lábát – és ez előbb-utóbb meg is fog történni például egy tesi órán vagy a napköziben játszva. A félelmet és ezzel a bizonytalanságot a szülők ilyen viselkedése ülteti el a gyerekekben. – Fúj, ne nyúlj hozzá, mert megcsíp! – mondja a szülő a pókról a kicsinek, aki ezek után valószínűleg, ha elégszer hallja, félni fog ettől az állatkától.

Természetes folyamat ez, a vadonban is a szülők tanítják meg kölykeiket, hogy mit ehetnek meg, mitől óvakodjanak, mitől féljenek. De ők biztosan nem döntik el, hogy képes-e a kismajom felmászni a fára. Magam, ha valamelyik gyermekem felfelé mászott, mindig ott voltam és kezem ott volt a csemetém feneke alatt, hogy elkapjam, ha leesne. De hadd próbálja meg!

Ne döntsük el eleve, hogy képes lesz-e rá vagy sem! Ne tegyünk rá címkéket, ne akarjuk korlátozni erre hivatkozva, a szárnypróbálgatásait. Ne mi nyessük le szárnyait – hadd repüljön az a gyerek!

Valószínűleg nagyon rossz pedagógus lehetek, mert mindig megszegtem „tapasztalt” kollégáim ajánlásait:

Nem hiszem, hogy jó ötlet sziklát mászatni a gyerekeinkkel! Még a végén baleset lesz!
Nem érdemes elvinni kirándulni, mert úgysem tudnak végigjönni és akkor mit fogsz csinálni?
Ne csináljátok úgy, inkább így, mert erre képesek!

Sorolhatnám tovább tanult gyógypedagógus kollégáim véleményét, ám nem érdemes. Kipróbáltunk mindent, volt miben kudarcot vallottunk, tanultunk abból is és volt, mit könnyedén megvalósítottak. Az utóbbiból volt több.

Leiner Károly

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

zoldbeka | 2012. január 15. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Szerintem nem mindegy. Eddig se a fizetésért dolgoztunk, meg az elismerésért - bár kétségtelen, hogy mindannyiunknak hiányzik a megerősítés, vagy a segítő kritika. Kinek ne esne jól egy-egy szakmai elismerés, kitüntetés, "jutalom"??? Szakmailag légüres térben nem jó dolgozni, de ehhez is hozzászokhattunk már.
Csak arról szerettem volna írni, hogy még a "vadhajtásokat" is óvatosan nyesegessük, mert ki tudja?
Egyébként meg, ha becsukod a termed ajtaját, akkor olyan csodát tehetsz, amilyet akarsz, csak rajtad múlik...
anarchista | 2012. január 10.
Már nem mindegy, hogy mit csinálunk?
Nálunk az adó miatt csökkenő bért úgy "kompenzálták", hogy a 40 órás munkahétből "jóváírtak" 5-10 órát, így "csak" 30-at kell dolgoznunk - jóval kevesebbért.
Hát nem mindegy, hogy mit csinálunk?
Katka | 2011. december 24.
Kedves TANÁR ÚR!
Boldog Karácsonyt Önnek és családjának!
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek