OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. december 7.
» Hozzászólások (4)

Könyörtelenül1

- Más megoldás nincs.
- De van - mondta Moviszter, aki a hintaszéken szórakozottan babrálgatta az óraláncáról lecsüngő Mária-érmet.
- Erre kíváncsi vagyok. Micsoda az a megoldás? - kérdezte Tatár fölvetve kövér, okos fejét.
- Az irgalom.
(Kosztolányi Dezső)

Persze sokszor kifakad az ember. A legutóbb is, amikor a felnőttvilág tükörképeként úgy viselkedtek a gyerekek irodalomórán, mintha a megasztár közönségeként kellene őrjöngeniük, magamból kikelve üvöltöttem: „Ezért lesz új oktatási törvény! Mert a szabadsághoz az kellene, hogy az ember tudjon saját magában rendet tartani! Ha erre nem vagy képes, jönnek a katonatisztek, és sorba állítanak! Jön az új oktatási törvény, amely rendet akar vágni köztetek (az már az ő baja, hogy úgysem tud)! És ez egyikünknek sem lesz jó.” És ma is: matekórán el kellett volna osztani 16,3-at 4-gyel. A tizedikes gyerek azt mondja, nincs nála a számológép. Annál jobb, mondom, hiszen a fejed ezerszer jobb bármiféle számológépnél. Na ne vicceljen már, tanár úr, én ezt nem tudom…

Azaz a mai iskola eléggé lent van a padlón. Lépni kell. Viszont attól tartok, az új törvény semmit se fog javítani a helyzeten, sőt. Törvényszövegek olvasásában nem vagyok járatos, nem mindig fogom fel a nyelv kitekerésével elfedett konnotációkat, igazi szándékokat, viszont az oktatásügyben dolgozóként eléggé érzékeny vagyok az iskolai folyamatokra, na meg olvasom is a nyilatkozatokat; végigültem az országjárás egyik háromórás alkalmát, ahol az előre beadott kérdéseimre csak mellébeszélő válaszokat kaptam. Hadd próbáljam meg érzékeltetni, hogyan képzelem el a törvényt támogató gondolatsort, majd hadd tegyem hozzá, hogyan látom mindezt saját pedagógusi munkám alapján.

I. Ezek a gyerekek nem tudnak semmit. Nem tudják, mi az a tisztelet. Mi az a tekintély. Majd most megtanulják, hogy tanulniuk kell. Hogy egy egyetemet végzett felnőtt embernek mégiscsak több igazsága van, mint egy taknyos tizenévesnek. Különben is: az iskola első számú értéke a rend. És a kilencven százalékban közös műveltség! Mi az, hogy érettségit kap az is, aki nem olvasta Vergiliust? Aki nem olvasta Kármán Józsefet? Csokonai olvasott Vergiliust. Teller Ede olvasott Vergiliust. Akkor talán a mai tizenöt évesektől is elvárható, hogy olvassák. És tudjanak megoldani exponenciális egyenlőtlenség-rendszereket is! Különben is: én, a tanár ezeket tényleg ezerszer jobban tudom, mint ők, itt vagyok biztonságban, itt tudom megmutatni, hogy több vagyok náluk. Csak az boldogulhasson, aki a kezdetektől fogva a komoly dolgok tanulására szenteli ifjú életét. Aki nem alkalmas erre, hulljon ki. Irgalom nincs! A gazdaságnak úgyis kétkezi melósokra van szüksége inkább. Azoknak meg úgyis mindegy. Eleve miért van ennyi gimnázium? Majd mi megmondjuk, hogy ki lehet gimnazista. Hogy melyik gimnázium maradhat gimnázium? Nyilván előnyt fognak élvezni azok az iskolák, akik szilárd értékrenddel bírnak, amelyek képesek már az öndefiníciójuk alapján is az erkölcsi nevelésre. És így tovább, és így tovább… Hogy a harminckét órás előírás tulajdonképpen csak a közgondolkozásban meglévő sztereotípiák (három hónapos nyári szünet, félnapos munkácska) leküzdésére szolgál. Ne folytassuk.

II. A gyerekek tényleg nem tudnak semmit – már ami az iskolában elvárt tudáselemeket illeti. Tényleg tiszteletlennek tűnnek – bár el lennék keseredve, ha valamiféle törvényi előírás miatt kezdenének tisztelni. Csakhogy ezeket a bajokat nem lehet semmiféle oktatási törvénnyel megváltoztatni. Előbb értéket kellene adni a tudásnak. Pezsgő kulturális életet létrehozni, a bóvlit bóvliként mérni, perspektívát adni a felnőtt világnak stb. Nem lehet kimeneti előírásokkal (hogy például ötven százaléktól kettes az érettségi eredmény) színvonalat emelni. Nem lehet előírni a természettudományi érettségit akkor, ha összesen hat(!) fizikatanár végzett az idén az országban. Egyáltalán, az „erkölcsileg rendben levő” kivételezett iskolákban gunyorosan csak „gettó”-nak csúfolt nehezebb sorú iskolákban érdekelni fogja-e a majdnem írástudatlan szülőket, gyakran éhes gyerekeiket a kimeneti követelmény? Milyen hozzáállás az, amely átteszi a felelősséget: hiába lehetsz szuperokos, ha olyan családban nőttél fel, ahol nem érték az, ami csak a többségi társadalom egyre kisebb részében érték, akkor nyugodtan kihullhatsz, magad tehetsz róla!

Úgy adódott, hogy egy nem „elit” gimnáziumban tanítok. (Azért teszem idézőjelbe az elit szót, mert érzem benne a hierarchiát, márpedig nem a munka mennyiségében, értékében különbözünk egymástól, csak irányában.) Nálunk azért érdekes dolgokat is lehet látni. Egyrészt sorsokat. Azt a kicsi lányt, aki őszönként azért hiányzik hetekig, mert a mezőn dolgozik, hogy a családnak legyen pénze. Azt a másikat, aki rendszeresen éhes. Azt a harmadikat, akit kiraktak a szülei. A negyediket, aki a kollégiumból hónapokig az üres lakásba megy haza, mert a szülők külföldön próbálnak boldogulni. A tizediket, huszadikat, századikat, aki már a többedik címre költözik az alkoholista apuka elől menekülve. És azt is lehet látni, hogy nem egyszerre érik meg mindenki. Lehet látni az elsőben, másodikban még reménytelennek tűnő gimnazistát, amint harmadikban észbe kap. Érettségi találkozókon azt, hogy a gimis éveket elkajláskodó szélhámos gyerek huszonkét éves korára megérik, elvégez több felsőfokú képzést, és harminc éves korára megtalálja saját útját. Na, ezek a gyerekek azok, akiknek nem Vergilius kell, meg a majd én megmutatom, hol lakik az Úristen követelményszint, hanem irgalom, megértés, némi türelem.

Úgy adódott, hogy a most érettségizett osztályommal az utolsó évben nagyon érdekes munkákat végezhettünk. Rövid színielőadásra kértek fel bennünket vakokból álló közönségnek, diszkóbaleset-szimulációt tartottunk a rendőrséggel együtt az utcán, hátrányos helyzetű gyerekekről szóló könyvek bemutatójára készítettünk előadást stb. Feltételezem, a munkában részt vevő gyerekek igen sokat tanultak, pedig még az is meglehet, nem kérdeztem ki tőlük az aszklepiadeszi strófa képletét...

Lehetne sorolni a törvénytervezet problémáit. Hamisnak érzem például azt az érvelést, hogy a nem önkormányzati/állami iskolák azért térhetnek el a szabályoktól, mert ha a szülők igénylik a világnézeti nevelést, akkor azt biztosítani kell akár kisebb osztálylétszámmal is. Egy kutatás talán kimutathatná a fordítottját: a szülők elég nagy százaléka inkább a különleges elbánást igényli, netán a cigánymentességet, ezért aztán még a világnézeti nevelést is elviseli…

A harminckét órás rabszolgapasszus is aljas. Nehogy azt higgye valaki, hogy lógni akarnánk: nekem harminc megtartott órám van minden héten, az értekezletekkel, adminisztrációval, műsorkészítéssel, osztályfőnöki teendőkkel és ezer elképzelhetetlen feladattal gyakran negyvenöt órát is az iskolában töltök (és még a dolgozatokhoz hozzá sem nyúltam…) Nyilvánvaló, hogy ez az ötlet burkolt óraszámemelést, magyarán jelentős bércsökkentést jelent. És hogyan kell ezt elképzelni? Az igazgatóknak hetente kell jelentést írniuk, hány százalékosra teljesítették a tervet? Kap-e büntetést az az igazgató, aki nem teljesíti a gazdasági tárca (önnön tehetségtelensége árát mással megfizettetni akaró) kizsigerelési szándékát? Állítólag ezt csak az életpályamodell bevezetésével egyszerre vezetik be. De miért higgyünk egy ilyen mondatnak? Nincs-e meg az a veszély, hogy úgy kell ezt elképzelnünk, mint ahogy a matekórán tanítjuk: a kiemelés egy kijelölt szorzás és egy elvégzett osztás. Mi lesz, ha a törvény megszorító részét valóságosan elvégzik, a dotálást viszont csak kijelölve hagyják?

Hogy csak morogni tudok, de javaslatom nincs? Hát hogyne lenne. Meg kell honosítani a gyerekeket különleges értékként, lehetőségként kezelő mentalitást. Megbecsült, önálló, szabad döntéseket hozó derűs, minőségi tanári társadalmat kell létrehozni. Olyan iskolarendszert, ahol nincs kivételezés, ahol a legnyomorultabbakkal foglalkozó világvégi iskolának legalább annyi a becsülete, mint az öntömjénező szupereknek. És így tovább.

Eltelt húsz év. A japánoknak, koreaiaknak, finneknek ennyi elég volt, hogy elinduljanak. Mi elherdáltuk. Szívesen belegondolnék, mi lett volna, ha a rendszerváltás első évei nem a harácsprivatizációról és társairól, hanem az iskola felépítéséről szólt volna. Helyette ez lett, ami most van. Most már valós megoldások kellenének. De az biztos: egy roncstársadalmat nem lehet „jótanáros” könyörtelenséggel fölemelni.

Achs Károly

1 A cikk a Magyar Nemzet december 6-i számában „Törvényt támogató gondolatsor” címmel jelent meg. Vajon miért? Az egyik lehetséges indok (a szerző szerint) a szerkesztő „egydimenziós” gondolkodása. Én viszont arra gyanakszom, hogy a szerkesztő csak a második bekezdésig jutott el a olvasásban...

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2011. december 23.
Nem olvastam, a neten meg nincs. Nem tudnád beszkennelni?
achs | 2011. december 22.

Bocs, ma kaptam meg a Magyar Nemzet múlt pénteki számában Bardócz-Tódor András válaszát a cikkre. Olvasta valaki? Lehet, hogy igaza van Hoffmann Rózsának: a tanárok támogatják a törvényt?
hanger | 2011. december 8. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
hát tényleg valahogy így: "Meg kell honosítani a gyerekeket különleges értékként, lehetőségként kezelő mentalitást. Megbecsült, önálló, szabad döntéseket hozó derűs, minőségi tanári társadalmat kell létrehozni."
zöldbéka | 2011. december 7. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Karcsi, mindenben egyetértek veled, kivéve az "elherdáltuk" kifejezést: nem, nem elherdáltuk, hanem tudatosan szétvertük (a királyi többes is azt hiszem, hogy helyes, mert nem lehet mindent mások nyakába varrni, akkor se, ha kell lennie "lojalitásnak", meg "összetartozásnak" stb.)
Ha demagógia, ha nem, akkor is állítom, hogy az átkos rendszer iskolája nagyságrendekkel jobb volt, jobb eredményeket ért el sokkal egyszerűbb lehetőségei mellett is, mint a mai "szupervilág". Riasztó látni, hogy alapvető műveltség hiányában a fiatalabb generációk hogyan véreznek el egy egyszerű "illik tudni" kérdés miatt a "műveltségi" vetélkedőkben a médiában. Ugyanígy elborzaszt az általános neveletlenség, a bunkóság, az érzéketlenség, ahogy léteznek - mert nem állítanám, hogy megélik mindennapjaikat.
Abban is egyetértek, hogy itt már pusztán mi, a pedagógusok, tehetetlenek vagyunk - hadd ne soroljam, miért, megírtad már elégszer te is, üvöltjük mindannyian évek óta.
A munkaidőhöz: nem ismerek olyan pedagógust, aki csak a kötelező óraszámát töltené az iskolákban, sőt! Ellenkezőleg: azt gondolom, hogy bőven ledolgozzuk benn is a 30-40 órát és otthon ráteszünk még rengeteget. Magam is minden nap 10-12 órát dolgozom - még hétvégén is. Csak a holnapi fizika órámra ma egész délután készültem, gyártottam az eszközöket, a dt-anyagokat stb. És a többinek még neki sem láttam, mert most megálltam elolvasni a híreket, a napi történéseket. Aztán folytatom. Most fél hét van...
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.02.08.
Egy kérdés a 6.-os állami irodalomtankönyvből: „Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?”
Alföldy Jenő és Valaczka András tankönyvét, az Irodalom 6. Olvasókönyvet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adta ki 2015-ben. Többek között ezt állítjá...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.02.08.
Toldi és a terror
Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ...
(Forrás: Népszava)
--
2018.02.08.
Szilágyi János: A politika fogva tartja a szakképzést
Abban látom a problémát, hogy ő (az Iparkamara elnöke) nyilván nem szakképzési szakember, ő a gazdasághoz ért, ám nincsen olyan szakmai műhely mögötte, ahol felkészítenék a szereplé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.02.07.
Beépülő fideszes ügynökök? Újabb pedagógus-szakszervezet került veszélybe
„Szervezeten belüli feszültségek” és „bizalmi válság” terheli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) is. Utóbbi azért lehet rossz hír az érdekképviselet mellett elkötelezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2018.02.07.
Életemben egyszer sem adtam egyest vagy intőt, mert mindkettőt a személyes kudarcomnak éreztem volna
Interjú Winkler Mártával, a hazai alternatív pedagógiai mozgalom elindítójával. Több mint ötven éve van a pályán. A kezdetektől azért dolgozik, hogy minél több gyerek menjen örömmel...
(Forrás: hogyanmondjamelneked reblog)
--
2018.02.06.
Hoffmann Rózsa szerint nagyon fontos a diákok véleménye, ezt képviselte oktatási államtitkárként is
Hétfői sajtótájékoztatóján kérdezték a KDNP országgyűlési képviselőjét a diákok oktatást érintő követeléseiről. Az MTI beszámolója szerint Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy a...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.02.06.
Törley Katalin az Oktatási Minimumról – videó
A Tanítanék egyik alapítója az Oktatási Minimumot elkészítését célzó három hónapos munkafolyamatról beszélt Rónai Egon műsorában.
(Forrás: atv,hu)
--
2018.02.06.
Mi történik, ha nem lett kiváló a félévi bizonyítvány?
Az általános iskolákban a napokban osztották ki a félévi bizonyítványokat. A tájékoztató jellegű papír, amely a gyermekek haladásáról informálja a szülőket, ma már túlmutat önmag...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.02.06.
Úszik, nem kérdezget
Pedig Kálló Dániel kimondottan kulturált vitapartner. Nem szakadna be a Parlament teteje, meg a hold se esne le az égről, ha beszélgetnének vele. De nálunk ez nem része a kultúrának: nem csak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
  Havasi Gabriella

Tisztelt OFOE!

Általános iskolában tanítok, mint tanító, osztályfőnök. A 20117/18. tanévben úgy alakult , hogy az osztályomból szeptember 2. felétől elment a napközis kollégám, és azóta sem sikerült betölteni az állását. Így 3-2 arányban egy kolléganőmmel végezzük el ezt a betöltetlen állást. Kérdésem, hogy ilyen esetben hogy , miként kell elszámolni a "helyettesítést"?
Mindketten letanítjuk a délelőtti óráinkat, minden osztályfőnöki munkát elvégzünk, és rögtön, szünet nélkül folytatjuk egy üres állást betöltve. szerintem ez egy másik munkakör betöltése, és ketten még a kezdő pedagógus bérét sem kapjuk meg. Az óradíjunk a legalapabb fizetésnek a heti 32 ed része.
Utólag kezdhetek-e ezzel a problémával valamit, vagy 35. év után kb 1000 ft az óradíjam?
Végül is két kérdés fogalmazódott meg. 1. az "üresállás" betöltése + munka mellett hogy számolandó el? "2. Hogy számolják az órabéremet?

Előre is köszönöm, és kíváncsian várom válaszukat.
Üdvözlettel Havasi Gabriella

--
  OFOE

Kedves Magdolna! Kérdésére részletes választ küldtünk az itt megadott freemailes címre. Ha esetleg nem kapja meg, kérjük, küldjön egy másik elérhetőséget erre a címre: osztalyfonokok@gmail.com
Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Magdolna, ez kemény munkajogi kérdés, és utána kell kérdeznünk. Egy kis türelmet kérünk, fogunk majd válaszolni. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc!
Azt javaslom, hogy forduljon az iskolavezetéshez, és ők vegyék fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Valóban lépni kell, komolyan venni ezeket a jelzéseket. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége nevében Szekszárdi Júlia

--
  Varga Magdolna


Tisztelt OFOE!

Mint Közalkalmazotti Tanács Elnök, dolgozóink tájékoztatása érdekében kérem szíves segítségét az Intézmény Fenntartó Társulás által működtetett óvodánk életét érintő, felmerülő kérdéseink megválaszolásában!

Intézményvezetőnk 4. ciklusú megbízása 2018 nyarán jár le. 3 év múlva jogosulttá válik a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásra.
Lehetséges-e pályáztatás nélkül meghosszabbítani a munkaviszonyát évenkénti, vagy egyszeri 3 éves hosszabbítással?
Pályázat kiírása esetén, mi történik akkor, ha egyik pályázó sem kap szavazati többséget?
Pályázhat-e olyan személy, aki az egyéb feltételeknek megfelel, és a közoktatásvezetői képzés első évét már elvégezte?
Köszönöm a válasz adást!

--
  Sándor Ferenc

Köszönöm válaszát!
Nem is gondoltam arra, hogy én, mint "szerencsés" külső szemlélő szülő kezdjem el ezen okok felkutatását, inkább a megfelelő szakember vagy szervezet felkutatását szeretném minél hamarabb megtalálni, hogy ezzel tudjak segíteni rajtuk és nem mellesleg azon gyermekeken is, akik nem teszik ezt, lásd saját gyermekem is, akinek elmondása szerint fél attól, hogy ne előtte történjen ilyesmi és még ki tudja milyen lelki gondot okoz ez benne és társaiban is.
Érdeklődnék, hogy a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot ilyen esetben szükséges e értesíteni vagy ezt maga az iskola vezetése tegye meg?

--
  OFOE

Kedves Sándor Ferenc! Jogos az aggodalma, a vagdosás (falcolás) jelensége meglehetősen gyakran fordul elő a tizenévesek körében. Mindenképpen foglalkozni kell vele a tanárok, szülők és szükség esetén pszichológus bevonásával. Itt olvashat többet e jelenségről: , de a tájékozódás önmagában kevés. Fontos hogy körültekintően és tapintatosan nyúljanak témához, és nyerjék meg hozzá az érintett gyerekek bizalmát. A tettet kiváltó feszültség okait kell először is megszüntetni, s ez az egyes gyerekeknél eltérő lehet.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Gyulai Sándor:] Gratulálok, Ibolya! Örömmel tölt el, hogy iskolánkban ilyen innovációk valósulhatnak meg. További sikereket kívánok: Gyulai Sándor, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium intézményvezetője
Digitális történetmesélés az oktatási nevelési folyamatban 3. - DST a történelem és társadalomismeret tanításában »

--

[Leiner Károly:] Kedves Zoltán, nekem szerencsém van, mert gyógypedagógusként több tantárgyat is taníthatok, így magammal kell "egyezkednem". De: voltam tanító bácsi is - ott is könnyedén megoldható a feladat. Ahol nem, ott a kollégákkal kell összedolgozni. Nézzünk egy példát: […]
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Zoltán:] Gratulálok! Fogyatékosokkal ilyen teljesítményt elérni nem akármilyen pedagógiai munkáról árulkodik. De mindez hogyan fér bele a mai iskolába, a NAT-ba, a kerettantervekbe? Milyen órák keretében lehet ezeket a lépéseket, eszközöket alkalmazni?
Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban 2 – Csetlő-botló történetek – SNI-sek a virtuális világban »

--

[Gyulai Sándor:] Angela Lee Duckworth előadása a TED-en: https://www.ted.com/talks/angela_lee_duckworth_grit_the_power_of_passion_and_perseverance
PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság »

--

[OFOE:] Kedves Kérdezőnk! Ha a pedagógusképzésben dolgozott, akkor a rendelet (326/2013) 6.& f szerint a teljes ott eltöltött időszak gyakorlati időnek számit, különben marad a ped1. Viszont a ped.2 átugrásával jelentkezhet kutatótanárnak. Amennyiben 1958. szeptember 1. előtt […]
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[csilla:] Köszönöm! fojtottan és hangosan is kiabáltam már mindezért! barátaimnak! részletekben és egyben is. Ígyen, összefoglalva még nem olvastam magamra, magam sirámait! Mástól sem olvastam még ezt! bár magam sem voltam rá képes ilyen módon, saját magam által összeírva […]
Lemorzsolódás, hátrányos helyzet, avagy nem lehet mindenki "jófej" »

--

[A. R.:] Kedves Petra! A kérdésem a következő. 1998 óta a felsőoktatásban dolgozom, oktatok, PhD fokozatom van. Ha a közoktatásban vállalnék állást, akkor milyen pedagógus fokozatba kerülhetek? Kb. mekkora fizetési osztályba? segítségét köszönöm.
Mit kell tudni az életpályamodellről? »

--

[Kövesi Györgyi:] Kedves Sulyok Blanka! Bár minden pedagógus ilyen érzékeny és szolidáris lenne az LMBTQ fiatalokkal! Nagyon fontos lenne, hogy minden diák biztonságban érezhesse magát az iskolában! Szeretném figyelmükbe ajánlani a Melegség és megismerés iskolai érzékenyítő programot, amelyet a […]
Pride és pedagógia »

--

[ax:] Kedves Gönczöl Enikő! Nagyon fontosak ezek az írások, szinte mindegyik telibe találja az éppen aktuális problémámat, vitámat, morgolódásaimat, napi csatározásaimat (csatározás?? - de jó lenne szemtől-szemben állni ás csatározni...) Köszönöm szépen. Várom a szeptemberi […]
Neked mindegy? Nekem nem! 15. – Ne hagyjuk magunkat manipulálni! »

--

[Anna:] Most miért halasztották őszre? Addigra megint lesznek sokan, akik nem veszik észre a benntartó erőket, és elmennek a pályának még a közeléből is. Legalább mesélhettek volna nekünk - a gida lábáról, az üvegcipellőről, a szurokról, amelyben benne ragadt meg hasonlókról. Nem […]
Meghívó az FPF konferenciájára »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek