OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. december 7.
» Hozzászólások (4)

Könyörtelenül1

- Más megoldás nincs.
- De van - mondta Moviszter, aki a hintaszéken szórakozottan babrálgatta az óraláncáról lecsüngő Mária-érmet.
- Erre kíváncsi vagyok. Micsoda az a megoldás? - kérdezte Tatár fölvetve kövér, okos fejét.
- Az irgalom.
(Kosztolányi Dezső)

Persze sokszor kifakad az ember. A legutóbb is, amikor a felnőttvilág tükörképeként úgy viselkedtek a gyerekek irodalomórán, mintha a megasztár közönségeként kellene őrjöngeniük, magamból kikelve üvöltöttem: „Ezért lesz új oktatási törvény! Mert a szabadsághoz az kellene, hogy az ember tudjon saját magában rendet tartani! Ha erre nem vagy képes, jönnek a katonatisztek, és sorba állítanak! Jön az új oktatási törvény, amely rendet akar vágni köztetek (az már az ő baja, hogy úgysem tud)! És ez egyikünknek sem lesz jó.” És ma is: matekórán el kellett volna osztani 16,3-at 4-gyel. A tizedikes gyerek azt mondja, nincs nála a számológép. Annál jobb, mondom, hiszen a fejed ezerszer jobb bármiféle számológépnél. Na ne vicceljen már, tanár úr, én ezt nem tudom…

Azaz a mai iskola eléggé lent van a padlón. Lépni kell. Viszont attól tartok, az új törvény semmit se fog javítani a helyzeten, sőt. Törvényszövegek olvasásában nem vagyok járatos, nem mindig fogom fel a nyelv kitekerésével elfedett konnotációkat, igazi szándékokat, viszont az oktatásügyben dolgozóként eléggé érzékeny vagyok az iskolai folyamatokra, na meg olvasom is a nyilatkozatokat; végigültem az országjárás egyik háromórás alkalmát, ahol az előre beadott kérdéseimre csak mellébeszélő válaszokat kaptam. Hadd próbáljam meg érzékeltetni, hogyan képzelem el a törvényt támogató gondolatsort, majd hadd tegyem hozzá, hogyan látom mindezt saját pedagógusi munkám alapján.

I. Ezek a gyerekek nem tudnak semmit. Nem tudják, mi az a tisztelet. Mi az a tekintély. Majd most megtanulják, hogy tanulniuk kell. Hogy egy egyetemet végzett felnőtt embernek mégiscsak több igazsága van, mint egy taknyos tizenévesnek. Különben is: az iskola első számú értéke a rend. És a kilencven százalékban közös műveltség! Mi az, hogy érettségit kap az is, aki nem olvasta Vergiliust? Aki nem olvasta Kármán Józsefet? Csokonai olvasott Vergiliust. Teller Ede olvasott Vergiliust. Akkor talán a mai tizenöt évesektől is elvárható, hogy olvassák. És tudjanak megoldani exponenciális egyenlőtlenség-rendszereket is! Különben is: én, a tanár ezeket tényleg ezerszer jobban tudom, mint ők, itt vagyok biztonságban, itt tudom megmutatni, hogy több vagyok náluk. Csak az boldogulhasson, aki a kezdetektől fogva a komoly dolgok tanulására szenteli ifjú életét. Aki nem alkalmas erre, hulljon ki. Irgalom nincs! A gazdaságnak úgyis kétkezi melósokra van szüksége inkább. Azoknak meg úgyis mindegy. Eleve miért van ennyi gimnázium? Majd mi megmondjuk, hogy ki lehet gimnazista. Hogy melyik gimnázium maradhat gimnázium? Nyilván előnyt fognak élvezni azok az iskolák, akik szilárd értékrenddel bírnak, amelyek képesek már az öndefiníciójuk alapján is az erkölcsi nevelésre. És így tovább, és így tovább… Hogy a harminckét órás előírás tulajdonképpen csak a közgondolkozásban meglévő sztereotípiák (három hónapos nyári szünet, félnapos munkácska) leküzdésére szolgál. Ne folytassuk.

II. A gyerekek tényleg nem tudnak semmit – már ami az iskolában elvárt tudáselemeket illeti. Tényleg tiszteletlennek tűnnek – bár el lennék keseredve, ha valamiféle törvényi előírás miatt kezdenének tisztelni. Csakhogy ezeket a bajokat nem lehet semmiféle oktatási törvénnyel megváltoztatni. Előbb értéket kellene adni a tudásnak. Pezsgő kulturális életet létrehozni, a bóvlit bóvliként mérni, perspektívát adni a felnőtt világnak stb. Nem lehet kimeneti előírásokkal (hogy például ötven százaléktól kettes az érettségi eredmény) színvonalat emelni. Nem lehet előírni a természettudományi érettségit akkor, ha összesen hat(!) fizikatanár végzett az idén az országban. Egyáltalán, az „erkölcsileg rendben levő” kivételezett iskolákban gunyorosan csak „gettó”-nak csúfolt nehezebb sorú iskolákban érdekelni fogja-e a majdnem írástudatlan szülőket, gyakran éhes gyerekeiket a kimeneti követelmény? Milyen hozzáállás az, amely átteszi a felelősséget: hiába lehetsz szuperokos, ha olyan családban nőttél fel, ahol nem érték az, ami csak a többségi társadalom egyre kisebb részében érték, akkor nyugodtan kihullhatsz, magad tehetsz róla!

Úgy adódott, hogy egy nem „elit” gimnáziumban tanítok. (Azért teszem idézőjelbe az elit szót, mert érzem benne a hierarchiát, márpedig nem a munka mennyiségében, értékében különbözünk egymástól, csak irányában.) Nálunk azért érdekes dolgokat is lehet látni. Egyrészt sorsokat. Azt a kicsi lányt, aki őszönként azért hiányzik hetekig, mert a mezőn dolgozik, hogy a családnak legyen pénze. Azt a másikat, aki rendszeresen éhes. Azt a harmadikat, akit kiraktak a szülei. A negyediket, aki a kollégiumból hónapokig az üres lakásba megy haza, mert a szülők külföldön próbálnak boldogulni. A tizediket, huszadikat, századikat, aki már a többedik címre költözik az alkoholista apuka elől menekülve. És azt is lehet látni, hogy nem egyszerre érik meg mindenki. Lehet látni az elsőben, másodikban még reménytelennek tűnő gimnazistát, amint harmadikban észbe kap. Érettségi találkozókon azt, hogy a gimis éveket elkajláskodó szélhámos gyerek huszonkét éves korára megérik, elvégez több felsőfokú képzést, és harminc éves korára megtalálja saját útját. Na, ezek a gyerekek azok, akiknek nem Vergilius kell, meg a majd én megmutatom, hol lakik az Úristen követelményszint, hanem irgalom, megértés, némi türelem.

Úgy adódott, hogy a most érettségizett osztályommal az utolsó évben nagyon érdekes munkákat végezhettünk. Rövid színielőadásra kértek fel bennünket vakokból álló közönségnek, diszkóbaleset-szimulációt tartottunk a rendőrséggel együtt az utcán, hátrányos helyzetű gyerekekről szóló könyvek bemutatójára készítettünk előadást stb. Feltételezem, a munkában részt vevő gyerekek igen sokat tanultak, pedig még az is meglehet, nem kérdeztem ki tőlük az aszklepiadeszi strófa képletét...

Lehetne sorolni a törvénytervezet problémáit. Hamisnak érzem például azt az érvelést, hogy a nem önkormányzati/állami iskolák azért térhetnek el a szabályoktól, mert ha a szülők igénylik a világnézeti nevelést, akkor azt biztosítani kell akár kisebb osztálylétszámmal is. Egy kutatás talán kimutathatná a fordítottját: a szülők elég nagy százaléka inkább a különleges elbánást igényli, netán a cigánymentességet, ezért aztán még a világnézeti nevelést is elviseli…

A harminckét órás rabszolgapasszus is aljas. Nehogy azt higgye valaki, hogy lógni akarnánk: nekem harminc megtartott órám van minden héten, az értekezletekkel, adminisztrációval, műsorkészítéssel, osztályfőnöki teendőkkel és ezer elképzelhetetlen feladattal gyakran negyvenöt órát is az iskolában töltök (és még a dolgozatokhoz hozzá sem nyúltam…) Nyilvánvaló, hogy ez az ötlet burkolt óraszámemelést, magyarán jelentős bércsökkentést jelent. És hogyan kell ezt elképzelni? Az igazgatóknak hetente kell jelentést írniuk, hány százalékosra teljesítették a tervet? Kap-e büntetést az az igazgató, aki nem teljesíti a gazdasági tárca (önnön tehetségtelensége árát mással megfizettetni akaró) kizsigerelési szándékát? Állítólag ezt csak az életpályamodell bevezetésével egyszerre vezetik be. De miért higgyünk egy ilyen mondatnak? Nincs-e meg az a veszély, hogy úgy kell ezt elképzelnünk, mint ahogy a matekórán tanítjuk: a kiemelés egy kijelölt szorzás és egy elvégzett osztás. Mi lesz, ha a törvény megszorító részét valóságosan elvégzik, a dotálást viszont csak kijelölve hagyják?

Hogy csak morogni tudok, de javaslatom nincs? Hát hogyne lenne. Meg kell honosítani a gyerekeket különleges értékként, lehetőségként kezelő mentalitást. Megbecsült, önálló, szabad döntéseket hozó derűs, minőségi tanári társadalmat kell létrehozni. Olyan iskolarendszert, ahol nincs kivételezés, ahol a legnyomorultabbakkal foglalkozó világvégi iskolának legalább annyi a becsülete, mint az öntömjénező szupereknek. És így tovább.

Eltelt húsz év. A japánoknak, koreaiaknak, finneknek ennyi elég volt, hogy elinduljanak. Mi elherdáltuk. Szívesen belegondolnék, mi lett volna, ha a rendszerváltás első évei nem a harácsprivatizációról és társairól, hanem az iskola felépítéséről szólt volna. Helyette ez lett, ami most van. Most már valós megoldások kellenének. De az biztos: egy roncstársadalmat nem lehet „jótanáros” könyörtelenséggel fölemelni.

Achs Károly

1 A cikk a Magyar Nemzet december 6-i számában „Törvényt támogató gondolatsor” címmel jelent meg. Vajon miért? Az egyik lehetséges indok (a szerző szerint) a szerkesztő „egydimenziós” gondolkodása. Én viszont arra gyanakszom, hogy a szerkesztő csak a második bekezdésig jutott el a olvasásban...

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2011. december 23.
Nem olvastam, a neten meg nincs. Nem tudnád beszkennelni?
achs | 2011. december 22.

Bocs, ma kaptam meg a Magyar Nemzet múlt pénteki számában Bardócz-Tódor András válaszát a cikkre. Olvasta valaki? Lehet, hogy igaza van Hoffmann Rózsának: a tanárok támogatják a törvényt?
hanger | 2011. december 8. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
hát tényleg valahogy így: "Meg kell honosítani a gyerekeket különleges értékként, lehetőségként kezelő mentalitást. Megbecsült, önálló, szabad döntéseket hozó derűs, minőségi tanári társadalmat kell létrehozni."
zöldbéka | 2011. december 7. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Karcsi, mindenben egyetértek veled, kivéve az "elherdáltuk" kifejezést: nem, nem elherdáltuk, hanem tudatosan szétvertük (a királyi többes is azt hiszem, hogy helyes, mert nem lehet mindent mások nyakába varrni, akkor se, ha kell lennie "lojalitásnak", meg "összetartozásnak" stb.)
Ha demagógia, ha nem, akkor is állítom, hogy az átkos rendszer iskolája nagyságrendekkel jobb volt, jobb eredményeket ért el sokkal egyszerűbb lehetőségei mellett is, mint a mai "szupervilág". Riasztó látni, hogy alapvető műveltség hiányában a fiatalabb generációk hogyan véreznek el egy egyszerű "illik tudni" kérdés miatt a "műveltségi" vetélkedőkben a médiában. Ugyanígy elborzaszt az általános neveletlenség, a bunkóság, az érzéketlenség, ahogy léteznek - mert nem állítanám, hogy megélik mindennapjaikat.
Abban is egyetértek, hogy itt már pusztán mi, a pedagógusok, tehetetlenek vagyunk - hadd ne soroljam, miért, megírtad már elégszer te is, üvöltjük mindannyian évek óta.
A munkaidőhöz: nem ismerek olyan pedagógust, aki csak a kötelező óraszámát töltené az iskolákban, sőt! Ellenkezőleg: azt gondolom, hogy bőven ledolgozzuk benn is a 30-40 órát és otthon ráteszünk még rengeteget. Magam is minden nap 10-12 órát dolgozom - még hétvégén is. Csak a holnapi fizika órámra ma egész délután készültem, gyártottam az eszközöket, a dt-anyagokat stb. És a többinek még neki sem láttam, mert most megálltam elolvasni a híreket, a napi történéseket. Aztán folytatom. Most fél hét van...
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.05.23.
Mentortársas és Rendszerhiba
A Mentortársas 2.0 képet ad az iskolarendszer diszfunkcióiról, ugyanakkor kevésbé villantja fel a lehetséges megoldásokat. Ez nem is lehet a célja, hiszen a játék kifejezetten személyes, megmutatja...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.05.23.
A jó pedagógia nem kirekesztő, hanem gyermekcentrikus
Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevel...
(Forrás: A TASZ jelenti)
--
2018.05.23.
Országos kompetenciamérést tartanak az iskolákban
Annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá váljon az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye, az országos kompetenciamérést a...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.05.23.
Meglepően bírálta a kormányt és saját munkáját Pölöskeiné
A képzés nem magában létezik. Gazdaságunk fejlődik, ez a növekedés képzett munkaerőért kiált, az álláskeresők száma csökkent – jelentette ki a konferencián Pölöskei Gáborné, hozz...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.05.22.
Teszteltük két gyerekkel a Holnemvolt Várat, fájdalmas élmény volt
Egy 3 és egy 6 éves gyerekkel néztük meg az Állatkert mellett most megnyílt Holnemvolt Várat, és nem esett jól. A nagyobb imádta, a kisebb csak azt hallgatta, mit miért nem tud használni....
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.05.22.
Visszafordíthatatlan az állapota, mégis évente vizsgálni kell
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.05.22.
304 milliót kap a felcsúti általános iskola
A kormány döntött a felcsúti Endresz György Általános Iskola 304 175 000 forintos új épületének megvalósításáról - számol be a Menedzsment Fórum. Ebbe nem tartoznak bele az építkez...
(Forrás: Népszava)
--
2018.05.22.
Gyermekotthonban élő gyerekek mondanak verset a BKK járatain
Újdonsággal készülünk gyermeknapra: 2018. május 22-től 27-ig József Attila Altató, Bartos Erika Villamos, Forgalom és Trolibusz, Erdős Virág Négyeshatos és Varró Dániel Hol alszik a villamos...
(Forrás: Index)
--
2018.05.22.
Mélyen hallgat a magyar delegáció a CEU amerikai kampuszáról
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték m...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Beck Tamás! A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. A szabadság kiadásának időpontját legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Részletesebb tájékoztatást itt talál.

--
  OFOE

Kedves Viktória! A mi tudomásunk szerint tanítói diplomával csak 6. osztályig bezárólag taníthatná azt a műveltségterületet, amiből diplomát szerzett, addig nyilván osztályfőnök is lehet. Az osztályfőnöki megbízatás csupán pedagógiai végzettséget ír elő. Ha személyi feltételek híján a tanító tovább tanítja a tanulócsoportot, akkor feltételezhetően osztályfőnök is lehet. De ezt nyilván a helyi vezető, illetve fenntartó dönti el.

--
  Viktória

Tisztelt Szerkesztőség!
Érdeklődni szeretnék, hogy tanítói végzettséggel van-e mód arra, hogy valaki felső tagozatban osztályfőnök legyen? Szakos híján valószínűleg tanítom őket 8.-ig. Nem találom az ide vonatkozó előírásokat. Szívesen vinném őket, de nem tudom, meg lehet-e valahogy oldani.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Viktória

--
  Beck Tamás

Kedves OFEOE Szerkesztőség!
5 gyermekem van. A gyermekek után járó 7 nap pótszabadságot csak 15 nappal előre bejelentve 2 részletben vehetem ki?
Köszönettel: Beck Tamás

--
  OFOE

Kedves Nikoletta! Elnézést kérünk a késedelmes válaszért. Pedagógiai végzettséggel gyakornoki státuszban is el lehet látni osztályfőnöki megbízatást. Üdvözlettel a szerkesztőség

--
  Molnár Nikoletta

Kedves OFEOE Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék: határozott idejű, gyakornoki besorolásban lévő, abszultóriummal rendelkező pedagógus kaphat-e osztályfőnöki feladatokat, rendelkezhet-e osztályfőnöki munkakörrel, vagy van esetleg valamilyen jogszabály, ami kizárja ezt?

Köszönöm válaszukat! Nikoletta

--
  Dr Pulinkáné Balázs Mariann

Kedves OFOE Szerkesztőség!
Szeretnék az osztalyfonok.hu oldalon regisztrálni. Mi a módja?
Elsősorban az oktatófilmeket tudnám a nyolcadikos osztályomban hasznosítani, de biztosan találok majd egyéb fontos és munkámat segítő információt, ismeretet is.
Köszönettel
Dr Pulinkáné Balázs Mariann tanár és igazgatóhelyettes
Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola

--
  OFOE

Kedves Ancsa!

Az a kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyod van-e. Közös megegyezéssel mindkettőt meg lehet szüntetni a
megállapodásnak megfelelő időben (ezért közös megegyezés).Lemondással a határozatlan idejű
jogviszony szüntethető meg, ebben az esetben van két hónap lemondási idő. A munkáltató kötelezhet a lemondási idő ledolgozására.

Ha a közalkalmazott nem hajlandó a lemondási időt ledolgozni, és jogellenesen távozik, köteles a lemondási időre járó távolléti díjat megfizetni.
Ha a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi
távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni (Mt. 84. §).

Reméljük, segítettünk a megfelelő döntés meghozatalában.

Üdvözlettel az OFOE Szerkesztősége

--
  Szász Anna

Még nem egészen egy éves részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megszüntetni,másik munkahelyre teljes időben,kedvezőbb feltételekkel vennének fel szintén közalkalmazottként. Közös megegyezéssel akarnak elengedni,de 2 hónapot la akarnak velem még dolgoztatni. Az új munkáltató viszont nem tud 2 hónapig várni rám, nekik most kellene is a munkaerő.Mit tehetek abban az esetben ha nem szeretném letölteni a két hónapot? Szeretnék azonnal eljönni erről a munkahelyről.Kell-e ebben az esetben nekem fizetnem bármit is? Jó-e a közös megegyezés és egyáltalán kiköthetnek-e közös megegyezés esetén is 2 hónap letöltendő időt?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Ancsa

--
  OFOE

Kedves Gabriella!

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak
további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati
közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános
pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás
sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy
egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Mivel itt már régóta nem erről van szó, és kérdés, hogy egyáltalán
meghirdették-e, illetve hányszor hirdették meg az álláshelyet. Az eddigi
kifizetés a már teljességgel hatályát vesztett, és rendkívül hátrányos
KLIK-es kollektív szerződés alapján történt. Az új KSZ-ekben pont ezt
a kérdést nem szabályozzák, tehát marad a munka törvénykönyve, amely
szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása alapján kell
kifizetni szerintünk a többletórákat https://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV
A 143. § szerinti 50 százalékos bérpótlékkal (tehát összesen az egy órára
eső
illetmény 150 százalékával). A másik megoldás az átalánydíjazásról
szóló megállapodás, amelyet tehát a munkáltató nem egyoldalúan határoz
meg. Ez tipikusan olyan ügy, amelyet valószínűleg nem fog
tudni egyedül érvényesíteni.

Érdemes lenne kapcsolatba lépnie valamelyik pedagógus szakszervezettel.
Ajánlom a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, ahol kiváló
jogász áll a tagok rendelkezésére. Ez a válasz is az ő segítségükkel
született.

Üdvözlettel
Szekszárdi Júlia

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--

[Blum Szilárd:] >Tudsz nézőpontot váltani? -Már hogyne tudnék? Rájöttem például, hogy egyetemista koromban én tulajdonképpen egy évig egy muszlim néger migránssal laktam együtt :)
Tudsz nézőpontot váltani? »

--

[Leiner Károly:] Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Anna:] Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[Szilvia:] A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az […]
Az elavult és félelmetes kisködmön »

--

[H.M.:] Kedves Jázmin! Nagy örömmel és egy picit torokszorító érzéssel olvastam a sorait (az írás közkinccsé válása, és az egyik gondolat okozta az ambivalens érzést). Amit Ön leírt, azt nagy nemzetközi és hazai kutatások is alátámasztják: azok a hallgatók a legsikeresebbek, a […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[Anna:] Bár olyan eccerű lenne, hogy vasszigor, oszt' kész... Az egyén vagy csoport, amely a problémákat nem hajlandó tudomásul venni, hanem saját tudattalanjába száműzi, vagy a fegyelem válaszát adja rá, azaz elfojtja, s ez lényegileg ugyanaz, a robbanás felé halad. Lehet […]
Szegregáció »

--

[Szekszárdi Júlia:] Kedves KGY! Nem kétséges, hogy a szülők felelőssége óriási, de az Ön által ajánlott „vasszigorral” itt semmire sem mennénk. A szegregáció következményeiről lehet olvasni a bejegyzésben, és ugyanerről van szó a Gettórenoválás és iskolai szegregáció egyházi […]
Szegregáció »

--

[KGY:] Kedves Nóra! Ön hatalmasat téved a felelősség magállapításában! A gyermekért elsősorban 95% a szülők a felelősek a társadalmi felelősség csak a maradék 5%-ban kérhető számon, miután a szülő teljesítette a tőle elvárható részt. Nevelni a családban lehet a többi gyenge […]
Szegregáció »

--

[Varga Zsolt:] Az állam társadalmi igényt elégít ki, lásd: https://www.es.hu/cikk/2018-03-09/rado-peter/2018-az-oktataspolitikai-remenytelenseg-eve.html
Szegregáció »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek